Mezőgazdasági hírek

Tizenegy hónapja csökken az élelmiszerárindex

2023. március 13., hétfő

A tizenegyedik egymást követő hónapban csökkent a nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak irányadó indexe, ha csak kis mértékben is. Ezt jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) március első napjaiban.

A FAO élelmiszerár-indexe februárban átlagosan 129,8 pontot ért el, ami minimális, 0,6 százalékos csökkenés januárhoz képest, de 18,7 százalékos visszaesés a 2022 márciusi csúcshoz viszonyítva. Az index elsősorban a növényi olajok és tejtermékek jegyzéseinek esését tükrözi, amely ellensúlyozza a cukorárak meredek emelkedését.

A FAO gabonaárindexe gyakorlatilag nem változott januárhoz képest.

A búza nemzetközi ára kismértékben emelkedett a hónap során, mivel az Amerikai Egyesült Államok szárazsága miatti aggodalmakat és az Ausztráliából származó készletek iránti erőteljes keresletet nagyrészt ellensúlyozta az exportőrök közötti erős verseny. A rizs nemzetközi árai 1 százalékkal mérséklődtek a legtöbb nagy ázsiai exportőr kereskedelmi tevékenységének lassulása miatt, amelyek valutái is leértékelődnek az amerikai dollárral szemben.

A FAO növényiolajár-indexe 3,2 százalékkal csökkent januárhoz képest, a pálma-, szója-, napraforgómag- és repceolaj világpiaci ára egyre alacsonyabb.

A tejárindex 2,7 százalékkal csökkent a hónap során, és a legnagyobb áresést a vaj, valamint a sovány tejpor nemzetközi jegyzéseiben regisztrálták.

A húsárindex szinte változatlan maradt januárhoz képest.

A baromfi világpiaci ára a bőséges exportkínálat miatt tovább csökkent, annak ellenére, hogy több vezető termelő országban kitört a madárinfluenza.

A sertéshús nemzetközi árai emelkedtek, főként az európai export-elérhetőségek miatti aggodalmak miatt.

Termelési és keresleti előrejelzések

A FAO legújabb gabonakínálati és -keresleti összefoglalója 784 millió tonnás globális búzahozamot jósol, ami a második legmagasabb eddig jegyzett érték lehet, bár alacsonyabb az előző évhez képest. Erőteljes kibocsátás várható Észak-Amerikában, mivel

a gazdálkodók a magas gabonaárak hatására növelik a vetésterületüket.

A déli félteke országaiban az ún. durva szemű gabonanövények – amelyek közé a rizs és a búza kivételével minden szántóföldi növényt, így például a kukoricát is besorolják – termelési kilátásai 2023-ban általában kedvezőek, Brazíliában pedig valószínűleg rekordszintet fog elérni a kukorica vetésterülete.

A FAO felfelé, 2774 millió tonnára módosította a világ 2022-es gabonatermelésére vonatkozó előrejelzését, ami egyébként még mindig 1,3 százalékkal alacsonyabb, mint 2021-ben volt.
A globális gabonafelhasználást 2022/23-ban 2 780 millió tonnára becsülik, ami 0,6 százalékos csökkenést jelent az előző szezonhoz képest, nagyrészt a főbb durva szemű gabonák felhasználásának várható visszaesése miatt.

Az előrejelzés szerint 2023-ban 1,2 százalékkal, 844 millió tonnára csökkennek a globális gabonakészletek a nyitó szintről, mivel a durva szemű gabona – és kisebb mértékben a rizskészletek lehívása – meghaladja a búzakészletek várható növekedését. A globális felhasználás aránya 29,5 százalék lehet, ami „összességében komfortos szintnek” tekinthető.

Az előrejelzések szerint a gabonafélék világkereskedelme 1,8 százalékkal, 473 millió tonnára csökken.

Élelmezés

Az aszályok, a konfliktusok és a magas árak, valamint a makrogazdasági mutatók sok országban súlyosbítják az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát. A FAO Globális Információs és Korai Figyelmeztető Rendszerének (GIEWS) negyedévente megjelenő, legfrissebb jelentése szerint világszerte összesen 45 országnak van szüksége külső segítségre az élelmiszer-ellátásban, hat ország – Burkina Faso, Haiti, Mali, Nigéria, Szomália és Dél-Szudán – pedig éhezéssel néz szembe.

Annak ellenére, hogy a FAO élelmiszerár-indexe némileg mérséklődött az elmúlt hónapokban, a belföldi élelmiszerár-infláció sok országban túl magas.

Ghánában például a durva gabona ára januárban 150 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, Malawiban és Zambiában pedig minden idők legmagasabb árain lehet hozzájutni az élelmiszeralapanyagokhoz. A világ 47 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos területe, az ún. LIFDC-országok egy részében növekedik a gabonatermelés, ami hozzájárul az élelmiszeralapanyagárak csökkenéséhez, másik részében azonban a termelés visszaesése és a gyenge nemzeti valuta továbbra is magas szinten tartja az élelmiszerimportot. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy Kelet-Afrikát az elmúlt negyven év legdurvább aszálya sújtja.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu