Április utolsó hete igen változékony, de fokozatosan melegedő időjárással indult. Az egyre melegebb nappalok és az enyhe éjszakák felgyorsították a növények fejlődését, viszont egyre több betegség és kártevő jelenik meg. A korai vetésű kukorica egy része már kel, de ezzel párhuzamosan még mindig tart a napraforgó és a kései kukoricák vetése.
Az utóbbi időszakban csak szórványosan hullott csapadék, így semmi nem akadályozza a munkálatokat a határban.
Az őszi árpa kalászol, illetve hasban van, a búza pedig a szárba indulás stádiumában.
Kukoricabarkó. Gyakori előfordulású, polifág levélkártevő faj.
A tartósan párás időjárás kedvez a betegségek terjedésének a dús állományokban, és a fertőzés erősödésének is. A búza alsó leveleinek szeptóriás fertőzöttsége 26-50 százalék között van, sőt, egyes állományokban 40-70 százalékos. Erősödött a sárga- és némileg a vörösrozsda-fertőzés is. A felmelegedés miatt ez utóbbi erősödésére kell számítani. Általánossá vált a gabonalisztharmat-fertőzés. Jelenleg 15-20 százalékos a gyakorisága, elsősorban a szártövet és az alsó leveleket fertőzi. Az árpán a lisztharmat- és a törperozsda-fertőzés stagnál, a levélfoltosságot előidéző gombabetegségek pedig egyre gyakrabban bukkannak fel gócszerűen. Az időjárás melegedésének a hatására a vetésfehérítő bogarak szinte minden árpa- és búzatáblán gondot okoznak. Fűhálózáskor tíz hálócsapással már akár 400-500 bogarat is be lehet gyűjteni.
Folyamatosan rakják a petéket, és a lerakott peték egy részéből napokon belül kikelnek a lárvák.
Tehát minden kalászos kultúrában elhúzódó lárvakelésre és lárvakártételre kell számítani, a tavaszi kalászosokat is beleértve. Az egyre súlyosabb kárt okozó vetésfehérítő bogarak mellett a gabonalevéltetvek kis kolóniái is megjelentek az utóbbi napokban. A párás és meleg időjárás kedvez a levéltetűtelepek növekedésének és gyarapodásának.
Az őszi káposztarepce teljes virágzásban van. A szárormányosok száma fokozatosan csökken, ugyanakkor még most is észlelhető a lárvák károsítása a szárban és a levélnyélben. Fénybogarakból folyamatosan sok van, de a rendelkezésükre álló bőséges tápláléknak köszönhetően kisebb kárt tesznek. Az ellenük való védekezést érdemes a lassan növekvő becőormányos-népesség létszámához igazítani – természetesen a méhkímélő technológia szigorú betartása mellett.
A kukorica és a napraforgó barkókártevői már a vetés kezdetekor megjelentek, de veszélyes mértékű kártételükre csak akkor kell számítani, ha a növények kelése vontatottá válna.
A biztonság kedvéért érdemes folyamatosan ellenőrizni a vetéseket mindaddig, amíg a növények ki nem nőnek a barkók „foga” alól.
Részletes növényvédelmi előrejelzést találnak a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
