Drasztikus lépés: muszáj csökkenteni a vaddisznóállományt Magyarországon

Mivel az afrikai sertéspestis-helyzet a szomszédos országokban is súlyos, illetve jelentősen romlott a közelmúltban, ezért Magyarországon is indokolt a magasabb készültség bevezetése. Emellett határozott lépésekre lenne szükség, mint például a vaddisznóállomány gyérítése és ezzel együtt a tetemek begyűjtése is.

Magyarországon eddig 1014 bejelentett esetben 2067 afrikai sertéspestis (ASP) miatt elhullott vaddisznó tetemét találták meg, vagy lőtték ki diagnosztikai céllal – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A vírus a vadállományban az ország északkeleti részén több gócban aktív, a házisertés-állományból azonban egyelőre nem történt bejelentés.

Szeptember végén a betegség átlépte a Dunát, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének területén, egy körülkerített erdőrészen történtek az elhullások. Jelenleg úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a Tisza mentén, esetleg annak közvetítésével terjed a betegség.

Az ASP-helyzet a szomszédos országokban is súlyos, illetve jelentősen romlott a közelmúltban, emiatt Magyarországon is indokolt a magasabb készültség bevezetése, valamint határozott lépések megtétele. A legnagyobb terjesztési kockázatként az ember általi terjesztést kell kiemelni. Az emberek elsősorban élelmiszer-hulladékkal és a ruházatukon keresztül tudják terjeszteni a vírust.

A betegség vadállományban való jelenléte folyamatos fertőzőforrást jelent. Jelen ismeretek alapján általánosan kijelenthető, hogy ahol a vaddisznóállomány sűrűsége a 0,5 állat/négyzetkilométer alá csökken, ott a vírus lekorlátozza saját magát és végül a terjedés is megállhat. Magyarországon jelenleg átlagosan 2-2,5 állat/négyzetkilométer a vaddisznó-állomány sűrűsége. Ezért érdemi előrelépést jelenthetne az állomány gyérítése és ezzel együtt a tetemek begyűjtése. Bár az állattartó telepeken a védekezés hatékonysága elsősorban az állattartó felelősségvállalásától függ, és nem az állomány nagyságától, a járványvédelmi és állategészségügyi előírásokat a kis létszámú állományt tartóknak is fokozottan és maradéktalanul be kell tartaniuk.

Az ASP házisertés-állományba való behurcolásának legkritikusabb tényezői:

• fertőzött, beteg állat; fertőzött élelmiszer, élelmiszer-hulladék (Ide értve még a felfőzött moslékot is!);
• fertőzött takarmány (A zöldtakarmány etetése tilos, szemestakarmányt legalább 90 napig pihentetni kell!);
• fertőzött alomanyag (Megfelelő hosszúságú, minimum 90 napos pihentetés szükséges!);
• ragályfogó tárgyak, járművek, (Itt fontos a megfelelő fertőtlenítés.);
• maga az ember (A már említett ruházat, cipő, élelmiszer-hulladék.).

Ezek azok a minimum járványvédelmi követelmények, amelyek jelentősen csökkenthetik az ASP bejutását:

1. Állatforgalmazási szabályok betartása, az állatok nyomon követhetőségének betartása

• csak legális, TIR-ben regisztrált helyről, megfelelő állategészségügyi bizonyítványokkal rendelkező állatok vásárlása, illetve forgalmazása
• az állatok „mozgásának” megfelelő dokumentálása, hogy amennyiben a fertőzés gyanúja felmerül, vissza lehessen követni, hogy mely állományokkal érintkezett az adott állat

2. Általános járványvédelmi intézkedések betartása (fertőtlenítés… stb.)

• telepi zártság biztosítása, dupla kerítéses rendszerek kialakítása, illetve azok rendszeres karbantartása, ide értve a gazmentesítést is
• főleg a telepen dolgozóknak, de a látogatóknak is külön munkaruha és lábbeli
• kéz- és lábfertőtlenítés, valamint a járművek és munkagépek tisztítása/fertőtlenítése
• takarmány regisztrált forgalmazótól történő vásárlása
• állattartótelep takarítása, majd fertőtlenítése

3. Takarmányozás, almozás tekintetében az előírt pihentetés betartása

Forrás: agrarszektor.hu