Mezőgazdasági hírek

Vissza a természethez – Ökológai gazdálkodás Európában

2020. október 16., péntek
Közismert, hogy az EU-nak az Európai Zöld Megállapodásra és a Termőföldtől az asztalig stratégiára alapozva az a terve, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25%-án ökológiai gazdálkodást folytassanak a termelők. Ez a szemlélet világszerte egyre népszerűbb.

Szója ökológiai termesztésben

Fotó: ÖMKi

Bár azt gondolnánk, hogy a világ legszegényebb országaiban használják a legkevesebb kemikáliát, azonban ez nem így van – igaz ennek köze lehet a világ népességének eloszlásához is. A KSH nemrégiben közzétett, 2018-as adatai szerint azonban a legkevesebb ökológiai gazdálkodásba vont terület Afrikában van, mindössze 2 millió hektár.

A statisztikák szerint 2018-ban a világon 71,5 millió hektáron mintegy 2,8 millió termelő foglalkozott biogazdálkodással, illetve biotermékek begyűjtésével.

forrás: KSH

A legnagyobb területek Ausztráliában és Óceániában vannak, jórészt külterjes legelők (22,3 millió ha), ezt követi Európa (11,8 millió ha), a legkevesebb ökológiai gazdálkodásba vont terület pedig Észak-Amerikában és Afrikában van. A termelők száma viszont jellemzően azokban az országokban magas, például Indiában, Ugandában, Etiópiában, Tanzániában és Peruban, ahol sokan foglalkoznak vadon termő növények begyűjtésével.

Európai helyzet

Az ökológiai gazdálkodás bölcsőjének számító Európában dolgozik a biogazdálkodást folytatók 15%-a, vagyis 419 ezer termelő. A kontinensen az ökogazdálkodásba bevont területek nagysága 15,6 millió hektár.

A mezőgazdasági területek mellett a tengeri és édesvízi növények, állatok ellenőrzött körülmények közötti tenyésztésére (akvakultúra) szolgáló élőhelyek, továbbá erdők, egyéb gyepterületek, méhlegelők és a vadon termő növények begyűjtési területei 2018-ban világviszonylatban további 35,7 millió hektárt borítottak be. A vadon termő gyümölcsök begyűjtési területe Európában a legnagyobb, 17,3 millió hektár, ami 10%-kal meg is haladta a biogazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagyságát.

Az ökológiai gazdálkodással érintett mezőgazdasági területek részesedése Ausztriában volt a legnagyobb (24%), az uniós átlag háromszorosa. Az arány további 7 tagállamban haladta meg a 10%-ot, a visegrádi országok közül egyedül Csehország (15%) tartozott ebbe a csoportba. Hazánk 3,9%-kal a 21. helyen volt az uniós rangsorban. A visegrádi országok közül Szlovákiában a magyarországinál nagyobb (9,9%), Lengyelországban kisebb (3,3%) volt a biogazdálkodásba bevont agrárterületek előfordulása.

2018-ban majdnem minden második uniós tagállamban az ökológiai területek legalább fele rét vagy legelő volt, ami kedvezhetne az organikus állattartásnak is. A változatos felszínű Írországban, Csehországban, Szlovéniában, az Egyesült Királyságban, Szlovákiában, Belgiumban és Ausztriában a gyepterületek részesedése meghaladta a 60%-ot..

A biogazdálkodás keretében tartott haszonállatok aránya azonban alacsony az unióban, 2018-ban mindössze a szarvasmarhák 5,5, a sertések 0,9%-a származott ökológiai termelésből.

 

Magyarország

Hazánkban az ötéves öko VP 1-2 program támogatásai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban 5 év alatt megduplázódott az ökológiai termelésbe vont területek nagysága. Az uniós statisztikák szerint Magyarország 2018-ban 209 ezer hektárral Észtországhoz és Portugáliához hasonlóan 1,6%-kal részesedett a közösség ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területéből, azonban 2019-re ezen területek nagysága már 303 ezer hektár volt, amelyen több, mint 5600 vállalkozó folytatott termelést.

forrás: KSH-ÖMKi

A hazánkban is biogazdálkodás a legnagyobb területen extenzív gyepgazdálkodást, illetve rétként és legelőként való hasznosítást jelent (60, 9%),

a szántóföldi növények részaránya 34,3%, majd következnek az évelő növények, bogyósok, gyümölcsök és szőlő (4,8%), a friss zöldségek, dinnye, szamóca (1,6%) és a területek 2,3%-a pihentetett föld, parlagterület.

forrás: KSH-ÖMKi

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Share