Mezőgazdasági hírek

Beporzók napja: Jól működő „cserekereskedelem”

2022. március 16., szerda

Március 10-e 2018 óta a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méh-alkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Négy éve, 2018 januárjában javasolta a természetvédelmi jeles napok sorába a beporzók napját az ELTE Természettudományi Karának egy hallgatója és egy oktatója. Ekkoriban már az Európai Unió is kiemelt figyelmet kezdett fordítani a beporzókra, és uniós szintű változások kezdődtek a védelmük érdekében. Ezek az intézkedések azonban kevésnek bizonyultak, ezért indított el az Európai Bizottság egy beporzókkal kapcsolatos uniós kezdeményezést.

Beszédes volt az unió nyilvános konzultációjának eredménye is, miszerint a válaszadók 94 százaléka úgy gondolta, hogy a beporzók eltűnése riasztó mértékű.

Valóban riasztó mértékű, hiszen Németországban 27 év alatt 85 százalékkal csökkent a befogott rovarok száma a nemzeti parkokban (erről a PlosOne természettudományi folyóirat számolt be egy 2017-ben megjelent tanulmányban). Európában tízből egy méh- és lepkefaj a kihalás szélére került. Intézkedésre tehát szükség van! Az Európai Bizottság mindezek ismeretében elindította egy beporzókra vonatkozó nyomon követési rendszer kiépítését.

Nemcsak rovarok vehetnek részt a megporzásban, hanem gerincesek is, jellemzően madarak és denevérek. Hazánkban és Európában azonban a rovarmegporzás a jellemző.Méhek, darazsak, bogarak, legyek, lepkék, hangyák és szúnyogok (bizony!) azok, amelyek részt vesznek ebben a számunkra is rendkívül fontos folyamatban.

A beporzó darazsak közül talán a fügedarázs a legismertebb, de ezen kívül is több olyan darázsfaj van, amely a növények megporzásáért felel. Ezek rendszerint magányosan élő darazsak.

A legkorábbi őskori beporzók bogarak voltak, ezek nagyjából 150 millió évvel ezelőtt kezdték pályafutásukat, és folytatják még napjainkban is. A legyek között számos fajt találunk, amelyek a méhekhez hasonlóan nagyon fontos részét képezik a beporzásról gondoskodó élőlényeknek.

hangyák között is találunk olyan fajokat, amelyek beporzó munkát végeznek, bár kétségtelen, hogy ez meglehetősen ritka. Világszerte mindössze 46 példáról tudunk, amikor a hangyák is részt vesznek a beporzásban – ez többnyire azért lehetséges, mert ezek a fajok kisebb mértékben termelik a virágporszemekre káros csíraölő anyagot.



lepkék szerepét nem kell különösebben magyarázni. Viszonylagos újdonság számunkra a lepkéket illetően, hogy az éjjeli lepkék sokkal nagyobb mértékben játszanak szerepet a beporzásban, mint korábban gondoltuk. Többféle és más növényeket látogatnak, mint nappali társaik. Ezek között lehetnek olyan növények is, amelyeket nappali beporzók egyáltalán nem látogatnak.A virágport a toruk hasi oldalán gyűjtik össze, így sokkal hatékonyabbak tudnak lenni a megporzásban.

Sajnálatos módon az éjszakai lepkék száma is erősen csökken, és ezt a csökkenést a méhkímélő növényvédelmi technológia talán még inkább fokozza. [A 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendelet szerint méhkímélő technológia: növényvédő szernek a házi méhek napi aktív repülési idejét követően – legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával – megkezdett, legfeljebb 23.00 óráig tartó kijuttatása.]

szúnyogok inkább csak érdekességképpen kerültek a beporzók listájára, jelentős szerepük nincs a beporzásban.

A beporzók legjelentősebb csoportját azonban a méhek alkotják. Rengeteg fajuk tartozik a magányos méhek közé.

Világviszonylatban mintegy 20-25 ezer vadon élő méhfajról beszélhetünk, amelyből hazánkban körülbelül 700 található meg. Testüket dús szőrzet fedi, ez teszi alkalmassá őket a virágpor szállítására, így a leghatékonyabb beporzókká tudtak válni.

Beporzóink munkájának pedig sokkal több eredménye van, mint gondolnánk. Azon túl, hogy nekik köszönhetjük asztalunkon a hüvelyeseket, zöldségeinket, gyümölcseinket, az olajos magvakat és az olajat, amellyel sütünk-főzünk, állati beporzású növények lehetnek az alapanyagai számos gyógyszernek, épület- és bútorfának, bioüzemanyagnak és a sokoldalúan felhasználható rostszálaknak is. De ne felejtsük ki a felsorolásból a mézet sem! A beporzók jelenlétének köszönhető a madárdal és a virágillat is. Világszerte közel évi 150 milliárd euróra becsülik a vadrovarok által végzett beporzó munka értékét.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu