A sertés-, illetve a mangalicahús fogyasztásának népszerűsítésére indított kampányt az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. A hagyományos farsangi „disznólkodás” idén is a nagyböjt kezdetéig, március 2-ig tart. Bár az áruházi kóstolók most elmaradnak, más gasztronómiai rendezvényeken országszerte kínálnak mangalicafalatokat.
Az adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók bizalma stabil a hazai sertéshús iránt, ami fontos szerepet játszik a termelés és a forgalmazás szintjének fenntartásában – hangsúlyozta a kampánynyitón Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, aki szerint fontos, hogy ezt a bizalmat fenntartsák és tovább növeljék. A kormányzat minden rendelkezésére álló, az unióban legális eszközt felhasznál, hogy nemzeti forrásból támogassa az ágazatot, „hogy a termelőink megmaradjanak”. Ezért vannak a fogyasztásösztönző kampányok, az állatjólléti támogatások, a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett pályázatok, az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezést segítő források és a krízisbiztosítás is.Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese azt emelte ki, hogy termelőink túlélési versenyt folytatnak egy olyan piaci helyzetben, ahol a takarmány- és energiaárak az egekben vannak, Európában túlkínálat van sertéshúsból, és az ágazatot az ASP és a Covid-járvány is fenyegeti.
Bár 24 kilogrammról 32-33 kilóra emelkedett az éves sertéshús-fogyasztás hazánkban, termelőink érdekében Giczi Gergely patrióta szolidaritásra szólította fel a fogyasztókat, kérve, hogy keressék a magyar zászlót a húspultokban, és hazai sertést vásároljanak. Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke felhívta a figyelmet, hogy a mangalica is sertés, vagyis ugyanazokkal a gondokkal küzdenek a tenyésztők, mint a sertéságazat más szereplői. „A mangalica szereti, a mangalicatenyésztők pedig állják a sarat”, mondta, vagyis az ágazat lassan újra eléri a 2018- as, az ázsiai piac összeomlása előtti kocalétszámot.„A mangalica piacait sikerült az utóbbi években kiszélesíteni, de komoly harcot kell vívnunk érte, a megszerzett piacokat meg kell védenünk. Épp ezért aki ma mangalicahúst vagy –terméket vásárol, az segít az őshonos magyar fajták génmegőrzésében is” –
hangsúlyozta Tóth Péter.
Nem véletlen, hogy a sertés-, illetve mangalicafogyasztásra farsang idején buzdítják a fogyasztókat, hisz hagyományosan ez az időszak a disznótorok ideje. A sertéshús fogyasztása egészen a római korig nyúlik vissza a Kárpát-medencében, azonban a török hódoltság idején váltunk igazi sertéshús-fogyasztó nemzetté. Ahogy arra Giczi Gergely is emlékeztetett, annak idején a törökök csak a vallási okokból mellőzött sertést nem hajtották el a hódoltsági területekről, így az megmaradt a magyar embernek. Nem túlzás azt mondani, hogy népünk túlélésének egyetlen záloga volt abban az időben.A mangalica pedig nem csak védett őshonos és régi magyar állatfajta, de nemzeti kincsünk is.
Rákóczi Ferenc műsorvezető étteremtulajdonosi minőségében a kampánynyitón kijelentette, hogy a mangalicatarja márványozottsága semmivel sem hasonlítható össze. Körülbelül ugyanolyan gasztronómiai értékű, mint a kobe marha húsa. A sertéshúsról általában szólva is kijelentette, hogy az minden további nélkül beilleszthető a normál étrendbe, a mangalicahúst pedig az ünnepi asztalokra ajánlotta.A mangalicahús különleges, így nem kíván sok fűszert, viszont a zsírjában, lassan érdemes megsütni, így adja ki az ízét.
A pecsenyezsíros kenyér ínyenc előétel is lehet, de készülhet belőle raguleves is. A zsíros mangalicasült mellé pedig a saláta jobb választás, mint mondjuk a krumplipüré.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
