Megjelenéseink

Kamerát működtet telephelyén? Tudta, hogy ez esetben kamerahasználati szabályzatot kell készítenie?

2018. november 27., kedd

Az Agrárszektornak írt cikket Dr. Vörös Balázs jogi üzletág vezető  kollégánk az új GDPR hatásairól.

 

Bizonyára Ön is hallott az idén májusban hatályba lépett európai adatvédelmi rendeletről (vagy közismertebb nevén a GDPR-ról), amely nem kis túlzással, felbolygatta valamennyi cégtulajdonos emlékképében szereplő adatvédelmi előírást (és nem csak az emlékezetekben, hanem „papírra vetetten” is), már akik az adatvédelmi kérdésekkel korábban esetlegesen testközelben megismerkedtek egy-egy ügy kapcsán.

Az egyik legmarkánsabb és legelemibb változás ismételten a bírságok összegét tekintve következett be, amelyek (nyilván összetettebb és nagyobb fajsúlyú jogsértések esetén) akár a 20 millió eurós összeget is elérhetik, de a „kisebb” 10 millió eurós összegig terjedő bírság sem jelenti azt, hogy ebben a témakörben bárki nyugodtan hátradőlhet, ha mondjuk – témánknál maradva – a munkavállalókat a munkahelyen munkavégzés közben kamerás megfigyelőrendszerrel megfigyeli, azonban erre vonatkozó részletes tájékoztatót nem vett át a munkavállaló, illetve a kamerás megfigyelőrendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályzat sem érhető el a munkáltató adott székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén.

De nem is kell ennyire előre szaladnunk az időben, hiszen a munkahelyi (személyes adatok kezelésével járó) ellenőrzés nem új keletű, mivel már a korábbi munka törvénykönyve (azaz az 1992. évi XXI. törvény) is tartalmazott bizonyos rendelkezést erre vonatkozóan, amelyet további tartalommal bővített ki a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.).

Ezen rendelkezések az „új” munka törvénykönyvében (2012. évi I. törvény; a továbbiakban: Mt.) további pontosításokon, ha lehet úgy mondani, akkor némi „szigorításon” estek át, amelynek eredményeképpen – és természetesen a mind inkább előtérbe kerülő személyes adatoknak a védelme érdekében – egyre egzaktabb meghatározása született annak, hogy a munkáltató mikor, milyen módszerrel és hogyan ellenőrizheti a munkavállalóját.

Annyi bizonyos, hogy a feltételek és az előírások tovább pontosodtak, és itt nem csak az Mt. vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni, hanem már az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a fentebb már hivatkozott GDPR előírásait is, valamint nem mellékesen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (a továbbiakban: NAIH) a tárgykört érintően kiadott, most már mondhatni szép számmal elérhető ajánlásait, és akkor nem is beszéltünk az egyes ágazati jogszabályokról még, amelyek további tartalommal bővítik, az amúgy is terjedelmes jogirodalmat, és kitérnek arra, hogy pl.: hány napig lehet a felvételeket tárolni, stb. (ilyen pl.: a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény).

NAIH 2013 januárjában ajánlást, 2016 októberében pedig tájékoztatót bocsátott ki a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerekkel, kamerákkal összefüggésben. A NAIH részletesen kifejti, hogy a munkahelyen elhelyezett kameráknak milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a munkahelyi megfigyelés jogszerű legyen.

Hangsúlyozni kívánom, hogy az Mt. rendelkezései önmagukban nem adnak felhatalmazást a munkáltatónak elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazására, ahhoz a munkáltatónak minden esetben el kell végeznie az érdekmérlegelési tesztetKamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység elsődleges, kifejezett megfigyelése céljából működtetni nem lehet, mindig valamilyen megfelelő jogalapnak kell lennie (pl.: vagyonvédelem, a veszélyes anyagok őrzése, stb.) a felvétel készítéséhez.

Amennyiben a jelen írásom a részletszabályokat kívánná meg bemutatni Önnek, terjedelmes anyagot olvashatna a tisztelt olvasó. Sommázva ezekre a kérdésekre kell választ adjon a kamerahasználati szabályzat:

  • Mikor figyelheti meg a munkáltató a munkavállalót?
  • Mikor lehet kamerát elhelyezni a munkahelyen?
  • Milyen jogalapon végezhet Ön kamerás megfigyelést a munkahelyen
  • Hol lehet és hol nem lehet kamerát elhelyezni?
  • Mennyi ideig őrizheti a munkáltató a felvételeket?
  • Mit csinálhat a munkáltató az általa rögzített felvételekkel?
  • Kinek adhatja át azokat a munkáltató és egyáltalán: Ki az a személy, aki megnézheti a felvételeket?
  • Kit, mikor és hogyan kell tájékoztatni a megfigyelés vonatkozásában?

 

Dr. Vörös Balázs

Jogi üzletág vezető – Agrárközösség

Megjelent: agroforum.hu
Share