1.ALAPFOGALMAK:
Őstermelői tevékenység:
Az őstermelői nyilvántartásba felvett (Földforgalmi törvényben felvett) mező- és erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység és feldolgozói tevékenység, mely az 52/2010. FVM. rendeletben meghatározott mennyiséget meg nem haladóan a saját gazdaságban termelt alapanyag feldolgozásából származik. 16. életévét betöltött személy lehet őstermelő és a saját használatában lévő termelő eszközökkel őstermelői tevékenységet folytat.
Mező-, erdőgazdasági tevékenység
Növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt.
Kiegészítő tevékenység
Falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bio-üzemanyag előállítás, a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása és nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mező- és erdőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.
A kiegészítő tevékenységet akkor kell őstermelői tevékenységnek tekinteni, ha a teljes éves bevétel egynegyedét a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg.
Ha átlépi ezt a határt, akkor az összes kiegészítő tevékenység nem őstermelőként adózik.
Hozzátartozó
A házastárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenesági rokon házastársa (unokaöccse, nagybátyja), a házastárs egyenesági rokona (anyós, após) és testvére (sógor), és a testvér házastársa (sógor).
Hozzátartozói láncolat
A hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek valamint e személyek hozzátartozói által alkotott csoport.
2.VÁLLALKOZÓI FORMÁK:
Vállalkozási formák
- mezőgazdasági őstermelő;
- őstermelők családi gazdasága;
- családi mezőgazdasági társaság;
3.MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ:
Őstermelők nyilvántartása
Nyilvántartási kérelemmel jön létre, melyet az Agrárkamara hagy jóvá.
Minden változásról 15 napon belül bejelentést kell tenni.
Az őstermelőként végzett tevékenységet nem lehet egyéni vállalkozóként végezni.
Az őstermelői igazolvány fizikai formája 2020. december 31-vel megszűnik az értékesítési betétlappal együtt.
Az őstermelőt az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (FELIR) tartják nyilván. Az őstermelő FELIR számot fog kapni. A nyilvántartás bizonyos részei nyilvánosak lesznek. A folytatott tevékenységet is nyilván kell tartani, külön a kiegészítő tevékenység nem lesz tételesen felsorolva.
Őstermelők adózása
Az őstermelő adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat, ha a bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg.
A jövedelem kiszámításánál levonható a bevétel 90 százaléka, mindegy hogy növénytermesztésből vagy állattenyésztésből származik.
Minden őstermelő indulásként átalányadózónak minősül a NAV nyilvántartása szerint, de az előző évi bevallásban lehet jelezni, ha az átalányadózást nem választja, ha esetleg annak feltételei nem állnak fenn.
Adómentes az átalányadózó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Ha ezt az értékhatárt meghaladja, akkor a teljes bevételt figyelembe véve kell a jövedelmet meghatározni.
Egyéb fontos adózási szabályok
Termőföld értékesítése nem lehet őstermelői tevékenység bevétele, ingatlanértékesítés szabályai (5 éves tartás után adómentes az eladás);
A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás sem a bevételi értékhatárba, sem a bevételek közé nem számít be, függetlenül a támogatás típusától (fejlesztési vagy jövedelempótló).
A felvásárlónak továbbra is adatot kell szolgáltatni a 08-as bevallásban, továbbra sem vonhat le adót, ha az őstermelő nyilatkozik őstermelői státuszáról.
A 100 000Ft-os adókedvezmény marad, azzal, hogy a bevallásban fel kell tűntetni az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben vezetett ügyfél-azonosítót.
Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez adott támogatás 2019. január 1-re visszamenőlegesen fejlesztési célú támogatásnak minősül (KATA-ra is igaz)
Őstermelők bevallása 2020-ban
Módosul a 20SZJA-12-01-es lap – mezőgazdasági őstermelő arról nyilatkozhat, hogy 2021. adóévre nem választja az átalányadózást. Fontos határidő: 2021. április 12-e, mert ekkor kell már döntést hozni az átalányadózás esetleges nem választásáról, ekkor a bevétel és költségek különbségeként kell az adóelőleg alapját megállapítani.
