2025 novemberében PILOT jelleggel találkoztunk Gazdálkodó partnereinkkel az Agrárközösség gyöngyösi irodájában. Egy napot a közös fejlődés jegyében töltöttünk el egy szűkkörű szakmai rendezvény keretében.
A megjelent Partnereink egy közös beszélgetésre érkeztek. Olyan társaságba csöppentek, akik mind ugyanazért a célért érkeztek, hogy szeretnének JÓL gazdálkodni. Mind azért dolgoznak, hogy a mezőgazdaságban úgy töltsék el mindennapjaikat, hogy értéket teremtsenek. Céljuk az okszerű gazdálkodás, a hatékony munkavégzés.
Visszajelzések alapján szükségességét éreztük, hogy ezt a kezdeményezést folytassuk. Egyfajta felkérés fogalmazódik meg helyszínről helyszínre, alkalomról alkalomra a gazdálkodókban annak irányában, hogy teremtsünk egy olyan közösséget, ahol egymást segítve tudnak fejlődési pályán mozogni.
A jó döntésekhez ma már nem elég a rutin
Június közepén két helyszínen, Békéscsabán és Kecskeméten is megrendeztük az Agrárközösség GazdaMűhely eseményét, amelynek központi témája ezúttal a mezőgazdaság előtt álló kihívások és lehetőségek kérdésköre volt. Az időzítés most is tudatos volt: az aratás előtti időszakban szerettünk volna lehetőséget teremteni arra, hogy a gazdálkodók még a szezon egyik legintenzívebb szakasza előtt megálljanak egy rövid időre, és közösen gondolkodjanak a jelenlegi helyzetről.
A GazdaMűhely célja továbbra sem az, hogy kész válaszokat adjunk a résztvevők kezébe. Sokkal inkább az, hogy olyan közeget teremtsünk, ahol a gazdálkodók egymást tudják segíteni saját tapasztalataikkal, kérdéseikkel, dilemmáikkal és bevált megoldásaikkal. Hiszünk abban, hogy a mezőgazdaságban a tanulás nem ér véget egy bizonyos életkorral, gazdaságmérettel vagy szakmai múlttal. Mi is folyamatosan tanulunk, és a gazdák is folyamatosan tanulnak egymástól.
A GazdaMűhely ereje a valós tapasztalatokban van
Mindkét helyszínen jól látszott, hogy a gazdálkodók részéről erős az igény az őszinte, gyakorlatias szakmai beszélgetésekre. A résztvevők között kisebb 50-100 ha területen gazdálkodók és nagyobb gazdaságot vezető termelők (1000 ha + ) is jelen voltak, de a közös gondolkodás során egyértelműen kiderült, hogy ma már a hektárszám önmagában nem mond el mindent egy gazdaságról.
Többen is arról beszéltek, hogy a hagyományos kultúrák mellett egyre többen keresik az alternatív irányokat. Az is elhangzott, hogy attól, hogy valaki nagy területen gazdálkodik, még egyáltalán nem biztos, hogy kizárólag a megszokott növénykultúrákban gondolkodik. Egyre többen nyitnak olyan kultúrák felé, mint a spárga, a burgonya, a batáta vagy a spenót, és ezek sok esetben nem feltétlenül igényelnek teljes gépparkcserét sem.
Nem elvszerűen, hanem okszerűen kell gazdálkodni
A beszélgetések egyik legerősebb tanulsága az volt, hogy a mai környezetben a gazdálkodás már nem működhet kizárólag megszokásból. Többen is hangsúlyozták, hogy nem lehet íróasztal mellől gazdálkodni, ahogy azt is, hogy nem minden helyzetre a nagyobb gép, a nagyobb beruházás vagy a nagyobb terület a válasz.
A résztvevők szerint sokkal fontosabb a fokozatosság, a kísérletezés és az okszerű gondolkodás. Elhangzott, hogy nem szabad egyszerre túl nagy területeket bevonni egy új irány kipróbálásába, érdemes inkább kisebb, akár 10–45 hektáros táblákon tesztelni a változtatásokat. Ez a szemlélet ma már nem óvatosságot jelent, hanem tudatosságot.
A GazdaMűhelyen az is megfogalmazódott, hogy a magasabb hozam önmagában nem jelent automatikusan magasabb bevételt. Egyre inkább az a kérdés, hogy mi mennyibe kerül, milyen minőséget ad, milyen piaci lehetőség kapcsolódik hozzá, és összességében mennyire fenntartható az adott döntés.
