Augusztus elején két helyszínen folytatódott az Agrárközösség GazdaMűhely szakmai programsorozata.
- augusztus 4-én Kecskeméten, augusztus 5-én pedig Gyöngyösön találkoztunk a gazdálkodókkal.
A két alkalom központi témája a regeneratív gazdálkodás és a talajmegújítás volt. Az előadást Molnár Márton, az Agrárközösség 4.0 ügyvezetője tartotta.
A téma mindkét helyszínen aktív beszélgetést indított el. Voltak, akik konkrét kérdésekkel érkeztek. Mások már régóta érdeklődtek a regeneratív gazdálkodás iránt. Olyan gazdálkodók is jelen voltak, akik már komolyabb eredményeket értek el az átállásban.
Ez különösen értékessé tette a közös gondolkodást. A különböző tapasztalatok találkoztak egymással. A résztvevők nemcsak kérdeztek, hanem saját megoldásaikat is megosztották.
A regeneratív gazdálkodás nem egyetlen technológiai lépés
A GazdaMűhely egyik fontos üzenete az volt, hogy a regeneratív gazdálkodás nem egyetlen döntéssel kezdődik.
Nem arról szól, hogy egyik napról a másikra mindent megváltoztatunk. Sokkal inkább egy folyamat. Ennek alapja a talaj megismerése, az adatok figyelése és a tudatos tervezés.
A beszélgetések során többször előkerült, hogy a talaj nem puszta közeg. A talaj termelési infrastruktúra. Ha romlik az állapota, az hosszú távon a gazdaság működésére is hatással van.
Ezért fontos a talajélet fejlesztése, a talajállapot javítása és a vízmegőrzés. Ugyanilyen fontos a vetésforgó, a takarónövények használata és a megfelelő tápanyag-gazdálkodás is.
Változni kell, mert a környezet is változik
A résztvevők több ponton is megfogalmazták, hogy a változás ma már elkerülhetetlen.
Nem csupán azért, mert a regeneratív gazdálkodás egy aktuális és divatos téma, hanem azért, mert az időjárás, a piaci környezet és a termelési feltételek is változnak.
Ez az év sok gazdálkodó számára különösen nehéz volt, mégsem a panaszkodás került előtérbe. A beszélgetések hangulata inkább pozitív és megoldáskereső volt.
A gazdák arról beszéltek, hogyan lehet alkalmazkodni. Hogyan lehet másként gondolkodni a kultúraválasztásról. Mikor érdemes kísérletezni. És hogyan lehet a meglévő eszközöket jobban kihasználni.
Nem mindenkinek ugyanonnan indul az átállás
A kecskeméti és gyöngyösi alkalmakon is különböző helyzetben lévő gazdálkodók vettek részt.
Volt, aki még csak ismerkedik a regeneratív gazdálkodással. Volt, aki már kipróbált néhány elemet. Mások pedig évek óta tudatosan építik be ezeket a megoldásokat a gazdaságukba.
Ez a különbség nem akadály volt. Inkább erősítette a beszélgetéseket. A tapasztaltabb gazdák konkrét példákat tudtak hozni. A kezdők pedig olyan kérdéseket tettek fel, amelyek sokakat érintettek.
Kecskeméten például olyan gazdálkodók is jelen voltak, akik már több kultúrával dolgoznak. Az ő tapasztalataikból sokan tudtak ötletet meríteni.
A kísérletezésnek is tudatosnak kell lennie
A GazdaMűhelyen többször előkerült a kérdés: mekkora területen érdemes kísérletezni?
Van, aki kisebb területen kezdené, körülbelül a gazdasága 10 százalékán. Más nagyobb tábláin próbál ki új megoldásokat. Elhangzott olyan példa is, ahol egy gazdálkodó 90 hektáron gazdálkodik és azt választotta, hogy teljes üzemméreten belevág. 3 éve kezdte és nem bánta meg. Egyértelmű, hogy nincs jó recept, a kezdés mértéke egyedi adottságok alapján kell, hogy meghatározásra kerüljön.
A talajmintázás és az adatgyűjtés alapvető kérdés
A beszélgetések során hangsúlyos szerepet kapott a talajmintázás és az adatgyűjtés.
A gazdálkodók megerősítették egymást abban, hogy először meg kell ismerni a saját területet. Tudni kell, milyen talajon dolgozunk, látni kell, mire képes a géppark, és érteni kell, milyen növényfaj tud jól működni az adott adottságok mellett.
