A térségben harmadik alaklommal megszervezett gazdafórum fontosságát két tényező is jól jelzi. Egyrészt, hogy az eseményre a gazdálkodók nagy számban érkeztek. Másrészt, hogy a térség fejlődése iránt elkötelezett vezetők is személyesen osztották meg gondolataikat.
Elsőként Font Sándor, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy a digitalizáció és a robotika terén az elmúlt évtizedekben óriási ugrás következett be számos iparágban. Azonban a mezőgazdaságban sok esetben mégis ugyanúgy gazdálkodnak, mint 20-30 évvel ezelőtt.
Mindehhez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kiváló, előremutató példákat mutat a térség gazdáinak.
Köszöntőjében Süli János, Tolna megye országgyűlési képviselője kiemelte, a gazdafórum apropóját adó projekt azért is jelentős, mert a Paks környéki beruházások kapcsán a régióba érkezők élelmezését a tervek szerint a környékbeli gazdálkodók segítségével együtt oldanák meg. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a projekt keretében népszerűsített innovációk használata.
Amennyiben a MATE, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és az Agrárközösség Kft. munkájának köszönhetően a térségi életszínvonal, illetve a települések és az agrártermelés versenyképessége növekedésnek indul, úgy a hazai vidék fejlesztésének jó gyakorlatává válhat ez a térségi agrárfejlesztési program. Minderre büszkék lehetnek.
A gazdafórumnak és a szakmai napnak helyszínt biztosító Dunapataj polgármestere, Dusnoki Csaba elmondta, hogy az agrárium az elmúlt évtizedekben, és különösen az elmúlt években számos súlyos kihívással szembesült.
Mint kiemelte, a projektben alkalmazott legkorszerűbb technikák is jelentős segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a mezőgazdaságot egy megfiatalodó, megerősödő, versenyképes és környezettudatos ágazattá formálják a térségben.
Ma már nem lehet érzésből és megszokásból színvonalas, versenyképes és fenntartható mezőgazdálkodást folytatni. Az agrárium az elmúlt évtizedekben, illetve különösen az utóbbi öt évben komoly csúcstechnológiai és tudásintenzív ágazattá vált – mondta Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Az egyetem, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és az Agrárközösség Kft. közös projektjének legfőbb célja is az, hogy 99 településen segítse a legkorszerűbb agrárdigitalizációs eszközök elterjedését.
Ennek a projektnek is az a legfőbb célja, hogy a környékbeli tapasztalt gazdák számára olyan technológiákat mutasson be, amelyek révén jóval hatékonyabb termelést valósíthatnak meg a hazai energiaellátás egyik központi térségében – mutatott rá Gyuricza Csaba rektor.
A gazdafórum és szakmai nap keretében bemutatták, hogy a projekt a helyi adottságokra épít és alapoz a korszerű ismereteket bemutatásához, és ezáltal lehetőséget teremtenek arra, hogy az új kihívásokhoz alkalmazkodni tudjanak.
Máthé László, szakmai felelős kiemelte, a projekt célja, hogy a MATE a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a precíziós mezőgazdasági megoldások alkalmazási lehetőségeit feltérképezze. Az eddig elvégzett felméréseket, kutatásokat összegezze. Ezek alapján meghatározza a térség agárfejlesztési irányait, mintaprojektet valósítson meg. Valamint precíziós mezőgazdálkodási megoldásokhoz kapcsolódó képzéseket, szaktanácsadásokat bonyolítson le a térségben.
Ezek különböző méretű és kapacitású felmérő és beavatkozó (permetező) drónok. Ezen felül szolgáltatásként egy mintaprojektben Farm-menedzsment szoftver bevezetését tudták elvégezni.
A gazdafórumon a precíziós gazdálkodás alapját képező Farm-menedzsment szoftver gazdálkodási év kiértékelő modulját is bemutatták. Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. ügyvezetője ismertetőjében elmondta, hogy az első év egy ilyen rendszer kapcsán a gazdálkodási adatok gyűjtéséről szól. Ezt követően fontos, hogy a kapott adatokat tábla szinten kielemezzék. A gazdasági kiértékelés során az adatok számszerűsített bontása is látható kultúrákra és táblákra osztva. A Farm-menedzsment szoftver segítségével és a mintagazdaságban felvett és kiértékelt adatok ismertetésével mutatta be Török Zoltán, hogy a precíziós gazdálkodás mekkora anyagi hasznot jelent.
