A második világháború előtti időkben egyfajta idillikus állapot jellemezte a települések környéki gyepeket: a rendszeres legeltetés és az állatok takarmányozásának alapjául szolgáló kaszálás tökéletes állapotban tartotta fenn e füves élőhelyeket, melyek számos értékes állatfajnak adtak otthont. Az iparszerű mezőgazdaság korszakának beköszöntével azonban jelentős részüket feltörték, a rendszerváltozást követően – a nagyüzemi állattartás visszaszorulásával – pedig a megmaradt gyepek többsége is kezeletlenné vált.
Átalakulás kezdődött
„Sok új tulajdonos nem értett a gazdálkodáshoz, így a magánkézbe került füves élőhelyek nagy részén nem legeltetett és kaszált senki” – kezdett bele Klébert Antal. Mint mondta, az erdő az egyetlen olyan ökoszisztéma, mely emberi beavatkozás hiányában is fennmarad, következésképpen a gyepek is ez irányba kezdtek átalakulni:
Szinte teljes mértékben eltűnt hazánk területeiről az ürge, a mezei pacsirta vagy éppen a fogoly – sorsuk szempontjából a birtokkoncentráció beindulása hozott csak változást. Számos kezeletlen füves élőhely került ugyanis szaktudással rendelkező, állattartással foglalkozó gazdák kezébe, akik a terület helyreállításába kívántak kezdeni, figyelembe véve az állami támogatásban rejlő lehetőségeket is.
Járható utakon
„Természetvédelmi szempontból ez örvendetes, ugyanakkor érdemes tudni: a gyepek egy része védett vagy NATURA 2000 területen fekszik, éppen ezért a gazdálkodónak a munkálatok elvégzéséhez engedélyt kell kérni. Ezt mindenki megkapja, ugyanakkor ahhoz, hogy a cserjéket ki lehessen irtani a területről, figyelembe kell venni az adott hely természeti értékekeit” – folytatta a természetvédelmi őrkerület-vezető. A legalapvetőbb, hogy az irtást a vegetációs időszakon kívül, télre kell időzíteni, hiszen ekkor még nem fészkelnek a madarak, így nincsenek tele a fák és bokrok a sok esetben védett fajok tojásaival, fiókáival. A munkák megkezdése előtt célszerű egyeztetni a természetvédelmi őrökkel, akik segítenek a terület kezelőjének az előírtak szerint eljárni.
„Egyszeri, jellemzően egy-két évig tartó munkával meg lehet szabadulni a cserjéktől, azonban fontos tudni, ez még nem jelenti a munka végét: ha a gyepet nem kezelik tovább, akkor a cserjék ismét kinőnek”
– hangsúlyozta Klébert Antal. Mint mondta, a gazdálkodók számára két út is járható ebben az esetben. A füves élőhelyek fenntarthatók a támogatási rendszerben előírtaknak megfelelő legeltetéssel – nem mindegy ugyanis, hogy ez milyen fajokkal, illetve mekkora állománnyal történik. A birka, a szamár a ló- és marhafélék megfelelnek a célra, ugyanakkor például a kecske már nem; utóbbi lerágja a fás szárú növényeket is. Gondot okozhat a túllegeltetés is, hiszen ebben az esetben kipusztul a gyep, s helyét idővel sártenger és dagonya veszi át.
A terület kezelésének másik lehetősége a kaszálás – néhány évig, míg törnének elő a cserjék, célszerű ősszel tisztító kaszálást végezni –, amelynek szintén megvannak a szabályai. „Érdemes az első kaszálást júliusra időzíteni, amikor kirepültek már a földön fészkelő madarak, s fontos az is, hogy ne hagyjuk a bálákat sokáig a területen, mert kipusztul alattuk a gyep” – magyarázta a szakember, hangsúlyozva, hogy az előírások betartása egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is.
Jó irány
A tapasztalatok azt mutatják, két-három, legfeljebb négy-öt év alatt kialakítható a nem csak természetvédelmi szempontól értékes gyepterület. A támogatási rendszer remek lehetőségeket biztosít a füves élőhelyek kezelőinek, ugyanakkor akadnak olyan alapvetések, melyekkel érdemes tisztában lenni. NATURA 2000-es gyepterület feltörésekor például bírság jár, azonban támogatás vehető fel abban az esetben, ha valaki szántót alakítana át gyeppé. Továbbá érdemes szem előtt tartani azt is, amit cikkünk elején már érintettünk: a kezeletlen gyep idővel beerdősül, az ilyen területekre pedig már az erdőtörvény vonatkozik.
„Van olyan terület, amely egykor szinte teljesen beerdősödött, mostanra azonban egy vadkörtefákkal teli fás legelő alakult ki, melyet egy magyar tarka gulya tart fenn legelésével” – tette hozzá a szakember.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
