Szója ökológiai termesztésben
Fotó: ÖMKi
Szója ökológiai termesztésben
Fotó: ÖMKi
Bár azt gondolnánk, hogy a világ legszegényebb országaiban használják a legkevesebb kemikáliát, azonban ez nem így van – igaz ennek köze lehet a világ népességének eloszlásához is. A KSH nemrégiben közzétett, 2018-as adatai szerint azonban a legkevesebb ökológiai gazdálkodásba vont terület Afrikában van, mindössze 2 millió hektár.
A statisztikák szerint 2018-ban a világon 71,5 millió hektáron mintegy 2,8 millió termelő foglalkozott biogazdálkodással, illetve biotermékek begyűjtésével.
forrás: KSH
A legnagyobb területek Ausztráliában és Óceániában vannak, jórészt külterjes legelők (22,3 millió ha), ezt követi Európa (11,8 millió ha), a legkevesebb ökológiai gazdálkodásba vont terület pedig Észak-Amerikában és Afrikában van. A termelők száma viszont jellemzően azokban az országokban magas, például Indiában, Ugandában, Etiópiában, Tanzániában és Peruban, ahol sokan foglalkoznak vadon termő növények begyűjtésével.
Az ökológiai gazdálkodás bölcsőjének számító Európában dolgozik a biogazdálkodást folytatók 15%-a, vagyis 419 ezer termelő. A kontinensen az ökogazdálkodásba bevont területek nagysága 15,6 millió hektár.
A mezőgazdasági területek mellett a tengeri és édesvízi növények, állatok ellenőrzött körülmények közötti tenyésztésére (akvakultúra) szolgáló élőhelyek, továbbá erdők, egyéb gyepterületek, méhlegelők és a vadon termő növények begyűjtési területei 2018-ban világviszonylatban további 35,7 millió hektárt borítottak be. A vadon termő gyümölcsök begyűjtési területe Európában a legnagyobb, 17,3 millió hektár, ami 10%-kal meg is haladta a biogazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagyságát.
Az ökológiai gazdálkodással érintett mezőgazdasági területek részesedése Ausztriában volt a legnagyobb (24%), az uniós átlag háromszorosa. Az arány további 7 tagállamban haladta meg a 10%-ot, a visegrádi országok közül egyedül Csehország (15%) tartozott ebbe a csoportba. Hazánk 3,9%-kal a 21. helyen volt az uniós rangsorban. A visegrádi országok közül Szlovákiában a magyarországinál nagyobb (9,9%), Lengyelországban kisebb (3,3%) volt a biogazdálkodásba bevont agrárterületek előfordulása.
2018-ban majdnem minden második uniós tagállamban az ökológiai területek legalább fele rét vagy legelő volt, ami kedvezhetne az organikus állattartásnak is. A változatos felszínű Írországban, Csehországban, Szlovéniában, az Egyesült Királyságban, Szlovákiában, Belgiumban és Ausztriában a gyepterületek részesedése meghaladta a 60%-ot..
A biogazdálkodás keretében tartott haszonállatok aránya azonban alacsony az unióban, 2018-ban mindössze a szarvasmarhák 5,5, a sertések 0,9%-a származott ökológiai termelésből.
Hazánkban az ötéves öko VP 1-2 program támogatásai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban 5 év alatt megduplázódott az ökológiai termelésbe vont területek nagysága. Az uniós statisztikák szerint Magyarország 2018-ban 209 ezer hektárral Észtországhoz és Portugáliához hasonlóan 1,6%-kal részesedett a közösség ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területéből, azonban 2019-re ezen területek nagysága már 303 ezer hektár volt, amelyen több, mint 5600 vállalkozó folytatott termelést.
forrás: KSH-ÖMKi
A hazánkban is biogazdálkodás a legnagyobb területen extenzív gyepgazdálkodást, illetve rétként és legelőként való hasznosítást jelent (60, 9%),
a szántóföldi növények részaránya 34,3%, majd következnek az évelő növények, bogyósok, gyümölcsök és szőlő (4,8%), a friss zöldségek, dinnye, szamóca (1,6%) és a területek 2,3%-a pihentetett föld, parlagterület.
forrás: KSH-ÖMKi
Forrás: magyarmezogazdasag.hu