Évezredekkel ezelőtt kontinensünk nagy részét, napjainkban pedig mintegy 40%-át borítják erdők. E tendencia hátterében nem meglepő módon a civilizáció térhódítása, s a többi közt a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény áll, ami ugyanakkor nem mindenki számára ismeretes: az emberi tevékenység intenzitása számos, fajokban gazdag terület létrejöttét is eredményezte.
E virágok természetvédelmi jelentőségét jelzi: ebben az időszakban, Kunpeszér térségében szarvas bangók 10 ezrei tűnnek elő – a faj hazai állományának mintegy 90 százalékát alkotva.Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetője éppen ezért a gazdák felelősségét hangsúlyozta lapunknak. „Ha a tulajdonos tudja, hogy természetvédelmi szempontból is értékes terület van a kezében, különösen oda kell figyelnie, például kaszáláskor. Nem ritka ugyanis, hogy egyes védett fajok többsége egy gazda földjén van” – magyarázta a szakember, akinek szavai szerint a problémák elkerülése érdekében a gazdálkodóknak kapcsolatban kell állniuk a helyi természetvédelmi egységekkel.
Márpedig a szakembereknek napjainkban tán minden eddiginél fontosabb szerepük van: noha a kaszálórétek igénylik az aktív kezelést, a mezőgépek egyre gyorsabbak és hatékonyabbak, ezt pedig az élővilág nehezen tolerálja. Májusban például számos fokozottan védett madárfaj fészkel ezeken a területeken, így érdemes körültekintően végezni ilyenkor a munkákat.
„Ha gyanúja támad a gazdának, mindenképp szólni kell a természetvédelmi őröknek, akik felmérik az állomány nagyságát, majd kijelölnek a fészek körül egy kört, amely környékén egészen addig fel kell hagyni a kaszálással, míg a fiókák elhagyják a fészket” – folytatta Halász Antal. Ha ez nem történik meg,
Hogy mennyire vékony a „jég”, azt a szakember egy példával szemléltette. Előfordult, hogy a katasztrófavédelem tűzvédelmi okokra hivatkozva kaszálásra szólította fel a gazdát, aki ugyanakkor tisztában volt vele, hogy természeti okokból e tevékenységet leghamarabb csak másfél hónap múlva kezdhetné el. Mivel a gazdálkodó szoros kapcsolatban állt a természetvédelmi őrökkel, azonnal szólt nekik, akik egyeztetést kezdeményeztek az említett hatósággal.„ A Tápió-vidéken például különösen jó kapcsolatot ápolnak a Nemzeti Park igazgatóság munkatársai a gazdákkal, akik azonnal szólnak a természetvédelmi szakembereknek, ha ehhez hasonló helyzet áll fenn” – hangsúlyozta. Nem így azok, akik például ezekben a hetekben kezdtek cserjeirtásba. A szakember szerint, noha ez fészkelési időben tilos, mégis sok helyütt írják a bozótost.
– hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a legjobb, ha az ősztől kezdődő és tavasz közepéig tartó időszakot választják a gazdák az irtásra.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
