Nos, ennek az időszaknak vége, drasztikusan szigorodnak ugyanis az antibiotikum-használat szabályai. Ennek részleteiről kérdeztük Bognár Lajos országos főállatorvost.
Miért hallunk mostanában egyre többet az antibiotikumokról, pontosabban az azokkal szembeni rezisztenciáról?
– Az állattenyésztésben rendkívül széles körben, ám szakszerűtlenül használt antibiotikumhoz a káros mikróbák egy része alkalmazkodott és ezt a képességét immár tovább is örökíti – ez az antimikrobiális rezisztencia, vagy röviden AMR. Ez odáig fejlődött, hogy
Eddig a gyógyszeripar hatalmas pénzeket költött újabb és újabb antibiotikumok kifejlesztésére, de mára ennek lehetőségei is beszűkültek. Az AMR világszerte egyre nagyobb problémát okoz, hónapról-hónapra egyre elborzasztóbb statisztikák látnak napvilágot, hogy milyen közegészségügyi hatása lehet mindennek. A rezisztens baktériumok ugyanis állatról emberre és emberről állatra is terjedhetnek. Ennek révén 2050-re az emberiség körében a vezető halálokká válhat az AMR! Mindezek miatt nagyon fontos az úgynevezett első kategóriás antibiotikumok védelme. A nagy nemzetközi szervezeteknek – így az EU-nak is – saját stratégiája van, amelynek végrehajtása elsődleges politikai cél.
Milyen érzékelhető változásokat hozhat ez?
– Az állategészségügy terén nagyon jelentős változásokra kell felkészülnünk, például drasztikusan kell csökkentenünk az antibiotikum-használatot.
Magyarország sajnos előkelő helyen van azon az európai listán, amely az antibiotikum-felhasználást mutatja, konkrétan az ötödik legtöbb antibiotikumot felhasználó ország vagyunk. Ezért idehaza is csökkenteni kell az antibiotikum-felhasználást. Nálunk is a baromfi- és sertéstartásban jelentős a gyógyszerhasználat, hiszen e fajoknál nemcsak az egyre gyakoribb betegségek kezelésére, de a technológiai hibák elfedésére is gyakorta gyógyszereket használnak. 2021-től azonban, ötéves átmenetben minden egyes fajban jelentősen korlátozni kell az antibiotikum-felhasználást.
– Egyértelműen igen. Néhány éve mind a közegészségügy, mind pedig az állategészségügy területén létezik AMR intézkedési terv. Ennek része a jogszabályok új szemlélet szerinti alakítása. Elsőként az állattartók antibiotikum felhasználásának csökkentését kell elérni, ebben pedig elsődleges szerepe lesz az állatorvosoknak. Új vény (recept) kiadási rendszert vezetünk majd be, ezt a humán vonalhoz hasonlóan elektronikus alapra helyezzük.
Receptet így is csak egyedi rezisztencia-vizsgálatot követően írhat az állatorvos, egyedi adagolással. Kötelező lesz az antibiotikum-felhasználás szigorú nyomon követése is. A gyógyszer forgalmazók és az állattartók antibiotikum-felhasználási adatait a hatóságok felé transzparenssé kell tenni, ezt a hatóságok kereszt ellenőrzések keretében vizsgálják majd.
A nem élelmiszer-termelő, azaz dísz– vagy kedvtelésből tartott állatok esetében is ez lesz a gyakorlat?
– Természetesen! Az AMR egy körforgás a természetben. Ebben nemcsak a mikróba – állat – ember hármas vesz részt, hanem minden élőlény, többek között a kedvtelésből tartott állatok is. Ezek esetében is érvényes, hogy egyedileg ellenőrzötten, okszerűen, a megfelelő antibiotikumot megválasztva, korlátozott ideig szabad csak gyógyszert használni. Ez szolgálja az állat és a gazda egészségét is.
Ez óriási változásokat hoz az állattenyésztés gyakorlatában…
– …igen, de ez nem érint majd felkészületlenül senkit.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján már most is nagyon sok információ megtalálható, még azoknak is, akik nem tartanak állatot, de érdeklődnek a téma iránt. (Részletek: meddighat.hu).
Nem vagyunk mindezzel elkésve?
– Talán egy kis késében van a világ, tehát a mikróbák gyorsabban változnak, mint ahogyan a gyógyszerkutatás azt le tudná követni. De éppen ezt a problémát próbálják áthidalni ezek az intézkedések. Én úgy látom, hogy az uniós és a hazai stratégia alkalmas arra, hogy megállítsuk ezeket a kedvezőtlen folyamatokat. Mindez nem lesz gyors, hiszen hosszú távú szemléletváltásra van szükség mind az állategészségügy, mint pedig a közegészségügy terén.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu