Mezőgazdasági hírek

A beporzók az ökoszisztéma fenntartói

2022. június 1., szerda

A beporzók tevékenysége sokkal összetettebb, mint hogy terem-e alma vagy más gyümölcs, mert a természetes ökoszisztémák fenntartását szolgálja. Termesztett növényeink háromnegyedét rovarok porozzák be, a gyümölcsök, zöldségek mellett faanyagok és textilek is a rovarok munkájának eredményei.Legismertebb beporzóink a házi méhek, mellettük 700 különböző hazai vadméh, zengőlegyek, nappali és éjszakai lepkék járják a virágokat. Poszméheket is a termesztés szolgálatába állítottunk, például a paradicsomtermesztésben számítunk a segítségükre. Amikor a poszméh leszáll a virágra és rezgő szárnnyal egyensúlyoz rajta, ez a rezgés szórja ki a virágport a portokokból. A hazai vadméhek közül a kék fadongó és a poszméhek a legfeltűnőbbek, de a fali méhek, szabóméhek is ide tartoznak. Zömük magányos faj, falakba, fába, földbe készítenek fészket az utódaik számára. A szociális vadméhek közé tartoznak a néhány száz egyedből álló kolóniát alkotó poszméhek. A világ más tájain pedig madarak (kolibrik) és emlősök (gyümölcsevő denevérek) is szállítják a virágport egyik növényről a másikra.

Világszerte csökken a beporzók száma és sokfélesége, a fajok több mint harmadának zsugorodik az állománya, 9%-uk pedig már veszélyeztetett.

A Kárpát-medencében 100 év alatt a poszméhek 30%-a vált azzá. Mindezt Kovács-Hostyánszky Anikó, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa mondta el Tápiószelén, a biológiai sokféleség világnapja alkalmából rendezett tanácskozáson és bemutatón a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban. A házi méhek pusztulása már évek óta komoly probléma a világon, az USA-ban a méhcsaládok 40%-a nem éli meg a következő évet, Európában 30% ez az arány.Elsősorban a tájhasználat változása szorítja vissza a rovarokat, de az inváziós növények terjedése, a növényvédő és gyomirtó szerek használata, a betegségek és a klímaváltozás is káros hatással van az állományukra. Az inváziós növények közül például az aranyvessző hatalmas összefüggő állományokat alkot, és ugyan nyár végi virágzásával táplálékot nyújt a rovaroknak, kiszorítja a többi vadvirágot, amelyek az év nagyobb részében adnak változatos virágport és nektárt. Ez hasonló jelenség, mint a virágzó monokultúrák, amelyek csak rövid ideig szolgáltatnak táplálékot.



A klímaváltozás hatására a növények máskor virágoznak, mint eddig, és a beporzó rovarok nem tudnak alkalmazkodni ehhez a változáshoz. A mediterrán vidékeken, az utóbbi években gyors hanyatlásnak indult a poszméhek állománya. Káros jelenség a korai nagy meleg, aminek következtében rövidebb ideig termelnek nektárt a növények vagy hamar beszárad a nektár. A beporzók létszámának gyors visszaesése tehát azzal a veszéllyel jár, hogy nem hoznak termést a haszonnövényeink, ennek a kivédésére pedig többféle módszerrel próbálkoznak a világon. Drónról szórják ki a begyűjtött virágport, úgynevezett pollentornyokat vagy virágporral töltött „szappanbuborékot” használnak beporzásra. Ennél jóval egyszerűbb lenne a rovarokra hagyni ezt az aprólékos munkát.A gyepek ritkább kaszálásával, virágzó növények ültetésével segíthetjük a megmaradásukat.

Hazánkban 2016-ban mérték föl a beporzók létszámát és ahol kevés a mezsgye, fasor és más táplálékforrás a számukra, ott kevés beporzó rovart találtak. Az Ökológiai Kutatóközpont kiadott egy tájékoztató füzetet Beporzók a kertünkben címmel, amiben gyakorlati tanácsokat adnak a méh- és lepkebarát kert kialakításához. Jó kezdeményezés a Vadvirágos Budapest program, vagy a 12. kerületben indított Hegyvidéki beporzó program. Mindkettő eredményességét vizsgálni fogják a kutatók. Önkéntes nemzetközi kezdeményezés a Promote Pollinators, amihez hamarosan hazánk is csatlakozik.

Kovács-Hostyánszky Anikó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a vadméhek magányos rovarok, nem alkotnak nagy kolóniákat. Nem kell félnünk attól sem, hogy a kertben kirakott méhecskehotelt nagytestű darazsak foglalják el, mert azok inkább eldugott helyen építik meg a fészküket.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu