Mezőgazdasági hírek

“Felfújt” cseresznyefák – Talajlevegőztetés gyümölcsösben

2021. március 29., hétfő

A talaj folyamatosan tömörödik egy ültetvényben, ami a talaj vízellátását befolyásolja, rontja a fák kondícióját, és a talajéletre is káros hatással van. Ezeken a területeken a hosszú kultúra miatt a szántás nem megoldás, de 3-4 évente végzett talajlevegőztetéssel látványos eredményeket lehet elérni.

A talajlevegőztető gép

Fotó: Nagy Z. Róbert

A cseresznyének jót tett a tavalyi kezelés március elején, Ráckevén egy 26 éves Szomolyai cseresznye ültetvényben végeztek talajlevegőztetést. Az ültetvény jó kondícióban van, ám nem nehéz elképzelni, hogy az ültetés óta mennyit tömörödhetett az egyébként laza szerkezetű, magas homoktartalmú, dunai eredetű csepel-szigeti talaj. Évente több alkalommal sorközkaszálásokkor, a permetezésekkor és a rázógépes betakarításkor is tömörödik a munkagépek tömege alatt a talaj.
Ez sok szempontból rossz. Levegőtlenebb talajkörülmények alakulnak ki, ami a növények és a talajélet szempontjából sem kedvező. A csapadék, vagy öntözővíz is lassabban jut le a talaj mélyebb rétegeibe, a fák gyökérzónájába, mondta Bódis Katalin kertészmérnök.

Tavaly a terület egy részén már elvégeztették a műveletet, és mivel látható eredménye volt, idén az ültetvény többi részének a talajlevegőztetése is megtörtént.

Jó rügyberakódottság látható

Fotó: Nagy Z. Róbert

A tavaly kezelt fák között nem volt ritka, hogy egy-egy példány 6 láda gyümölcsöt is termett, ami nagyon jó eredmény annak tükrében, hogy a késő tavaszi fagyok miatt a fákon az alsó 3 méteres magasságáig minden virág lefagyott.

A levegőztetés hatására csapadék esetén a talaj hamarabb befogadja a vizet, az a mélyebb rétegekbe szivárog, és aszály esetén a hajszálcsövesség elve alapján felfelé jön. Az öntözéskor is jobb hatásfokot lehetett elérni, mert a levegősebb talaj jobb víznyelése miatt nem volt jellemző a felszíni elfolyás sem, és a gyors leszivárgás a párolgási veszteséget is csökkentette, ami jelentős, hiszen nyáron, amikor szükség van az öntözésre általában magas a hőmérséklet.

A talajlevegőztetésről

A talajlevegőztetést, 1927-ben az USA-ban szabadalmaztatták először. Ezt Szovjetunió 1975-ben, Magyarország 1982-ben, Japán és Németország pár évvel később, az USA pedig 2005-ben követte.
Az elmúlt néhány évben több, mint 1000 ha területet levegőztetett talajt Faragó Endre kertészmérnök cége, ezek 98 százaléka tömörödött volt. Gyakori, hogy egymás alatt kettős „eketalp” réteget is át kell törniük és 70 cm-nyi levegőtlenségre is akadt példa.

A talajlevegőztető gép munka közben:

Az ilyen talajrétegek a kiépített öntözőrendszer és a nagymennyiségű csapadék ellenére is szárazak, gyakran vízzáróak, amely rejtett a gazdálkodó előtt is. A talaj levegőztetése 3-4 évente ajánlott.



Az ültetvény élettartama akár 3-5 évvel is meghosszabbítható a kezelések hatására, a nyereségtermelő képesség pedig 20-50 százalékkal emelkedhet. A talaj levegőztetése a fapusztulások számát is csökkenti, és jó hatású az ültetvény megelőző belvízvédelme szempontjából, mondta Faragó Endre.

A talajlevegőztető gép három építőipari gép szinkronizálásával létesült, a 12 bar nyomású levegőt egy 5 cm átmérőjű, 82 cm hosszú lenyomó tüskével a talajba juttatják. Egy gép naponta körülbelül 1500 munkaművelet elvégzésére képes ez: 2-2,5 hektárt jelent naponta.

A szemmel látható átjárt terület munkaműveletenként 7-12 m2, azaz a talaj adottságaitól függően egy 1,2-2 méter sugarú kör.

Amikor a tüskét leszúrják a talajba a hirtelen levegőnyomás sokszor a talaj felszínén annak kis megemelkedésén is látszik, de víz borította talajon igazán látványos, ahogy a talajból a levegő távozik és bugyborékolni kezd a víz…

A 26 éves fák még sokáig termelésben maradhatnak

Fotó: Nagy Z. Róbert

A kiáramló levegő mennyisége egy lenyomás alkalmával 270-550 liter, melyet előzetesen a gép 8 másodperc alatt sűrít be.

A javasolt lenyomások száma: 600-1000 db hektáronként. A talajba kényszerített levegő mennyisége: 200-550 köbméter hektáronként, ennek tömege 220-600 kg/ha.

A talajba kényszerített oxigén gáz tömege: 50-130 kg/ha a nitrogén gáz tömege pedig 160-460 kg/ha.

A tüskének a talajba hatolás mélysége 82 cm, de a levegő 130-150 cm mélyen bejut a talajba.
Az átlevegőztetett talajtérfogat: 10-25 m munkaműveletenként. Az átalakított bontókalapács tömege: 85 kg, ütőereje 1500 kg. A bontókalapács ütésszáma: 750-1000 db/perc. A gép vegyszer adagolásra is képes 20-40 ml lenyomásonként, azaz 12-35 liter juttatható ki hektáronként.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Agrárközösség 10. Jubileumi ROADSHOW
Agrárközösség – MATE – OTP Agrár ROADSHOW
A jövő gazdáinak napja
,,Minden gazdának ajánlom, aki fejlődni szeretne!”