A közelmúltban változott a vadászati törvény és benne több, a vadkár bejelentésére és kivizsgálására vonatkozó passzus.
A változást sok esetben sem a vadászatra jogosultak, sem a mezőgazdasági termelők nem tudják megfelelően értelmezni és tanácstalanul, vagy rossz úton járnak a vadkárok érvényesítésekor. Jelenleg a vadkár főszezonját éljük, hiszen a legérzékenyebb haszonnövények betakarítása most van folyamatban. Ennek megfelelően rengeteg telefonhívás érkezik a vadkár-szakértőkhöz, ami elsődlegesen tanácstalanságból, információhiányból fakad. Varga Zoltán okleveles vadgazda mérnököt, vadgazdálkodási igazságügyi szakértőt kértük arra, segítsen “lefaragni” az információhiányból.
A vadkár bejelentése
Mint azt a szakember elmondta: a jogszabályváltozás után a vadkárt a bekövetkezés, illetve az észlelést követő 5 napon belül kell jelenteni a vadászatra jogosult felé a károsult termelőnek. A rendelkezés célja az volt, hogy a vadászatra jogosult minél korábban értesüljön a vadkárról és hatékonyan fel tudjon ellene lépni. A kivitelezést tekintve nem változott semmi. A károsult ugyanis a legtöbb esetben úgy jelenti be a vadászatra jogosultnak a vadkárt, hogy „tegnap” észlelte. Sem az észlelés, sem a keletkezés pontos időpontja nem állapítható meg utólag. “Erővel nem lehet kikényszeríteni azt a tevékeny és konstruktív közreműködést, ahol a károsult és a vadászatra jogosult egy emberként küzd a károk csökkentése érdekében. Sajnos ez általánosan rossz hozzáállás a károsulti oldalról, persze vannak jó értelemben vett kivételek is.” – szögezte le Varga Zoltán.
A szakértő hozzátette: az eljáráshoz kapcsolódó értesítés módja általában problémás kérdéskör. Ugyanis a jogszabály írásbeli értesítést vár el, ami tértivevényes postai küldeményt jelent. Az e-mail is megfelelő lehet, de azt a címzettnek vissza kell igazolnia, különben nem tekinthető kézbesítettnek. A szóban, telefonon történő értesítések nem igazolhatóak, ettől érdemes tartózkodni. Az írásban folytatott kommunikáció más szempontból is fontos annak érdekében, hogy később a felek egyformán emlékezzenek a történtekre.
A vadkár érvényesítésének lehetőségei, eljárásai
– A legtöbb kusza változás itt keletkezett a jogszabályban és a leggyakoribb információkérés ezzel kapcsolatban érkezik hozzánk. Pedig alapjában véve semmi sem változott – hangsúlyozta Varga Zoltán. – A feleknek a vadkár igénybejelentése után 5 napjuk van arra, hogy közös bejárás után egymással békében megegyezzenek a vadkár mértékéről és értékéről, valamint erre vonatkozóan egyezséget kössenek. Fontos, hogy az egyezség legyen minden esetben írásban megkötve és két tanú ellenjegyzésével ellátva. Ez szavatolja a biztonságot mindkét fél számára. Amennyiben az egyezségi eljárás a vadászatra jogosulttal nem vezetett eredményre, akkor 5 napunk van arra, hogy a jegyző előtt a jegyzői eljárást megindítsuk. Az eljárás kérelemre indul és minden költséget az ügyfél, tehát a károsult fog megelőlegezni. A jegyzőnek 3 napon belül kellene szakértőt kirendelnie, ami szinte lehetetlen. A szakértőt meg kell találnia és beszerezni tőle a szakértői díjra vonatkozó előrejelzést, aminek a birtokában fel kell hívnia a károsultat, hogy a jelzett díjnak megfelelő eljárási díjelőleget fizesse meg az önkormányzatnak. A díj beérkezése után tudja a kirendelő végzést elkészíteni és a szakértőnek, valamint a feleknek megküldeni. Ez három napba nem fér bele a legtöbb esetben. A jegyző által kirendelhető szakértők köre két részre oszlik, igazságügyi szakértőkre és az úgynevezett ágazati szakértőkre. Utóbbi esetében a károsult egy esetleges bírósági eljárásban hátránnyal indul a jogérvényesítésben. A szakértőnek 5 napja van a szakértői szemle elvégzésére, de ezzel szemben áll az a rendelkezés, hogy a szemle előtt 5 nappal írásban, igazolható módon kell a vadászatra jogosultat értesítenie. A postai elsőbbségi tértivevényes levél alkalmazásával ez azt jelenti, hogy a postára adás napjához képest 20. napra tud a szakértő szemlenapot tűzni, hiszen a kétszeri kézbesítési kísérletet számításba kell vennie. Ez azt is jelenti, hogy a kárfelmérés ellehetetlenül, hiszen nem tud egy gazdálkodó 20 napot várni a betakarítással, miközben az egyéb komplikációkkal (eső, új szakértő igénybevétele) még nem is számoltunk.
A károsult eztán is fordulhat közjegyzőhöz
Varga Zoltán hozzátette: a károsultnak továbbra is jogában áll közjegyzőhöz fordulni és akár előzetes bizonyítást, vagy szakértő kirendelését kérvényezni. Az 1996. évi LV. törvényben végzett módosítás az előzetes bizonyítási eljárás esetében a jegyzőt jelöli meg, de ez nem jelenti azt, hogy a közjegyző nem járhat el, sem azt, hogy a jegyző eljárhat egy előzetes bizonyítás ügyében. A közjegyzőnek van erre vonatkozó jogköre és eljárási jogszabálya, a jegyzőnek viszont nincs, így utóbbi nem is fog ilyen eljárást megindítani kérelemre sem. A közjegyzők a zavaros jogszabályi környezet miatt a szakértő kirendelését preferálják. Ebben az eljárásban viszont nincs ellenérdekű fél, tehát a vadászatra jogosult, amennyiben a kérelmező engedélyezi, csak megfigyelőként lehet jelen a szakértői szemléken. A szakvéleményt sem kapja meg a közjegyzőtől és sokszor csak később szembesül az eredményekkel. Megjegyzendő, hogy a közjegyzői eljárások általában nem járulnak hozzá a későbbi jó viszonyhoz a felek között. Az eljárások közül a legköltségesebb, gyorsaságban is rendszerint hosszabb eljárás. Aki ehhez folyamodik, annak nagyon időben el kell kezdeni a kérelem benyújtását a közjegyző felé, hogy a szakértői kirendelés időben megtörténjen.
A szakértő szerint alapjában véve semmi nem változott. Egy dolog a jogszabály, egy másik pedig a való világ – fotó: pixabay
– Minden eljárásban és minden kirendelt szakértőre vonatkozóan kötelezővé tette a jogszabálymódosítás az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutatóban közzétett vadkárfelmérési módszertan és eszközkészlet alkalmazását – folytatta a szakember. – Mindkét félnek lehetősége van egy szemlét tevőlegesen nyomon követni és ellenőrizni a szakértő által alkalmazott módszertant. A jogszabályban adott lehetőség az új szakértő igénybevételére itt nyer értelmet a leginkább. Amennyiben azt észleljük, hogy a szakértő nem követi az előírásokat, akkor azt a helyszínen a jegyzőkönyvbe kifogásoljuk meg, konkrétumok megjelölésével és jelezzük igényünket új szakértő igénybevételére. Fontos, hogy az új szakértőt csak indokolt esetben kérjünk, ne azért, hogy a betakarítást hátráltassuk vagy bosszantsuk a károsultat.
Varga Zoltán, mint ötletgazda beszélt a Vadkárszakértők Nonprofit Kft. által a felek rendelkezésére bocsátott vadkárkalkulátorról is, amely lehetővé teszi a közös, objektív kárérték-meghatározást és az egyezségi alap költséghatékony kimunkálását. Érdekes tapasztalat, hogy eddig döntően az állami erdőgazdaságok éltek a regisztrációval, a gazdálkodók nem. Márpedig a költségek viselése napjainkban komoly teher lehet, érdemes átgondolni, mert a „révészt” valakinek a végén fizetni kell.
A vad-gépjármű ütközések szabályozása
Varga Zoltán szerint a média nagy részében úgy tüntették fel ezt a változást, mintha mostantól csak a gépjármű vezetője lehetne hibás és kártérítési fizetési kötelezettsége is automatikusan keletkezne egy vadelütés kapcsán. Ez azonban alapjaiban valótlan.
– A módosítás csupán egyértelműsíti a kárfelelősséget a vadászatra jogosult oldaláról – szögezte le. – A korábbiakban minden esetben tisztázandó kérdés volt a vadászatra jogosult felelősségi köre egy-egy peres eljárásban, ezt most végre egyértelműen rögzítette a jogalkotó az új rendelkezésben. Alapjában véve tehát nem változott semmi, csak egyértelműbb lett. Így végre jogilag is tisztázott, hogy a vad szabad mozgására a vadászatra jogosultnak nincs közvetlen ráhatása és ebből fakadóan felelőssége sem. A vadászatra jogosult továbbra is felelős, ha a károkozást az ellenőrzési körébe eső ok váltotta ki, tehát amikor vadászati tevékenysége során odahajtotta, terelte a vadat a közútra, vagy szándékosan a közút közelébe szoktatta. Az új szabályozásnak leginkább az autópályák és gyorsforgalmi utak tekintetében van nagy jelentősége. Ezek esetében a vadászatra jogosultnak semmilyen befolyása nincs, így felelősségre sem vonható, természetesen a fenti kivétellel. Mindezek alapján az autósoknak sincs több félnivalójuk, mint eddig, sőt egyértelműbb és biztosabb jogérvényesítésük lehet az új szabályozás mentén, hiszen nem lesz kérdés egyes esetekben az alperes személye. A közlekedésben eddig is mindenkinek a megfelelő óvatossággal kellett eljárnia, ez ezután is így lesz. A vadászati érdekképviselet már rendszeresen tájékoztatja a civil lakosságot a közúton időszakosan fellépő nagyobb vadmozgás veszélyére, mely üdvözítő dolog – hangsúlyozta Varga Zoltán.
