Mezőgazdasági hírek

Újjászületik a magyar mezőgazdaság?

2023. november 16., csütörtök

Elkészült az agrártárca az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jövő évi pályázati menetrendje, amelyről Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy az ütemezéskor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy ne egyszerre kössék le az építőipari kapacitásokat.

Nagy István szerint a pályázatok megalkotásánál a fontos szempont volt a hozzáadott érték növelése a mezőgazdaságban, a jövedelmezőség és a versenyképesség erősítése. Az új támogatási rendszer keretében több új intézkedést és támogatási formát választottak ki, mely összhangban van a KAP Stratégiai Tervvel.

A Magyar Agrárminisztérium a tervezhetőség és a kiszámíthatóság érdekében a 69 felhívásból álló 2024-es pályázati menetrendet a korábbi gyakorlattal ellentétben idén előzetesen közzé teszi. Jövő év elején azokat a pályázatokat hirdetik meg először, melyek hosszú távú hatásúak, mint például az erdőgazdálkodási és zöld célú pályázatok. Ezt követően tavasszal a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat célzó felhívásokat. Mivel a termőföld értékének megőrzése rendkívül fontos, így lesznek természetesen a földhasználattal kapcsolatos pályázatok is.

A támogatási összegek arányos elosztására törekszenek

A 2027-ig rendelkezésünkre álló 2900 milliárd forint támogatási összegből legalább 1500 milliárdot gazdaságélénkítésre, 1000 milliárdot pedig zöld célokra fordítanak. Az Agrárminisztérium figyelmet fordít arra, hogy a támogatások folyamatosak és jól tervezhetők legyenek a gazdálkodók számára. Az építőipar túlterheltségének elkerülése és a költségek mérséklése érdekében nem egyszerre tervezik felhasználni az összes forrást. A támogatási kérelmek benyújtására így a következő években is lehetőség lesz.

A források többek között az:

  • ültetvénytelepítést,
  • a növényházak létesítését,
  • az állattenyésztési telepek modernizálását,
  • az új telepek építését,
  • a takarmányszárítók és -feldolgozók létesítését,
  • valamint az ehhez kapcsolódó energetikai fejlesztések megvalósítását segítik majd.

A precíziós gazdálkodást támogató pályázatok 2024 második felében jelennek majd meg. Az erőfeszítéseknek köszönhetően már most is jelentős fejlesztések valósulhattak meg. Az egyik sikertörténet, a Gyermelyi Élelmiszeripari Zrt. Projektje volt, amellyel nemzetgazdasági léptékben is jelentősnek mondható, új gabonatisztító és -tároló technológiai kapacitás jött létre. Az immár 70 éves múltra visszatekintő cégcsoport beruházása azt mutatja, hogy a hagyományok megőrzése mellett a folyamatos innováció és fejlesztés elengedhetetlen.

Profi intézményi rendszer várja a pályázók jelentkezését

A pályázatokhoz kapcsolódó egyes egyedi részelemeiben a külső körülmények miatt esetleg kismértékben módosulhat, de egyértelműen zsinórmértékként szolgál az Agrárminisztérium következő egyéves támogatáspolitikai munkájában. A meghirdetés tervezett időpontja azt jelenti, hogy ekkor legalább a pályázati felhívást vagy támogatási jogszabály tervezetét társadalmasítás keretében nyilvánosságra kívánják hozni. A támogatási kérelmek beadása általában a végleges kiírás megjelenése után 30-60 nappal kezdődhet meg.

A támogatási konstrukciók esetében széles körű szakmai egyeztetést folytat az Agárminisztérium, kikérik valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét, valamint bevonják őket az elmúlt évek gyakorlata alapján a pályázati felhívások és támogatási konstrukciók előkészítésébe. A cél az, hogy az Európai Unió szabályozási keretében és a Stratégiai Tervünk elfogadása során szabott feltételek között a lehető leginkább a magyar szakmai prioritások érvényesüljenek.

Építenek a 2021–2022. év pályázati csomagjainak megvalósítása során szerzett tapasztalatokra és visszajelzésekre. Az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés a végéhez közeledik. Az a fontos, hogy a pályázati források minél hamarabb eljussanak a gazdálkodókhoz.

Teret kap végre a generációváltás kérdése is

A generációváltás kérdése kiemelten fontos a mezőgazdaság jövője szempontjából, figyelembe véve a magyar agrárnépesség elöregedését. A KSH adatai szerint a gazdálkodók több mint 30 százaléka 65 évnél idősebb. A korábbi Vidékfejlesztési Programban már jelentős változásokat vezettek be a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásában, elősegítve ezzel az új generáció mezőgazdasági vállalkozásainak létrejöttét. A Fiatal Gazda tematikus alprogramon keresztül a beruházásokhoz a 40-50 százalékos alaptámogatáson felül további 10 százalékpontos többlettámogatást nyújtottak, amelynek keretében több mint 71 milliárd forintot ítéltek oda 2400 pályázónak.

Emellett A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása című pályázat keretében 1271 fiatal gazda projektjét támogatták, összesen mintegy 16 milliárd forint értékben. Az új agrártámogatási ciklusban pedig tovább bővítik majd a generációváltás előmozdítását segítő lehetőségeket. Megmarad a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott induló támogatás és a beruházási típusú támogatásokhoz való hozzájutás, ahol a korábbi 10 százalékos többlettámogatást 15 százalékra növelik majd.

Újdonságként bevezetjük a gazdaságátadás támogatását, amelynek jogszabályi hátterét az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény teremtette meg. Az átadók és átvevők egyaránt igényelhetnek majd 40 ezer és 100 ezer euró közötti összegű átalánytámogatást, az átadott üzem méretétől függően.

– tájékoztatta az agrárminiszter a Világgazdaság munkatársát.

A magyar export támogatása is kiemelt cél

Lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gazdálkodók, termelők és az élelmiszeripari vállalkozások számára bőséges eszköztár álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy megfelelően reagálhassanak a piaci körülmények gyors változásaira. A kormányzat és az agrárközösség együttműködésének köszönhetően az elmúlt években kiemelkedően javult a hazai agrárszektor hatékonysága. Az EU tagállamai között az 5. legnagyobb fejlődést értük el.

Ez az elmúlt 13 év tudatos építkezésének az eredménye, hiszen a magyar kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar mezőgazdaságra. Kézzel fogható célokat tűztek ki: 2030-ra szeretnék elérni, hogy az agrárium termelékenysége másfélszeresére, a hozzáadott érték kétszeresére növekedjen, és az exportérték 50 százalékos növekedéssel elérje a 15 milliárd eurót.

Ezek a fejlesztések minden magyar számára előnyt jelentenek, hiszen ha a gazdák alacsonyabb költségen, jobb minőségben képesek termelni, az végül kedvezőbb áron elérhető, de a megszokott minőségű élelmiszerekben mutatkozhat meg a fogyasztóknál.

– nyilatkozta Nagy István a Világgazdaságnak.

Az új támogatási intézkedések és célkitűzések hatásait várhatóan már a következő néhány évben érezni lehet majd. Fontos, hogy a mezőgazdaság résztvevői folyamatosan figyelemmel kísérjék és értékeljék ezeket kormányzati és szakmai szinten egyaránt. Közben persze ne tévesszék el a fő célt, mégpedig a magyar vidék élhetőségének fejlesztését, a magyar lakosság számára megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer biztosítását, hogy hazánk hosszú távon is biztonságos és békés hely maradjon Európa szívében.

Forrás: www.vg.hu