A NAK és a Magosz a migrációs helyzet kezelését demográfiai és társadalmi problémának tartja, ezért úgy vélik, az nem terhelheti az agrárköltségvetést, a közös agrárpolitika (kap) forrásait a gazdáknak kell megkapniuk – hangsúlyozta Süle Katalin.
Aláírásgyűjtést indított az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) – jelentette be a NAK országos szóvivője sajtótájékoztatóján, Zalaegerszegen.
Süle Katalin elmondta, az Európai Bizottság számottevően csökkentené az agrárpolitika összköltségvetését, és felmerült annak a lehetősége is, hogy az agráriumból elvont összeget Brüsszel a migráció kezelésére használnák fel.
Hozzátette, hogy a brüsszeli tervek végrehajtásával a magyar gazdák jelentős európai uniós forrástól esnének el, ami veszélyeztetné versenyképességüket és a szektorban munkát vállaló emberek megélhetését.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió a környezeti fenntarthatóság javításában, a klímaváltozás kezelésében egyre komolyabb elvárásokat támaszt a gazdálkodókkal szemben.
Süle Katalin kitért rá, a földforgalmi törvény módosításának kiemelt célja, hogy a termőföld magyar kézben maradjon és megerősödjön a helyi gazdák szerepe. Az egységes, stabil birtokszerkezeten keresztül növelni tudják a gazdálkodók versenyképességét. A módosítás eredményeként
megszűnik annak a lehetősége, hogy a földterületek irreálisan magas áron cseréljenek gazdát, és később ne mezőgazdasági célokra használják.
Süle Katalin beszámolt arról is, hogy a NAK és a vadászkamara szakmai együttműködésével egységes vadkárfelmérési útmutató készül. A kiadvány készítésében részt vevő szakértők arra törekednek, hogy szakmai konszenzuson alapuló, teljes körű és gyakorlatias szempontokat tartalmazó útmutató jöjjön létre – jelezte, és megjegyezte, hogy az országban keletkezett vadkár kétharmada Somogy és Zala megyét érinti – ismertette az országos szóvivő, aki egyben a NAK Zala megyei elnöke.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
