A munkáltatóhoz több jogcímen kerülhetnek alkalmazásba tanulók, akik még képzésen vesznek részt végzettségük megszerzéséhez.
Ebben a szakcikkben a Tanuló szerződéssel és a Hallgatói szerződéssel alkalmazásba kerülő tanulók néhány alkalmazási feltételeit tekintjük át.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) új rendszerében népszerű a duális képzőhelyeken történő szakképzési munkaszerződéssel megvalósuló képzési forma, melyhez számos egyedi közteherviselési szabály és kedvezmény kapcsolódik. A szakképzési munkaszerződést a szakmai oktatás időtartamán belül az ágazati alapoktatást követő szakirányú oktatásra lehet kötni a duális képzőhely és a tanuló, képzésben részt vevő személy között. A képzőhelyet és a képzésben résztvevő tanulókat a szakmailag illetékes kamara tartja nyilván, és Ő is felügyeli a képzőhelyeket és a képzés munkáját.
A személyi jövedelemadó kötelezettség vonatkozásában az Szja törvény 1. sz. mellélet 4.11. pontját kell alapul venni.
Így adómentes:
A munkabér adómentességének összeghatára megegyezik az Szkt. alapján a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összegével, azaz a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely megállapodása alapján a szakirányú oktatás önköltségének egyhavi összege (100.000 forint), de legfeljebb annak 168 százaléka, azaz 168.000 forint.
Biztosítotti jogállás
A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók, a képzésben részt vevő személyek biztosítottnak minősülnek, mint munkaviszonyban álló személyek.
Járulékalap
A szakképzési munkaszerződés kapcsán a Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján járulékalapot képező jövedelemnek a szakképzési munkaszerződés alapán ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás minősül.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel juttatott jövedelem után a kifizetőnek nem keletkezik szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége. A Szochó tv. által biztosított mentesség a személyi jövedelem- adó mentesség összeghatárát meghaladó összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében áll fenn.
A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben
A szakmai gyakorlat – az előbb említett célok érdekében – a felsőoktatási intézmény vagy az intézmény és a szakmai gyakorlóhely által közösen meghatározott képzési tevékenység, amelyre speciális szabályok irányadóak.-
Az Szja törvény 1. sz. melléklete szerint a hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbér 65 %-át meg nem haladó rész adómentes. Amennyiben a kifizetés meghaladja az előbb említett összeget, úgy a minimálbér feletti rész a nem önálló tevékenységre vonatkozó általános szabályok szerint adó- köteles bevételnek minősül.
A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, így társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik.
A Szochó tv. 5. § (1) bekezdése szerint a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel.
Megjegyezni szeretném, hogy a fentiekben ismertetett adózási feltételek nem a teljes feltételrendszert tartalmazzák az adott foglalkoztatás tekintetében, így sem a biztosításra sem pedig a képzést folytatóra vonatkozó előírásokkal ebben az írásban nem került sor. Szintén nem volt témája a fenti írásnak, az, hogy az egyes alkalmazások esetében milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a fenti szerződésekkel alkalmazott tanulók, gyakornokok esetében.
Törökné Rácz Erzsébet
Agrárközösség Kft.- Adószakértő
