Nincs elég bajunk a klímaváltozással, azzal is „fokozódik a nemzetközi helyzet”, hogy egyre több új, eddig ismeretlen kártevő jelenik meg a zöldségnövényeinken. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk védekezni ellenük, jó lenne tudni, mivel, kivel állunk szemben és mit okozhat az adott károsító.
A rovarok elleni harc egyik legfontosabb szempontja az, hogy tudjuk, ki az ellenfél! Ehhez ismerni kell a kártevőket, és sok esetben a kárképüket is, hiszen előfordulhat, hogy magát a tettest nem is látjuk. Károsíthatják a gyökeret, a lombozatot és a termést. Szivogathatnak, rághatnak, szúrhatnak, fúrhatnak vagy aknázhatnak. Lehetnek fénykedvelők vagy fénykerülők (éjjeli lepkék). Lehetnek lárvák (hernyók, nyüvek, pajorok), vagy kifejlett rovarok is (tetvek, tripszek, legyek, atkák, bogarak). A lényeg az, ha nem tudjuk, hogy mivel állunk szemben, akkor szinte lehetetlen kiválasztani a megfelelő módszert ellenük! Ez lehet csapdázás, biológiai vagy kémiai védekezés, illetve ezek kombinációi. Vegyük számba (természetesen a teljesség igénye nélkül) a még megmaradt és eredményesen alkalmazható lehetőségeket.
A csapdázás egy nagyon hasznos, ráadásul környezetbarát megoldás, ami rengeteg rovarféle ellen hatékony.
A tényleges gyérítés mellett van egy nagyon fontos szerepük is a csapdáknak: a befogott egyedek száma alapján meghatározhatjuk a kémiai vagy biológiai védekezés időzítését. Különböző csapdaféléket használhatunk. A színcsapdák közül a vízzel feltöltött sárga tál, vagy sárga ragacsos lap nagyon hatékony például a tetűfélék, a káposzta- és cseresznyelégy, a különböző károsító szúnyogokfélék és még számos rovar befogására. A kék ragacsos lap elsősorban a tripszek, a piros ragacsos lap pedig a paradicsommoly megfigyelésére alkalmazható.
Az éjjeli lepkék (pl. különböző bagolylepkék) ellen kiválóan használhatók a fénycsapdák, amelyeket akár házilag is elkészíthetünk, és nem kell feltétlenül ragaszkodni a borsos áron elérhető gyári termékekhez. Bár a házikertben nem elterjedt, de nagyon sok rovarféle ellen elérhetők már a feromoncsapdák is, amelyek a nőstény lepkék illatát felhasználva, az utánuk kutató hímek befogásával segíthetnek a várható keléshez igazított permetezési idő megállapításában. Feromoncsapda használható a cseresznyelégy, vagy az új „rém”, a dióburok-fúrólégy ellen is. Vegyük figyelembe, hogy ezek a szexcsapdák csak a hímeket vonzzák, míg a színcsapdák mindkét nem egyedeit.
A biológiai hatóanyagok is egyre megbízhatóbbak és elterjedtebbek, bátran alkalmazhatók a különböző rovarkártevők ellen, de nagyon fontos a megfelelő időzítésük és az előírások pontos betartása! Számos olyan körülmény van (vízminőség, UV, páratartalom, pH stb.), ami döntően befolyásolhatja a hatékonyságukat, szélsőséges esetben akár a teljes hatástalanságukat is okozhatja. Persze ez igaz sok kémiai termékre is, mielőtt pálcát törnénk a biológiai megoldások felett.
Talajlakó kártevők ellen (pl. tripsz- és gyászszúnyoglárvák, lótetvek) a Beauveria bassiana, illetve a Metarhizium robertsii nevű hasznos talajlakó gombák alkalmazásával (vízben feloldva az ágyás felszínére kipermetezve és bedolgozva, vagy az öntözővízzel bemosatva) olyan körülményeket alakíthatunk ki a talajban, hogy a kártevők szaporodása és kártételük is rövid időn belül megszűnik (Artis® Pro, Meta® Pro).
Lomb- és terméskárosító rovarok (tetvek, liszteskék, atkák) ellen különböző narancsolaj-tartalmú készítményeket vethetünk be,
amelyek a rovarok bőrszövetével érintkezve gyors kiszáradást okoznak, és hatékonyan pusztítják a kártevőket, de sajnos csak hajtatott zöldségfélékben engedélyezettek (Organic®, Prew-Gold® Garden).
Lomb- és terméskárosító lepkelárvák (hernyók) ellen a Bacillus thuringiensis baktériumtörzsek különböző toxinjait tartalmazó készítményekkel (DiPel® DF, Lepinox® Plus) tudunk védekezni, azonban itt több fontos tényezőt is figyelembe kell vennünk a megfelelő hatékonysághoz. Ezek a termékek csak a lepkefélék fiatal, frissen kikelt hernyói ellen hatnak. A hatóanyagot táplálkozás útján veszik fel a lárvák, nincs azonnali taglózó hatása, de a további kártételük leáll, és pár napon belül elfeketednek, elpusztulnak. A baktérium toxinja a lárvák szervezetében lúgos kémhatásra aktiválódik, ezért a permetlé bekeverésekor a 7 fölötti pH-értékű, azaz lúgos kémhatású vizek esetében (sajnos a fúrt kutaknál ez eléggé jellemző hazánkban) gondoskodni kell a permetlé savanyításáról citromsav, ecet vagy más sav adagolásával. Alkalmazásakor nagy lémennyiséggel jó permetlé-fedettséget kell elérni a lombozaton.
A hagyományos növényvédő szerek tárháza is jelentősen csökkent a szerkivonások és szigorítások miatt, jobban át kell gondolni az alkalmazásukat.
Lehetőleg olyan esetekre kell tartalékolni ezeket a termékeket, amikor a már említett lehetőségek kimerültek, vagy nem elégségesek. A kevés alkalmazható rovarölő szer miatt sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szerrotációra is, hiszen könnyen kialakulhat rezisztencia egyes rovarfajoknál, ami még nehezebbé teheti a gazdaságos termesztést.
Talajlakó rovar- és lárvakártevők ellen a szabadforgalmú termékek közül két hasonló, a piretroidok közé tartozó hatóanyag maradt, a cipermetrin (Belem®, Picador®– mindkettő adagja 12 g/10 m2) és a teflutrin (Force®– 7,5-10 g/m2 sorkezelésre). A két hatóanyag között két fontos különbség van. Amíg a teflutrin gázosodó hatású, és a mag vagy palánta környezetében gyors és markáns, de a lebomlásból adódóan rövidebb rovarölőhatás érhető el vele, addig a cipermetrin nem gázosodik, így hosszú (60 nap) hatástartamot nyújt. A másik, hogy a cipermetrin kíméletesebb a hasznos talajlakókkal, például a földigilisztákkal.
Lomb- és terméskárosítók (lárvák, rovarok, tetűfélék, tripszek stb.) ellen nagyon kevés zöldségfélében engedélyezett hatóanyag maradt. A felszívódó hatásúak közül az acetamiprid (Mospilan®, Spilan®, Gazelle®, stb – 1,3-4 g/10 l víz) a flupiradifuron (Sanium® System – 40-50 ml/10 l
víz, Sivanto® Prime – 5 ml/10 l víz) míg a kontakt-hatásúak közül lényegében szinte csak a piretroidok elérhetők (Karate® Zeon –
5 ml/10 l víz, Decis® Mega – 1,5-3 ml/10 l víz, Deltam® – 5 ml/10 l víz). A piretroid típusú termékeknek vannak jó és rossz tulajdonságaik. Jó, hogy nagyon széles hatásspektrumúak, azaz sok rovarfaj, lepkék, lárvák, tetvek és tripszek ellen is hatékonyak, de ez egyben rossz is, ugyanis nem kíméletesek a méhekkel és egyéb hasznos élőlényekkel szemben sem. Rossznak mondott tulajdonságuk, hogy nagyon rövid a hatástartamuk, mert fényre és hőre is gyorsan bomlanak, ugyanakkor ez jó is, hiszen egy alkonyati kijuttatással mégis használhatók a méhveszélyes időszakokban, hiszen a méhek estével elülnek, másnapra pedig a szerek lebomlanak. Kontakt anyagok, azaz csak érintkezés vagy táplálkozás útján fejtik ki hatásukat, nem jutnak be a növénybe, így a növényi szöveteken belül károsítók (aknázómolyok, szúfélék) ellen hatástalanok. Ezek ellen csak a felszívódó szerek nyújtanak védelmet, amikből mára alig maradt, és korlátozott számú az évente történő használatuk is, ezért az ellenük történő védekezés alapja a megelőzés, a kémiai, a biológiai és a mechanikai védekezések okszerű, együttes alkalmazása.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
