A fejőházban döntöttem el, hogy valóra váltom az álmaimat
Fotó: Csatlós Norbert
A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!
A helyszínen készített fotógalériánkat ide vagy a képre kattintva találja.
A fejőházban döntöttem el, hogy valóra váltom az álmaimat
Fotó: Csatlós Norbert
A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban, mégsincsenek eléggé elismerve, sem a fejlett, sem a fejlődő országokban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Idén is október 15-én ünnepeljük őket. A „gyengébb nem” mezőgazdaságban dolgozó tagjait különösen nem érdemes gyengének nevezni – állhatatos munkájukról és kitartásukról kizárólag elismeréssel szabad beszélni. Sikereik ellenére általában a háttérben maradnak. Hadd mutassuk hát be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!
A jogász végzettségű Kacz Ivett 2012-ben vette át az üzem vezetését. A szakmájában 2009-ig dolgozott, és addigra saját tanácsadó vállalkozást indított kereskedelmi bankok külső szaktanácsadójaként, eladósodott ügyfelekre fókuszálva.
Amikor 2008-ban a gazdasági világválság begyűrűzött Magyarországra, több vállalkozásnak is komoly anyagi problémái lettek, Ivett pedig több ilyen vállalkozás restrukturálásából is kivette a részét. Ezek egyike volt a Kereskedelmi és Hitelbanktól kapott megbízása, aminek köszönhetően megismerte – a rossz menedzsment miatt eladósodott – malomsoki céget.
Fotó: Csatlós Norbert
– Amikor megjelentem, a csőd szélén állt a cég. Óriási hitelállománya mellett az állatokat is rossz állapotban találtam. A jószágok nemcsak, hogy nem kaptak megfelelő minőségű takarmányt, hanem még elegendő sem jutott nekik belőle, és már a beszállítói sem voltak hajlandók kiszolgálni a céget.
A bank által kirendelt bankbiztosként a cég pénzügyeit és napi tevékenységét is ő felügyelte, és sikerült visszahoznia a céget a szakadék széléről.
Elkötelezettsége és eredményei alapján lehetőséget kapott rá, hogy saját elképzelései szerint vezesse a társaságot, így hamar a cég ügyvezetője lett.
Ezalatt annyira megerősödtek a gazdasághoz fűződő érzelmei, hogy a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosaként is el tudta képzelni magát, ami 2014-ben valóra is vált.
– Nem nevezném különösebben racionális döntésnek, bár mindig is tudtam, hogy egyszer majd az élelmiszer-előállításban, -feldolgozásban szeretnék tevékenykedni. Végül ez a döntés Malomsokon, a fejőházban született meg, miközben egyik nap a tehenek leltározásában vettem részt. Úgy éreztem, itt a helyem, most valóra válthatom ezt a vágyamat, elképzelésemet.
Fotó: Csatlós Norbert
Elmondta, hogy állatszeretete is erre a döntésre sarkallta, amit nagyszüleitől eredeztet, akik kistermelőként gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, vagyis családi kötődése is volt a vidéki élethez.
Ivett azt mondja, két énje van, egy fővárosi és egy vidéki.
Budapesten járt egyetemre, és nemcsak egyetemi évei alatt, hanem azóta is élvezettel merül el a világvárosi nyüzsgésben, de a vidék nyugalma és természetessége nélkül sem tudja elképzelni már az életét.
A két életforma egyesül benne – ami a gazdaság vezetésében is megmutatkozik.
– Ahhoz, hogy a fővárosban érvényesülni tudjon az ember, gyorsan és professzionálisan kell dolgozni, mert óriási a konkurencia. A látszat ellenére vidéken is ugyanez a helyzet, talán csak a dinamikája mérsékeltebb a pesti közeghez képest.
A cégcsoport vezetését átvéve „pesti tempóra” kapcsolt, és bár az átállás nem volt kifejezetten gördülékeny, mostanra az alkalmazottai is már az általa elvárt teljesítményt nyújtják.
Fotó: Csatlós Norbert
A korábban láb- és tőgyproblémákkal küszködő jószágok mára genetikailag teljesen kicserélődtek, az akkor 23–24 literes napi fejési átlag az eltelt 8 évben 35–38 literre emelkedett, sőt, idén elérte a 40 literes átlagot is, a tehenek pedig szépek és egészségesek.
– Aki megugorja a 40 literes átlagot, az az ország top 30 tejtermelője közé tartozik.
Kizárólag holstein-fríz állománnyal dolgozunk, és ezek a tehenek nemcsak, hogy kiváló teljesítményt produkálnak, hanem az én szememben természetesen a legszebbek is.
A szarvasmarhatelep 1981-ben épült, ahol az elmúlt 40 évben gyakorlatilag semmi nem változott, az összes fejlesztést az utóbbi időben Ivett hajtotta végre. Mint mondja, ilyen körülmények közepette lényegesen nagyobb kihívás volt a 40 literes átlagtermelés elérése, mint korszerű technológiákkal.
Az állomány növendékkel együtt mintegy 2300 állatból áll, ebből 1050 a fejős. Korábban körülbelül 600 tehenet tartottak a malomsoki telepen.
Fotó: Csatlós Norbert
Az említett fejlesztéseket egy 2016-os ATK-pályázattal valósította meg Ivett. Egymilliárd forintos támogatást nyert, ebből valósult meg egy 250 férőhelyes borjúfalu, ami a várakozásainak megfelelően, remekül működik. A konstrukciót is Ivett találta ki, és úgy tudja, Európában sincs ehhez hasonló komplex rendszer.
Az új helyen az itatásos borjakat egyedi műanyag házikókban tarják 1 hónapos korukig, majd ezt követően kerülnek át egy csoportos részre, ahol 10 állatot szállásolnak el, szintén műanyag házikókban, ahol egy nagy méretű külső karám biztosítja a még élhetőbb környezetet.
Kezdetben egy 10-es cumis itató rendszerből még tejet kapnak a jószágok, majd 2 hónapos korukban itt kerülnek elválasztásra, viszont ekkor már nem kell elszenvedniük a helyváltoztatással és a csoportba történő beszokással járó stresszt.
– Ennek a módszernek köszönhetően szinte az összes borjú egészségesen és gyorsan cseperedik. Szociális kapcsolataik hamarabb kialakulnak, mint más technológiákkal, mivel csoporttársaikkal korábban találkoznak és szoknak össze.
Fotó: Csatlós Norbert
A borjúfaluban teljesen egyedi itatót kaptak az állatok, egy új-zélandi fejlesztésű „Milk bar” elnevezésű cumis itatót, ami abban különbözik a szokásos cumis vödröktől, hogy szinte tökéletesen reprodukálja a tehén tőgybimbójának fiziológiáját, hatalmas lépést téve a természetes felnevelés irányába.
A Milk Bar itató egy lassú átfolyású membrános cumi, ami természetes sebességgel itatja a borjút, és aminek hatására a borjak nyelőcsővályúreflexe természetes módon alakul ki, gyorsabb kérődzővé válást és egyszerűbb csoportos tartást tesz lehetővé, mint a közismert vödrös borjúitatóval.
Kacz Ivett további fejlesztéseket tervez, ugyanis a hónapban induló szarvasmarha-telepek korszerűsítésére kiírt pályázaton is részt kíván venni egy újabb projekttel, aminek a keretében egy minimális humánerőforrás-igényű zöldmezős beruházás megvalósítását tervezi: egy 500 férőhelyes robotizált istálló építését 8 fejőrobottal.
Ha a pályázata sikeres lesz, 3 év alatt megvalósulhat a fejlesztés.
Ivett állatállomány-növekedést is tervez, viszont az üzem méretét is meghatározta magának, ami – ahogyan fogalmazott – „épp akkora, amiben még jól érzi magát és aminek irányítását is még egymaga képes ellátni”.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
