Mezőgazdasági hírek

Tavasz a kajszisban

2023. április 21., péntek

Gyorsan sorjáznak a tavaszi munkák a gyümölcsösben, különösen a korán virágzó kajszisokban. Cikkünkben sorra vesszük mindegyiket, noha az első beavatkozásokon már túlvagyunk. Mostanában a korai károsítók elleni védekezés az időszerű.

Kajsziültetvényekben az első tavaszi vegyszeres védekezés a lemosópermetezés. Ehhez általában réz, illetve kén hatóanyagú szereket használnak. Ezt a növényvédelmi munkát még rügyfakadás előtt tanácsos elvégezni, amikor a hőmérséklet eléri a 8-10 °C-ot. Nagy permetlé-mennyiséggel érdemes dolgozni, mert a legnagyobb felületi fedettség elérése a cél az akkor még lomb nélküli fákon. A kezelés elsődleges célja, hogy a lehető legtökéletesebben fertőtlenítsük a fákat. Ha a gyümölcsösben az előző évben található volt pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus), akkor a permetlébe az említett két hatóanyaghoz tanácsos paraffinolajat is keverni.

Hároméves, öntözött kajsziültetvényHároméves, öntözött kajsziültetvény

A következő munkafolyamat, amit pirosbimbós állapotig érdemes időzíteni, a metszés. Ha fiatal gyümölcsösről van szó, aminek a koronaalakító metszését még nem végeztük el a telepítés után, akkor tölcsér vagy váza, illetve orsó koronaformák közül választhatunk.

Talán a leggyakrabban és legegyszerűbben a váza koronát alakíthatjuk ki a kajszin. Ilyenkor a fa törzsét 60-80 centiméter magasan elvágjuk, ha nincs legalább három-négy elágazás rajta.

A következő évben a kifejlődött vesszők közül kiválasztunk három-négy (de akár öt-hat) 60-70 fokos szögállásút, amik később a tölcsér vagy váza alapját adják. Ezeken a vázágakon az alsó egyharmad részen egy-két gallérágat nevelünk, a felső kétharmad részen viszont a vázágakat nem ágaztatjuk el többszörösen, hanem „kihegyezzük”.

Orsó koronaformát akkor alkalmazunk, ha a váza vagy tölcsér kialakításához nincsen elég hely, vagy az ültetvényben a fák közötti távolság kisebb a váza formánál ajánlottnál. Ennél a koronaformánál meghagyjuk a vezérágat akár 3,5-4 méter magasságig is fejlődni, és rajta alakítunk ki ágcsoportokat a közel vízszintes elágazásokból.

Idősebb gyümölcsösben a rendszeres fenntartó metszéseket kell elvégezni. Eltávolítjuk az elszáradt, beteg ágakat, továbbá ha szükséges, akkor a kiöregedett vázágakat is.

Következő lépésben a felkopaszodott, egymást keresztező és a korona belsejét árnyékoló vesszőket, ágakat vágjuk le.

A metszést követően a nagyobb vágási felületeket tanácsos sebkezelő pasztával lefedni, illetve egy sebzáró permetezést beiktatni réz hatóanyaggal. Ez utóbbi virágzásban már nem végezhető el, mivel a réz perzselő hatású.

A virágázás során kajszikultúrában két alkalommal kell védekezni (kivéve elnyúló virágzás esetén, amikor egy harmadik kezelés is beütemezhető) a moníliás betegségek (Monilinia laxa, Monilinia fructigena és Monilinia fructicola) ellen. Pirosbimbós állapotban és teljes virágzásban kontakt gombaölő hatóanyag használata ajánlott. Ilyen például a ciprodinil, a mefentriflukonazol, a kaptán és a boszkalid. Virágzáskor még nem indokolt mélyhatású, illetve felszívódó szerek használata, mert nincs elég lomb a fákon.

A növényvédelmet korlátozó tényező a méhek beporzó tevékenysége, virágzáskor csak a naptári napnyugta előtt egy órával lehet elkezdeni a permetezést, és 23 óráig be kell fejezni.

Olyankor a hasznos beporzó rovarok elhúzódnak éjszakára, így nem éri őket a permetlé. Ezenfelül a tebukonazol (Folicur Solo) és az acetamiprid (Mospilan 20 SG) nem juttatható ki egyszerre, mert ezek együttesen méhpusztuláshoz vezetnek.

Intenzív váza koronaformaIntenzív váza koronaforma

Sziromhullás után, a levelek egérfüles állapotában használunk felszívódó vagy mélyhatású hatóanyagokat, mert már elég nagy a zöldfelület a fákon, így ezek a szerek is be tudnak jutni a leveleken keresztül a fertőzött növénybe. Ilyenkor használatos hatóanyag például a tebukonazol, a penkonazol (2023. május 31-ig!) és a fluopiram. Ezzel a gombaölő szeres kezeléssel egy ütemben ki kell juttatni egy felszívódó rovarölő szert is (acetamiprid, spirotetramat), mivel rügyfakadás után a levéltetvek (Myzus persicae, Myzus mumecola, Hyalopterus pruni, Rhopalosiphum nymphaeae) kialakuló kolóniái ellen is védekezni kell. Emellett a szilva-levélbolha (Cacopsylla pruni) megjelenése esetén is védekezni szükséges, ugyanis ez a rovar a vektora a csonthéjasok fitoplazmás betegségének (Candidatus phytoplasma prunorum).

A virágzás után számítani kell a barackmoly (Anarsia lineatella) megjelenésére. Ez a kártevő már a sziromhullást követően károsíthatja a kötődött gyümölcsöket. A lárvák hajtáskártételére itt nem kell számítani.

Feromoncsapdás rajzás-megfigyelésre alapozva tanácsos védekezni ellene is. A rajzás kezdetén védekezhetünk felszívódó vagy mélyhatású szerekkel, illetve a rajzó imágók ellen alkalmazhatunk kontakt hatóanyagú szereket és légtértelítést is.

Vele közel párhuzamosan, már április közepétől megjelenhet a gyümölcsmoly (Grapholita molesta), melynek kárképe csak annyiban különbözik a barackmolyétól, hogy ez a rovar a tojásait az 5-10 centiméteres hajtásokra teszi.

A keleti gyümölcsmoly később károsít, mint a barackmoly A keleti gyümölcsmoly később károsít, mint a barackmoly

A tavasz folyamán a gyümölcsösben megjelenhetnek a levélbarkók (Phyllobius-fajok), illetve az erdők közelében lévő kajszisokban az araszolólepke-fajok (Operopthera brumata – kis téliaraszoló lepke, Erannis defolaria – nagy téliaraszoló lepke) hernyói. Szerencsére ezek a fajok ritkán okoznak komoly gazdasági kárt. Emellett az április végi, májusi időszakban a cserebogarak (Melolonthidae) is károsíthatják a lombot. Ezek ellen kontakt rovarölő szerekkel védekezhetünk. Az araszoló- és további más lepkefajok hernyóinak megjelenése esetén alkalmazható a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki baktériumot tartalmazó biológiai növényvédő szer is.

A tavaszi gyomirtás megoldható vegyszerekkel vagy a sorközök kaszálásával, illetve a fák tövének közelében talajmaró használatával.

A sorközök kaszálása azért kifizetődőbb, mint a gyomirtó szeres kezelés, mert így a talaj felső rétegét megkötik a növények gyökerei.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu