A sertésembrió-elhalás kockázatát csökkentő kutatásba kezdett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) partnereivel, az UBM Feed Kft.-vel és az ADEXGO Kft.-vel, a programot több mint 600 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
A mintegy 940 millió forintos összköltségvetésű projekt célja tudományosan megalapozott diagnosztikai eljárás kidolgozása az állattenyésztés számára, ehhez kapcsolódóan kiegészítő takarmányok fejlesztése és azok fiziológiai hatásának diagnosztikai vizsgálata – írja az MTI.
Az innovációs kísérlet ígéretes eredmények mutat – fotó: pixabay.com
Az új mérési technológia előnye, hogy a mérőrendszer felhelyezése a haszonállatokra semmilyen kockázattal nem jár. Az ivarzás során a nemi hormonok hatására elinduló élettani folyamatok megváltoztatják a zsigeri simaizomzat, elsősorban a méh aktivitását, ami az izomzat elektromos hullámainak mérésével azonosítható lehet. Az elektromos hullámok mérésével párhuzamosan rögzítik és értékelik az alapvető élettani paramétereket is.
A célállatokon végzett vizsgálatokat megelőzően, illetve azokkal párhuzamosan laborállatokon is tesztelik a vizsgálati módszert, és a kulcsfontosságú paramétereket molekuláris, biokémiai, szöveti és élőállat-vizsgálatokban, modern képalkotó eljárás alkalmazásával határozzák meg.
A szakemberek speciális zsírsavakat tartalmazó takarmányokat is fejlesztenek, hogy ezzel növeljék a megtermékenyülés valószínűségét és azt követően védjék az anyaállatot, valamint a magzatokat. A többszörösen telítetlen zsírsavak tudatos megválasztásával javítható a méh visszaalakulásának folyamata és csökkenthető a korai embrióelhalás veszélye.
A kutatók kidolgoznak a sertések ivarzásának és komplex egészségi állapotának monitorozására alkalmas, nem invazív gyorsvizsgálati módszertant is, melyben jelentős feladatot kapnak olyan technikák, mint a közeli infravörös spektroszkópia (NIRS) eljárás és az elektronikus szenzoros vizsgálatok – áll a közleményben.
Forrás: agrotrend.hu
