Mezőgazdasági hírek

Agrárminiszteri csúcstalálkozó Budapesten

2021. október 13., szerda

Biztosítani kell a tagállamoknak a jogot, hogy az alapszabályok adta keretek között saját hatáskörben hozhassák meg azokat a szakpolitikai döntéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy nemzeti sajátosságaikhoz igazíthassák az új közös agrárpolitika végrehajtását – fogalmazott Nagy István agrárminiszter a csúcstalálkozót követően.

A Vadászati Világkiállítással egyidőben agrárminiszteri csúcstalálkozóra került sor, Nagy Istvánagrárminiszter, Samuel Vlčan Szlovákia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, Jiří Šír Csehország mezőgazdasági miniszter-helyettese, Ryszard Bartosik Lengyelország Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára, Hristo Bozukov Bulgária mezőgazdasági, élelmezési és erdészeti minisztere, Šime Mršić Horvátország Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára, Marius Micu Románia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára valamint Ales Irgolic Szlovénia Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztériumának államtitkárának részvételével.

Fotó: Pelsőczy Csaba 

A plenáris ülésen részt vevő országok képviselői áttekintették mindazon kihívásokat és jó gyakorlatokat, amelyek térségünket, régiónkat érinti. A tárcavezető emlékeztetett:  június végén az Európai Unió agrárminisztereinek sikerült elérniük az előzetes politikai megállapodást az Európai Parlamenttel, a három Közös Agrárpolitika alaprendeletről.Ez azonban még nem jelenti a jogalkotási folyamat végét, hiszen tovább kell küzdeni a visegrádi országok érdekeiét. A KAP stratégiai tervek benyújtása és bizottság általi elfogadása kulcsfontosságú lesz az egész reform szempontjából.

Nagy István hangsúlyozta, hogy hazánk álláspontja egyértelmű: a szubszidiaritás jegyében biztosítani kell a tagállamoknak a jogot, hogy az alapszabályok adta keretek között saját hatáskörben hozhassák meg azokat a szakpolitikai döntéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy nemzeti sajátosságaikhoz igazíthassák az új közös agrárpolitika végrehajtását. Ehhez kapcsolódóan a KAP stratégiai tervek elfogadása során meg kell akadályozni, hogy a Bizottság visszaéljen a ráruházott hatalommal, és rákényszerítse a tagállamokra a saját akaratát, ami sokszor ellentétes az egyes országok nemzeti agrárérdekeivel. Garanciákra van szükség ahhoz, hogy a stratégiai tervek elfogadása méltányos, objektív és átlátható legyen.



A tárcavezető azt is kiemelte, hogy a budapesti ülésen a visegrádi országok, valamint Bulgária, Románia, Horvátország és Szlovénia által megfogalmazott közös állásponttal a KAP jogszabálycsomag formális elfogadása, a KAP stratégiai tervek Bizottság általi jóváhagyása, valamint az új teljesítési modell gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban jelentős hatást tudnak gyakorolni a Bizottságra.

Mint mondta, az európai mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban nem kerülhetjük meg a kutatás és fejlesztés kérdéskörét, aminek kulcs szerepe lesz abban, hogy az ágazat közép és hosszú távon sikeresen tudjon alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Nagy István emlékeztetett, éppen öt éve annak, hogy a Visegrádi Négyek életre hívták a BIOEAST kormányszintű kezdeményezést, ami mára 11 kelet-közép-európai állam agrárminiszterének vezetésével működő összefogássá nőtte ki magát. A kezdeményezés célja, hogy vezető szerepet játsszon a makrorégiós kutatásfejlesztési stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában.Régiónk erejét komolyan csökkenti, hogy a 2007 és 2013 között az ágazati uniós kutatási forrásoknak csak mintegy 5,7%-a jutott a 11 érintett tagállamra. Ezt felismerve, a BIOEAST kezdeményezés másik fontos célja a régió kutatási együttműködésének és érdekérvényesítésének erősítése.

Fotó: Pelsőczy Csaba 

A miniszter a fenntartható élelmezési rendszerek kapcsán elmondta, Magyarország kiemelten kezeli a kérdést, ami biztosítja az egészséges és tápláló élelmiszerekhez való hozzáférést, garantálja az élelmiszerlánc valamennyi gazdasági szereplőjének méltányos kezelését, valamint csökkenti az élelmiszer-pazarlást és figyelembe veszi a termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásait.  Az ENSZ javaslatával összhangban Magyarország a V4 magyar elnökség keretében regionális dialógust javasolt a jövő társadalom biztonságos,  egészséges és fenntartható életének megalapozása, biztosítása érdekében.

Ennek eredményeként egy közös nyilatkozat készül, amelyet várhatóan 2022 tavaszán kerül elfogadásra. A párbeszédek nagyban hozzájárulhatnak az élelmezési rendszerek 2030-ra történő átalakításához, annak fenntarthatóbbá válásához.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István arról is szólt, hogy a mezőgazdasági és élelmiszerellátási-lánc fenntartható növekedése érdekében elengedhetetlen a digitalizáció, amely megoldást jelenthet az élelmiszerpazarlás csökkentésére is. Jelenleg az Európai Unióban körülbelül 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente. Ennek aránya Magyarországon csökken, azonban természetesen sok még a teendőnk ezen a területen is, mint ahogy abban is, hogy tovább emeljük a vidéki élet minőségét, hogy mindenki teljes életet élhessen a vidéki Magyarországon is.

A visegrádi országok és Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia agrárminisztereinek plenáris ülését követően kézjegyükkel látták el a Közös Agrárpolitikáról szóló nyilatkozatot.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Share