Mint elhangzott a mintagazdaság 220 hektáros terület, 29 táblával, ahol klasszikus szántóföldi gazdálkodás folyik, árpa, búza, kukorica, napraforgó, zöldugar, lucerna növényekkel.
Ez 77 milliós eredményt jelent precíziós tevékenység nélkül. A mintagazdaság esetén a Farm-menedzsment szoftver, mint döntéstámogató rendszer adatai alapján a precíziós gazdálkodás, a differenciált kijuttatásnak köszönhetően további 16 millió forintos eredmény többletet lehet elérni. Ez 17-18% körüli eredménynövekedést jelent, ha az adatgyűjtés a gazdaságon belül történik. Amennyiben piaci áras szolgáltatásként veszik igénybe az összes adatgyűjtést, akkor a mintagazdaság esetén ez 9 milliós kiadást jelent. Még így is elérhető egy 7 millió forintos többleteredmény.
A rendezvény szervezőinek célja az volt, hogy az érdeklődők számára gyakorlati példákon keresztül mutassák be a precíziós gazdálkodás előnyeit. Ennek részeként Ifj. Dusnoki Csaba, dunapataji gazdálkodó ismertette saját tapasztalatait.
Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, őszi káposztarepce, őszi árpa, őszi búza, kukorica és napraforgó a fő kultúrnövényeik. A cég 2017-ben kezdte el a precíziós gazdálkodás elemeinek beépítését a működésébe. Kezdetben a robotkormányzással ellátott gépek beszerzését hajtották végre és idén elértek oda, hogy a teljes elérhető precíziós szolgáltatási csomagot használják gépparkjuk esetén. Differenciált tápanyagvizsgálatra alapozott tápanyag-kijuttatást végeznek. Differenciált tőszámú vetést és a szakaszvezérlés összes formáját is alkalmazzák, valamint az öntözés vezérlésénél is a precíziós gazdálkodási rendszert használják.
A technológia fejlődése, például a robotkormányzás egyrészt növeli a munkavállalók komfortját és lehetővé teszi a precíz éjszakai munkavégzést is. Az időjárási szélsőségek idején hasznos lehet, hogy a legoptimálisabb időben történjen a vetés. Előfordulhat, hogy ez éjszakába nyúló feladat.
Másik precíziós eszköz a szakaszvezérlés, amely szintén előnyös tud lenni a növénytermesztésben. Egyrészt a növényvédelem területén tapasztalható mennyiségi és minőségi előnye, de a vetőgépeknél is nagyon hasznos tud lenni.
Ifj. Dusnoki Csaba erre példaként ismertette, a 700 hektáros vetést követően elvégzett, vetőmag megtakarítást jelentő számításának eredményét. Mint fogalmazott a sok kicsi sokra megy elv érvényesült itt is.
A gépkezelők 2 méterrel később veszik fel a vetőgépet a szegélyben és általában 3 méterrel előbb rakják le azért, hogy az összes területet biztosan megmunkálják. Ez egy fordulóban 5 méter, ami a 6 soros vetőgép esetében 22,8 m2 területet jelent. Az említett 700 hektár esetén mindez 748 000 forint fel nem használt vetőmagértéket jelentett. Ez nem tartalmazza a növényvédő szer, a talajfertőtlenítő és a műtrágya árát. Ami szintén megtakarítható a precíziós gazdálkodás szakaszvezérlés elemének használatával.
Véleményük szerint egy új gazdálkodási módszer bevezetésekor a fokozatosságnak és a mértékletességnek mindenképpen meg kell jelennie. A fórumon elhangzott, hogy a precíziós gazdálkodás bevezetése 3-5 éves folyamat. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a szükséges alapadatok, eszközök és technikai berendezések rendelkezésére álljanak a gazdálkodónál és ki tudják használni az új gazdálkodási forma minden előnyét.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