Vízmegtartás, talajállapot, célzott tápanyag-utánpótlás
A két alkalom során hangsúlyos témává vált a víz kérdése is. A résztvevők több oldalról közelítették meg ezt a problémát, és többen kiemelték, hogy Magyarországon jelenleg nagyobb hangsúlyt kap a vízvisszatartás, mint az öntözőrendszerek széles körű kiépítése. Ezzel összefüggésben szóba került a szántás elhagyása is, valamint a sekély talajművelés, mint olyan gyakorlat, amelytől sokan jobb talajállapotot és kedvezőbb vízmegtartást várnak vagy már több éve tapasztalnak.
A tápanyag-gazdálkodás kapcsán is sok fontos tapasztalat elhangzott. A gazdák arról beszéltek, hogy a kérdés ma már nem egyszerűen az, hogy juttatnak-e ki tápanyagot, hanem az, hogy mit, mikor és milyen módon. Többen példákat is hoztak arra, hogy a célzott, átgondolt tápanyag-kijuttatás nemcsak költséghatékonyabb lehet, hanem a terméseredményeket is javíthatja. A beszélgetésekből az rajzolódott ki, hogy a visszafogás nem minden esetben jelent lemondást, sokkal inkább tudatos újratervezést.
Dróntechnológia, diverzifikáció és új irányok keresése
A GazdaMűhely során több jövőbe mutató téma is előkerült. Ilyen volt a dróntechnológia szerepe, amely egyre több gazdaságban válik hasznos eszközzé. A résztvevők szerint a drónos felmérés egyik legnagyobb előnye, hogy pontosabb rálátást ad a táblára, így könnyebben meghatározható, hol van valóban szükség beavatkozásra, és nem kell automatikusan a teljes területet kezelni.
Szóba került az erdőtelepítés lehetősége is, különösen azoknál a területeknél, amelyek szántóföldi művelésre kevésbé alkalmasak. Ezzel együtt az is elhangzott, hogy az aszály már ezt a területet sem kíméli, így a diverzifikáció kérdése itt sem kerülhető meg. Többen arról beszéltek, hogy folyamatosan vizsgálni kell, mely fajok és fajták lehetnek hosszabb távon is életképesek, és sok esetben nem a több, hanem a jobban használható, valóban működő megoldások felé érdemes elmozdulni.
A kukorica jövője, a cirok korábbi előretörése, valamint a batáta, a hagyma, a szántóföldi paradicsom és a paprika növekvő szerepe mind azt mutatják, hogy a gazdálkodásban egyre nagyobb jelentősége van az alkalmazkodásnak.
A szaktanácsadás szerepe ma jóval több, mint adminisztráció
Agócs-Paluska Éva előadásában külön kitért arra is, hogy a szaktanácsadó szerepével kapcsolatban még mindig sok előítélet él a gazdák fejében. Sokan ma is elsősorban adminisztratív szereplőként tekintenek rá, vagy a növényvédő szakmérnöki feladatokkal azonosítják ezt a munkát. A GazdaMűhely egyik fontos üzenete éppen az volt, hogy a szaktanácsadás ennél jóval többet jelent.
Az előadás a jelenlegi helyzetből indult ki, és arra mutatott rá, miért fontos ma szaktanácsadóval együtt gondolkodni és együtt dolgozni. A két helyszínen különböző méretű gazdaságot vezető termelők vettek részt, mégis közös pontként jelent meg, hogy a jövő kérdéseire adható válaszok között mindannyian felismerték a szaktanácsadó szerepének jelentőségét. Akik már dolgoznak szakértővel, megerősítést kaptak ebben, akik pedig még nem, azok közül többen is elgondolkodtak rajta.
A beszélgetések során egyértelművé vált, hogy a gazdák számára komoly terhet jelent folyamatosan nyomon követni a változásokat, legyen szó támogatásokról, termesztési irányokról, technológiai lehetőségekről vagy piaci mozgásokról. Ebben a helyzetben a szaktanácsadó nem teher, hanem kapaszkodó lehet.
Az Agrárközösség előnye az összehangolt szakmai háttér
Az előadás során szóba került az Agrárközösség egyik legnagyobb előnye az, hogy nálunk a különböző szakterületek magas szinten képzett képviselői összehangoltan tudnak dolgozni a gazdálkodók érdekében. Ez a fajta szakmai háttér nemcsak egy-egy részterületen ad támogatást, hanem komplexebb rálátást is biztosít.
Az eseményen elhangzott példák is azt mutatták meg, mennyire sokrétűen tudunk kapcsolódni a gazdák mindennapi működéséhez. A cél nem pusztán az, hogy egy problémára választ adjunk, hanem hogy segítsünk megtalálni a megoldás gyakorlati útját is.
Egyéni útkeresés helyett közös gondolkodás
A GazdaMűhely egyik legfontosabb felismerése most is az volt, hogy a gazdálkodók nincsenek egyedül a kérdéseikkel. Többen megfogalmazták, hogy a régi típusú gazdakörök ma már kevésbé aktívak, ugyanakkor a szövetkezés, az együttműködés és a tapasztalatmegosztás nélkül egyre nehezebb fejlődni, sőt hosszú távon talpon maradni is.
Különösen értékes visszajelzés volt, hogy az egyik résztvevő régóta keresett már egy ilyen közösséget, ahol a kérdéseire valódi válaszokat kap. Az is sokat elmond a GazdaMűhely jelentőségéről, hogy olyan gazda is részt vett az eseményen, akinél már elindult az aratás, mégis fontosnak tartotta, hogy ott legyen, mert tudta, hogy az itt elhangzó gondolatokból hosszabb távon többet nyerhet.
A beszélgetések végére az is természetessé vált, hogy a gazdák telefonszámot cseréltek egymással. Ez jól mutatja, hogy az esemény nem csupán egy szakmai foglalkozás, hanem egy olyan kapcsolódási pont is, ahol valódi, egymást segítő közösségi háló alakul ki.
Minőség, fogyasztói igények és a társadalom szerepe
A két alkalom során nemcsak a termelési oldal került fókuszba, hanem a minőség kérdése is. A résztvevők szerint egyre fontosabb megérteni, milyen táplálékra van valóban szükség, kik alkotják a fogyasztóképes kört, és hogyan lehet úgy termelni, hogy a megtermelt élelmiszer ne csak piacképes, hanem hosszabb távon is értékes és fenntartható legyen.
Felmerült az a kérdés is, hogy nemcsak a gazdálkodókat, hanem a társadalmat is edukálni kellene arról, ki termel, hogyan termel, és milyen feltételek mellett lehet egészséges, jó minőségű termést előállítani. Ez a gondolat jól mutatja, hogy a mezőgazdaság jövőjéről szóló párbeszéd ma már messze túlmutat a termőföld határain.
Miért érték ma egy jó szaktanácsadó?
A GazdaMűhelyen az is egyértelműen kirajzolódott, hogy a mai bizonytalan és gyorsan változó környezetben felértékelődik a szaktanácsadás szerepe. Különösen igaz ez az átállási időszakokra, amikor a gazdálkodó új irányokkal kísérletezik, változtat a termesztési gyakorlatán, vagy éppen azt keresi, hogyan tud alkalmazkodni a támogatási rendszerhez és a piaci lehetőségekhez.
Egy jó szaktanácsadó nemcsak szakmai véleményt mond, hanem segít eligazodni a lehetőségek között, támogatja a döntés előkészítését, és gyakorlati segítséget ad abban is, hogyan lehet egy-egy változtatást valóban megvalósítani. A túléléshez ma már sok esetben nemcsak a jó szándék és a tapasztalat kell, hanem az is, hogy a gazdálkodó időben megtalálja azokat a megoldásokat, amelyek a saját körülményei között is működnek.
A békéscsabai és kecskeméti GazdaMűhely is azt erősítette meg, hogy a mezőgazdaságban ma az egyik legnagyobb érték a nyitottság, a gondolkodás és a tapasztalatok megosztása. Mi ebben fogunk a jövőben is teret adni a gazdáknak.
Amit jelenleg biztosítani tudunk a GazdaMűhellyel:
- Időről időre szűkkörben találkozókat, úgynevezett ”GazdaMűhely workshopokat” szervezünk az ország különböző pontjain;
- Online felületet teremtettünk a részvevőknek arra, hogy könnyedén elérjék a hasonló kérdéskörökben érintett gazdálkodókat, így lehetőséget adunk a gyorsabb és biztosabb döntéshozásuknak;
- Folyamatosan fejlődő, az aktualitásokkal naprakész szakmai csapattal dolgozunk, akik segítik a gazdálkodókat a felmerülő feladatok ügyintézésében, érintse az a könyvelés, szaktanácsadás, finanszírozás, pályázatírás vagy akár a biztosítás kérdéskörét
- Elérhetővé tesszük a hazai agrárdigitalizációs és helyspecifikus mezőgazdasági megoldásokat. Szakmai fókuszunkat a precíziós gazdálkodási rendszerek gyakorlati alkalmazhatóságára helyeztük. Előtérbe került a gazdasági megtérülés és a döntéstámogató agrárdigitalizáció fejlesztése.
- Edukáció szerteágazóan beleivódott a mindennapjainkba különböző szinteken: képzési lehetőségek érdeklődésnek és erőforrásoknak megfelelően; szakmai kollégák segítségnyújtása az adminisztrációs feladatokon túlnyúlva; célorientált gazdálkodás előirányzása területi képviselők támogatásával.
