Ki, mikor és hogyan veheti igénybe a bértámogatást? Mi kell teljesüljön munkavállalói és munkaadói oldalról?
Ismertetjük a bértámogatás igénybevételének feltételeit a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján.
A bértámogatás igénybevételének feltételei:
A munkavállaló részéről:
A munkaadó részéről:
A támogatás feltétele még, hogy a munkaidőkeret már lejárt vagy lezárásra került. Továbbá a munkavállalónak és a munkaadónak a támogatás igénybevételével vállalnia kell, hogy megállapodnak a csökkentett munkaidőben, továbbá a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben, legalább a támogatás időtartamára.
Nem nyújtható e rendelet szerinti támogatás az Mt. 53. §-a (munkaszerződéstől eltérő helyen, munkakörben történő foglalkoztatás) valamint 214. § (1) bekezdés a) pontja szerinti (munkaerő kölcsönzés) foglalkoztatáshoz.
A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020.03.11) szerinti távolléti díj személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de maximum a minimálbér kétszerese (bruttó 322 000 Ft, ami nettó 214 130 Ft-ot jelent).
A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg, időtartama három hónap. A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
A támogatás köztehermentes, továbbá fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
Példa:
A munkavállaló teljes munkaidőben bruttó 161 000 Ft/hó béren volt foglalkoztatva, majd a veszélyhelyzet bejelentését követően napi 4 órára csökkentett munkaidőben bruttó 80 500 Ft/hó bért kap. Távolléti díja szja-val és járulékkal csökkentve – az egyszerűség kedvéért – 2020. március 11-én 107 065 Ft. Áprilisban már a nettó bére 53 533 Ft. A két szám különbözete 53 532 Ft, aminek a 70 %-át az állam átvállalja, tehát ha minden feltételnek megfelelnek, és eleget tesznek a felek, 37 472 Ft-ot utal a munkavállaló részére.
A távolléti díj összegéig fennmaradó (minimum) 16 060 Ft-ot a munkáltatónak kell vállalnia (mivel vállalta azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját), egyéni fejlesztési időre járó bérként kifizetve a dolgozónak, aki vállalja, hogy ebben az időben a munkáltató rendelkezésére áll, például tanul, fejleszti a munkaköréhez kapcsolódó tudását.
A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható be.
A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.
A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a munkaszerződés módosítást és a megállapodást arról, hogy a felek vállalják a csökkentett munkaidőt, továbbá azon túl az egyéni fejlesztési időt.
A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.
A kormányhivatal
Megszűnik a támogatás, ha:
A munkaadó a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.
A létszámtartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a támogatás lejártát követően kerül sor. A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható, kivéve, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.
A 47/2020 Korm. rendelet munkajogi szabályainak kiegészítése (104/2020. Korm. rendelete)
– a munkáltató elrendelhet legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet;
– munkáltató e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet 24 havi időtartamra meghosszabbíthatja,
– az Mt. munkaidőre (99. §) és pihenőidőre (104–106. §) vonatkozó rendelkezéseitől nem lehet eltérni
– az e rendeletben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződés rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet alkalmazni.
Forrás: Önadózó;
Szerző: Szörényi Marianna