A 2021-ben nem tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők új nyilatkozata arról, hogy 2021- ben szocho adóelőleg fizetésére kötelezett vagy sem.
Méhészeti tevékenység
Adómentes a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelő méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelme (ha a jövedelem másként nem állapítható meg, az adóévi őstermelésből származó jövedelemnek a méhészeti termékek előállításából származó bevétel és az összes őstermelői bevétel arányában megállapított része).
Méhészeti termékek: természetes méz, nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék, propolisz (méhszurok), továbbá méhpempő, nyers virágpor, méhméreg, máshova nem sorolt méhészeti termék
Adómentes az átalányadózó őstermelőnél a méhészeti termékek vagy részben méhészeti termékek előállításából származó bevétele alapján megállapított őstermelői jövedelméből
- a méhészeti termékek előállításából származó bevétel nélküli bevétel alapján megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét meg nem haladó része, vagy
- az a) pont szerinti jövedelemnek és a méhészeti termékek előállításából származó bevétel alapján megállapított jövedelemnek az éves minimálbért meg nem haladó része, azzal, hogy amennyiben őstermelői bevétel az adóévben az átalányadózás választására jogosító bevételi határt meghaladja, akkor tételes költségelszámolást alkalmaz.
4.ŐSTERMELŐK CSALÁDI GAZDASÁGA:
Az ÖCSG jellemzői
Új működési forma, mely a közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaságok összevonásaként jött létre
Az őstermelők családi gazdasága tagjai az őstermelői jövedelemre ugyanazon adózási módot alkalmazzák (ÁFA tekintetében is) és ezt a képviselő jelenti be.
A tagok egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak.
Egy tag csak egy ÖCSG-nek lehet tagja.
Nem szükséges a tagoknak közös háztartásban élniük, és a mezőgazdasági tevékenységet életvitelszerűen folytatni ahhoz, hogy az őstermelőkre vonatkozó jövedelemszámítást alkalmazhassák.
Ha a tagok az őstermelők családi gazdaságot alapító szerződés alapján nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor az őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és az azzal kapcsolatos költségét az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítja meg (a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat megfelel).
Ha a tagok egyenlő arányban részesednek a jövedelemből – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költséget a közösen elért összes bevételnek, illetőleg összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítják meg.
ÖCSG adózása
Az ÖCSG átalányadózás választás feltétele: Az ÖCSG bevétele nem haladja meg a tagok adóév utolsó napja szerinti létszámának és az éves minimálbér tízszeres szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét.
Az ÖCSG tagok külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek.
Ha az őstermelők családi gazdaságának tagja év közben meghal vagy kilép a közös gazdálkodásból, akkor a kiváló tag jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költségeket fel kell osztani az addig közös tevékenységet folytató családtagok között a szerződésben rögzített elszámolási módnak megfelelően.
Ha évközben van belépés, akkor az év végén meglévő létszám dönt az éves elszámolás szabályai szerint.
Ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétellel átlépik a kedvezményes bevételi értékhatárt, akkor ugyanazon megosztási szabállyal kell szétosztani a kiegészítő tevékenység bevételét és költségét, mint azt az őstermelői jövedelem megállapítására rögzítették és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell elszámolni minden tagnál.
5.CSALÁDI MEZŐGAZDASÁGI TÁRSASÁG (CSMT):
Családi Mezőgazdasági Társaság létrejötte
Családi mezőgazdasági társaságként gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat működhet,
- ha legalább két tagja van
- és az Agrárkamara nyilvántartásba vette.
Csak természetes személyek lehetnek a tagjai, akik egymással hozzátartozói viszonyban vannak. Egy személy csak egy CSMT-nek lehet tagja.
A családi mezőgazdasági társaság kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytathat. Az előírt arány szerint a mező- és erdőgazdasági tevékenységnek legalább az összes bevétel 50 %-át el kell érnie.
A családi mezőgazdasági társaság az Agrárkamara által vezetett közhiteles nyilvántartásba vétellel jön létre.
Családi mezőgazdasági társaság tagjának adózása
Adómentes az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap:
- a termőföld használatának mező-, erdőgazdasági használatra történő átengedésért,
- a társas vállalkozás által átengedett költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás címén,
- támogatásként, a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitele törlesztéséhez, feltéve, hogy a termőföld mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából a juttatással érintett törlesztési időszakban a társas vállalkozás használatában áll,
- támogatásként, termőföld vásárlásához, feltéve, hogy a termőföldet mező-, erdőgazdasági hasznosításra 15 évig ingyenesen a társas vállalkozás használatába adja, azzal,
hogy a társas vállalkozás tagjainak juttatott adómentes összegek sem haladhatják meg az adóévben összesítve az 50 millió forintot. Az összeghatárt meghaladó, tagokra jutó rész a magánszemély egyéb jövedelme, amely után adóelőleget nem kell fizetni.
6.ŐSTERMELŐK JÁRULÉKFIZETÉSE:
Szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározása
Biztosított őstermelő: 1. Tételes elszámoló: Ha a bevétel az éves minimálbér 50%-át nem éri el, akkor mentes. Ha eléri, akkor az alábbi három közül a legnagyobb: – Jövedelem – Minimálbér – Választott járulékalap – lesz a szocho alapja. 2. Átalányadózó: Ha a bevétel az éves minimálbér 5- szörösét nem éri el, akkor mentes. Ha eléri, akkor az alábbi kettő közül a nagyobb: – Minimálbér – Választott járulékalap – lesz a szocho alapja.
Nem biztosított őstermelő: 3.Tételes elszámoló: Ha a bevétel az éves minimálbér 50%-át nem éri el, akkor mentes. Ha eléri, akkor a jövedelem lesz az adó alapja.
Átalányadózó: Ha a bevétel az éves minimálbér 5-szörösét nem éri el, akkor mentes. Ha eléri, akkor az átalányadó alapja lesz az adóalap.
Szociális hozzájárulás mértéke
2021-ben 15,5 %
Társadalombiztosítási járulék
Új kategóriákat illeszti be az új Tbj. rendszerébe az őstermelők vonatkozásában. Továbbra is a személy a biztosított; ŐCSG esetén minden tagot külön kell vizsgálni.
Biztosított őstermelő kategóriája kis mértékben változik: Biztosított őstermelőből nem záródik ki az, akinek nincs meg a 20 éve 2021. január 1-től (nem visszamenőleges változás!).
Az ŐCSG kiskorú tagja továbbra sem lesz biztosított.
Biztosított őstermelő kategóriák:
- Kistermelő helyett, ha a megelőző évi bevétel nem haladja meg az éves minimálbér 5-szörösét (DE 2021-ben még átmeneti szabállyal a 8 millió forintot), akkor a bevétel 15%- a lesz a járulékalap, de itt a járulékalap összegéből ki kell venni a támogatás összegét!
- Kezdő őstermelő (ennek fogalma nem változott) esetén a minimálbér 92%-a járulékalap;
- A többiek esetén a minimálbér 92%-a járulékalap;
DE mindhárom esetén előfordulhat a magasabb járulékalap választása, akkor pedig a választott magasabb járulékalap lesz a fizetés alapja.
A mezőgazdasági vállalkozások teljes körű átalakítása még több nyitott kérdést vet fel, melyek a gyakorlat során kerülhetnek megválaszolásra. Fontos az, hogy minden vállalkozási formában az új előírásokkal tisztában legyünk és ennek ismeretében hozzuk meg döntéseinket. Ehhez kíván segítséget adni a jelen tájékoztatás.
Törökné Rácz Erzsébet adószakértő
2021. 01. 03.
