Ondré Péter, az AMC ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a fogyasztásélénkítő kampányaik közül kiemelkedik a március közepén indult, tavaszi sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampányuk, amely az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.
amelyekkel 500-600 ezer embert érnek el. Ezenkívül televíziós és rádiókampányt folytatnak, közterületeken, lapokban és az online térben is hirdetéseket, tudásmegosztó cikkeket jelentetnek meg.
Úgy vélte, foglalkozni kell az afrikai sertéspestis terjedésével is, a kampány pedig segítheti, hogy a belföldi fogyasztással pótoljuk a külpiaci veszteségeket. “Hiszünk abban, hogy a marketing nemcsak fogyasztásösztönzést jelent, hanem az azt megalalpozó tudás terjesztését, a szakmai tapasztalatok átadását is” – mondta, hozzátéve, hogy a csütörtöki konferencia is ezt a célt szolgálja. A sertéságazat képviselői kiváló termékeikkel jelen lesznek a 79. OMÉK-on is, amelyet az AMC szeptember 26. és 29. között rendez a Hungexpon.
Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a magyar sertéságazat egy foglalkoztató, értékelőállító gazdasági ágazat, amely jó minőségű élelmiszert biztosít, emellett a magyar kultúra része.
A teljes mezőgazdasági kibocsátás 8 százaléka a sertéságazathoz kötődik, a sertésállomány 2,8 millióra tehető.
Az európai sertésállomány 150 milliós, így látni kell, hogy nem mi diktáljuk a feltételeket és a szabályokat, “de azt keressük, hogy hogyan lehetünk eredményesek ebben a nehéz versenyben”.
A magyarországi sertéságazat mindössze 1,8 százalékkal bővült 2010 óta, amiben az orosz embargó és a sertéspestis is szerepet játszott, de a szakma és a kormány szoros együttműködése révén sikerült minimalizálni a veszteségeket. Külkereskedelmi szempontból 2018-ban 81 millió eurós vesztesége volt az ágazatnak, az afrikai sertéspestis miatt volumenben a piacok egyharmadát, értékben 41 százalékát veszíttetük el. “Komoly eredmény, hogy egyáltalán talpon vagyunk” – vélekedett Feldman Zsolt.
Bognár Lajos, az AM élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos előadásában az afrikai sertéspestissel kapcsolatban elmondta, hogy a betegség Grúziában jelent meg először, de nagyon gyorsan jutott el a balti államokba, illetve
hiszen nincs olyan területe Romániának, ami ne állna korlátozás alatt. Adott esetben egy határ menti járványkitörés Magyarországon is megfigyelési zóna kijelölését tenné szükségessé. A másik legnagyobb kockázat, hogy a Romániában fertőzött állatból készült élelmiszerek bejutnak Magyarországra.
A helyettes államtitkár hangoztatta: a magyar védekezés sikeres volt a sertéspestis ellen, ellenőrizni tudtuk a vaddisznóállományt, és meg tudtuk védeni a házisertés állományt. Regionális megállapodások megkötésével a jövőben is van esélyünk a szigorú intézkedések betartásával kedvezményeket elérni, de azt is látni kell, hogy a járvány nem kiszámítható, figyelemmel kell kísérni a fejleményeket.
A konferencián előadást tartott Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet (VHT) titkára, aki elmondta:Magyarország európai uniós csatlakozása negatívan érintette a sertéságazatot.
A csatlakozáskor nettó exportőrök voltunk, és 4 millió sertést tartottunk, majd az egységes piacon olyan feltételeknek kellett megfelelnie a gazdáknak és a feldolgozóknak, amelyek igen költséges, sokszor jelentős hiteleket igénylő beruházásokat követeltek meg. Ezek csak az életben maradáshoz voltak elegendőek, a hatékonyságot nem növelték, ráadásul a közgazdasági környezet is rontotta a versenyképességünket. Később nagy segítséget jelentett az áfacsökkentés elindítása, valamint a kormány által biztosított állatjóléti és kocatámogatások.
Jelenleg problémát okoz számukra, hogy az időjárás változékonysága miatt emelkedtek a takarmányozási költségek, de a munkaerő is drágult, és ezeket nem tudják érvényesíteni az árakban. Menczel Lászlóné szerint a versenyképesebb termelés érdekében összefogásra van szükség elsősorban a termelők és a feldolgozók között, és ehhez a szakmai szervezetek, így a VHT is hozzájárulnak.
Az EU-ban 260 millió a sertésvágás-szám, Magyarország ennek 2 százalékát adja, amivel 12. helyen áll a tagállamok között.
A sertésexportból származó bevétel 2018-ban 8,6 százalékkal csökkent, amit a belföldi értékesítés növekedése mennyiségben tudott kompenzálni, de értékben nem. Tavaly áprilisban a sertéspestis miatt kiszorultunk a kínai piacról, ez akkor sertésenként 10 euró veszteséget jelentett, ma pedig 16 euróra nőtt. Ez a kiesés a vágásszámra vetítve 600 ezer sertést, és 3 milliárd forintos árbevétel-kiesést jelent.
A fejlesztési irányokról elmondta: az eredményességhez jó minőségű vágó alapanyagra, korszerű technológiára van szükség, és a fogyasztók egyre jobban figyelnek az állatjóléti követlemények teljesítésére. Németországban például már sok áruházlánc megköveteli az állatjóléti szint jelölését, és ez várhatóan Magyarországon is megjelenik. A jövő az allergén- és antibiotikum-mentes termékeké – hangsúlyozta.