A meglévő precíziós eszközök szerepe is több kérdést felvetett. Sokan kíváncsiak voltak arra, hogyan támogathatják ezek a technológiák a forgatás nélküli művelést. Ugyanígy fontos kérdés volt, hogyan kapcsolódhatnak a regeneratív technikákhoz.
A precíziós eszközök önmagukban nem oldanak meg mindent. De jól használva segíthetnek a döntések pontosításában. Támogathatják az adatgyűjtést, a tervezést és a beavatkozások nyomon követését.
Takarónövények, terminálás és alternatív kultúrák
A résztvevők sok gyakorlati kérdést is megfogalmaztak.
Többek között szó volt a takarónövényes technológiákról. Előkerült a terminálás kérdése is. Vagyis az, hogyan és mikor érdemes megszüntetni a takarónövény-állományt.
A beszélgetésekben az alternatív kultúrák is hangsúlyos szerepet kaptak. A gazdálkodók arról beszéltek, milyen új vagy kevésbé használt növények jöhetnek szóba.
Elhangzott az is, hogy nem minden kultúraváltás igényel teljes gépparkcserét. Példaként a mák is előkerült. Ez azért fontos, mert sok gazdaság számára csak olyan irány lehet reális, amely nem jár azonnal nagy beruházással.
A kultúraválasztásnál azonban nem elég azt nézni, mit lehet megtermelni. A piacot is meg kell találni. Nem lehet csak arra várni, hogy a termékre majd lesz kereslet.
A piacot is keresni kell, nem csak a termést előállítani
A GazdaMűhely egyik érdekes gondolata az volt, hogy a termelés mellett a piacépítés is egyre fontosabb.
Többen megfogalmazták, hogy meg kell keresni a vevőt. Érdemes gondolkodni a brandépítésben is. Van, aki a nagyobb felvásárlók felé nyitna. Más inkább a végfogyasztókat keresi.
Ez a szemlélet szorosan kapcsolódik a regeneratív gazdálkodáshoz. Ha a gazda új kultúrákat próbál ki, a piacot is újra kell gondolnia. A termelési döntés és az értékesítési stratégia nem választható el egymástól.
A közösség ereje újra megmutatkozott
A GazdaMűhely egyik legnagyobb értéke most is a közösségi tapasztalatcsere volt.
A gazdálkodók egymás között sokszor könnyebben megnyílnak. Elmondják, mit próbáltak már ki. Megosztják, milyen módszer vált be. És azt is, ha valami nem működött.
Mindkét helyszínen kötetlen, mégis szakmailag tartalmas beszélgetések alakultak ki. A kisebb csoportos beszélgetések hatékonyan működtek. A résztvevők bátran kérdeztek, és figyeltek egymás válaszaira.
Az eltérő vélemények sem okoztak problémát. Mindenki meghallgatta a másikat. Ez különösen fontos egy olyan témánál, ahol nincs egyetlen, minden gazdaságra érvényes megoldás.
A találkozó végére erősebb lett a bizakodás
A visszajelzések alapján a résztvevők több hasznos információval távoztak.
Bár volt bennük bizonytalanság a jövővel kapcsolatban, a találkozók végére sokan bizakodóbbá váltak. Többen jelezték, hogy szívesen részt vennének a következő alkalmakon is.
Egy fontos gondolat többször is visszatért. A közösség nagyon fontos. Többen értékelték, hogy olyan gazdálkodókkal találkozhattak, akik építik egymást.<
Ez jól mutatja, hogy a GazdaMűhely nemcsak egy szakmai előadás. Hanem olyan közeg, ahol kérdések, tapasztalatok és új kapcsolódások is születnek.
A fejlődés alapja a figyelés, a tanulás és a közös gondolkodás
Az augusztusi GazdaMűhely alkalmak megerősítették, hogy a regeneratív gazdálkodás nem kész recept.
Minden gazdaság más adottságokkal indul. Más a talaj, más a géppark, más a termesztett kultúra és más a piaci környezet is.
Ezért fontos az adatgyűjtés. Fontos az eredmények figyelése. És fontos, hogy a gazdálkodók tanuljanak a saját tapasztalataikból.
A kecskeméti és gyöngyösi GazdaMűhely is azt mutatta meg, hogy a változás nem feltétlenül jelent bizonytalanságot. Lehetőség is lehet.
Ehhez azonban nyitottság, szakmai háttér és közösség kell. A GazdaMűhely ebben kíván továbbra is teret adni a gazdálkodóknak.
Csatlakozzon Ön is következő GazdaMűhelyhez szeptemberi időpontjaink egyikén. A következő rendezvény témája a generációváltás és vezetői szemlélet lesz.
Jelentkezés itt:
