A Magyar Tudományos Akadémia székházában immár 68. alkalommal rendezték meg a Növényvédelmi Tudományos Napokat, a növényvédelmi kutatók, oktatók hagyományos évi ülését.
Az MTA Agrártudományok Osztálya Növényvédelmi Tudományos Bizottsága, a Magyar Növényvédelmi Társaság, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont (ELKH ATK) Növényvédelmi Intézete és az AM Élelmiszerlánc-felügyeleti főosztálya közös rendezvényét Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.A plenáris ülés előadói rámutattak a szakmai együttműködés, valamint a tudományos alapokon nyugvó eredmények széles körű megosztásának fontosságára.
Köszöntőbeszédében Tóbiás István, a Magyar Növényvédelmi Társaság elnöke kiemelte, hogy az utóbbi évtizedben jelentősen megcsappant növényvédőszer-választék nem járt együtt az alternatív védekezési eljárások kutatásának megfelelő támogatásával. Hatékonyabb és környezetkímélő eljárásként a rezisztencianemesítés sem kapott olyan figyelmet és anyagi támogatást, ami hozzájárulhatott volna a csökkentett növényvédőszer-használat kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozásához. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az európai uniós közös agrárpolitikai reformok – a zöld megállapodás, Green Geal – értelmében a kijuttatott növényvédő szerek további 50, a műtrágyák 25 és az antibiotikumok 50%-os csökkentését irányozták elő, és mindezeket a reformjavaslatokat tudományos alapokon nyugvó hatástanulmányok nélkül szeretnék bevezetni.A problémára megoldást jelenthet az integrált növényvédelmi gyakorlat elterjedése, az alternatív védekezési eljárások kutatásának kiemelt támogatása, valamint ezen eljárások átültetése a gyakorlatba.
A Magyar Növényvédelmi Társaság elnöke azt is hangsúlyozta, hogy mindezek a kihívások feltétlenül igénylik az intézetek közötti együttműködést, valamint azt, hogy a hazai növényvédelmi szakma a társtudományokkal közösen tudományosan megalapozott módszereket dolgozzon ki az agrárgazdaságot is érintő kérdésekben.
Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, hogy a Növényvédelmi Tudományos Napok jelentősége kiemelten fontos, hiszen a rendezvény lehetőséget teremt a gyakorló növényorvos szakembereknek, valamint a növényvédelmi szakigazgatás és a hazai növényvédelmi és agrárkutatás képviselőinek a legújabb tudományos eredmények megismerésére, információcserére, kapcsolatok építésére.Ma már senki sem kérdőjelezi meg, hogy a fenntartható mezőgazdasági modell biztosítja az agrárgazdaság fejlődését.
Csak ez garantálja a természet és környezet megóvását, emellett segíti a vidéki lakosság megélhetését, a vidéki munkahelyek megteremtését és egyben szavatolja az ország biztonságos élelmiszerellátását is. A gazdasági élet egyes szakterületein már a mindennapok részét képező számítógép-vezérlésű, precíziós eszközök használatával kapcsolatban kiemelte, hogy a mezőgazdaságnak a fenntarthatóság érdekében a tudomány és technika legújabb vívmányait kell alkalmaznia. Az úgynevezett erőforrástakarékos, precíziós gazdálkodáshoz egyre több vállalkozás kínál eszközöket azoknak a gazdálkodóknak, akik a technológiájukat korszerűsíteni, fejleszteni kívánják.
A pilóta nélküli légi járművek, a drónok térnyerése is folyamatosan nő. Nagy István emlékeztetett, hogy a légi permetezésre vonatkozó jogszabály módosításával az Agrárminisztérium az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve megalkotta a drónnal történő növényvédőszer-kijuttatás jogszabályi környezetét.Ezzel elősegítette, hogy az új, pontosabb és célzott kijuttatást lehetővé tévő légi permetezési technológia a magyar gazdáknak is a rendelkezésére állhasson.
A szabad kereskedelmi kapcsolatok révén a világ bármely táján termelt élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok érkezhetnek hazánkba, ezért kiemelt szempont az élelmiszerlánc-biztonság. Ezt azonban ma már lehetetlen megvalósítani magas szinten képzett, növényvédelemben járatos szakemberek nélkül. A növényvédő szerek alkalmazása elengedhetetlenül szükséges a növénytermesztés biztonsága érdekében, ez azonban kockázatokat rejt magában humánegészségügyi és környezetvédelmi szempontból egyaránt. A biztonságos növényvédőszer-használat érdekében alapvetően fontos, hogy a növényvédő szerekkel közvetlen munkakapcsolatba kerülő szakemberek, felhasználók és forgalmazók kellő szakképzettséggel és felkészültséggel rendelkezzenek, hiszen a növényvédő szereket csak ellenőrzött körülmények között, nagy szakmai hozzáértéssel és a vonatkozó növényvédelmi előírások maradéktalan betartásával szabad kijuttatni.Mint mondta, ez társadalmi érdek, és a vonatkozó európai uniós és hazai jogszabályok is ennek erősítésére irányulnak.
A kormányzat a nemzeti növényvédelmi cselekvési tervekben konkrét célokat, intézkedéseket állapított meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és alternatív technológiák kifejlesztésére, bevezetésére.
Nagy István arról is szólt, hogy az Európai Bizottság a fenntartható, egészséges és környezetbarát élelmiszerlánc kialakítása érdekében közös stratégiát dolgozott ki a zöld megállapodáshoz igazodva. Ez a termőföldtól az asztalig elnevezésű stratégia nemcsak a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatot kívánja még tovább mérsékelni, hanem a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségét is. Ennek elérésében ösztönözni kell az integrált növényvédelem szélesebb körű alkalmazását, amely hozzájárul az okszerű, szakszerű növényvédőszer-használat általánossá tételéhez.Ebben a munkában a növényvédő társadalomra óriási feladat és egyben hatalmas felelősség hárul.
Gyorsan változó világunkban az élelmiszerláncot fenyegető kockázatok elhárítása egyre fontosabb stratégiai érdek, e téren is kiemelt szerep jut a növényegészségügynek. A kereskedelem globalizációja, valamint az éghajlatváltozás nyomán eddig ismeretlen károsítók veszélyeztetik a növényeket, az idegenhonos, behurcolt károsító fajok száma Európában évről évre növekszik. Létfontosságú a növényorvosok szakmai naprakészsége, mivel az nem pusztán tudományos érdek, hanem a társadalom és az emberek életére is komoly hatást gyakorló tényező.
A plenáris ülésen Balázs Ervin, az MTA doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Agrárosztályának elnöke úgy fogalmazott, hogy a növényvédelem már az elmúlt évszázadban is kulcsfontosságú szerepet játszott a hazai mezőgazdaságban. Ennek bizonyítéka, hogy az 1960-as években a világban példátlan növényvédelmi szolgálatot hoztak létre.Magas színvonalú felszereltséggel, kiváló, elkötelezett szakembergárdával növényvédő állomások alakultak.
Az elmúlt két évtized sajátos jelensége, hogy a társadalom alultájékozottságát kihasználva a tudományos alapokat nélkülöző álhírek komoly félelmet, fóbiát keltenek, ami indokolatlanul nagy terhet ró napjainkban a mezőgazdaságra. Balázs Ervin kiemelte, hogy a GMO-fóbia, valamint a kémiai védekezés elleni félelmet tápláló kemofóbia vezetett oda, hogy a növényvédő szerek hatósági engedélyezése során drámai mértékű csökkenés zajlik az Európai Unióban. A beszűkült hatóanyag-palettának azonban komoly következményei lehetnek: így sokkal gyorsabban kialakul a kártevőkben rezisztencia, és ez számos növényegészségügyi kockázatot hordoz, amelyeknek beláthatatlan gazdasági és élelmiszerbiztonságot is fenyegető következményei lehetnek.
Mint mondta, a konferencia jó lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatóság és a növényvédelem területén dolgozó kollégák naprakész információkat gyűjthessenek a növényegészségügy legújabb eredményeiről, a kémiai védekezés új irányzatairól, a behurcolt kórokozókkal, kártevőkkel és gyomfajokkal kapcsolatos problémákról.A széles körű információcsere nélkülözhetetlen a növényvédelem előtt álló óriási kihívások leküzdésében, az újabb és újabb növényvédelmi eljárások kidolgozásában. E nélkül nem garantálható a megfelelő, jó minőségű és biztonságos élelmiszer.
Kiemelte a szaktanácsadás jelentőségét is, amelynek fontos szerep jut az említett fóbiák formálásában, valamint a társadalomnak és különösen a gazdatársadalomnak a tájékoztatásában, a legújabb tudományos eredmények megismertetésében.
Az idei konferencián tizenkilenc növénykórtani, tíz agrozoológiai és öt gyomkutatással kapcsolatos előadás hangzott el, melyek nagy része egyetemi és kutatóintézeti együttműködés keretében készült. Az előadások túlnyomóan a hazánkban előforduló új, invazív kártevők, kórokozók és gyógynövények azonosításával, biológiai elemzésükkel, a kémiai, ökológiai és feromonkutatásokkal, valamint hatékonyabb védekezési lehetőségek kidolgozásával foglalkoztak. A plenáris ülésen Csóka György, a SOE Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának munkatársa hazánk őshonos fafajainak természetes állományait helyezte középpontba, és az erdővédelem aktuális kihívásait foglalta össze.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu