A permakultúrás gazdálkodás a természetes folyamatokat veszi alapul a termelés során.
2) A hidropónika vagy akvapónika a növénytermesztést teljes egészében mesterséges környezetbe (táptalajba és megvilágításba) helyezi. Nagy előnye, hogy a mérgező vegyszerek és a víz használatát minimálisra csökkenti, aminek a környezetkímélés szempontjából van óriási jelentősége. További előnye, hogy a növénytermesztést az időjárástól és a környezettől (nagyváros, hegyvidék, sivatag, stb.) gyakorlatilag függetleníti, valamint a fuvarköltségek nagy részének megtakarítása mellett egész évben friss termékeket képes biztosítani a fogyasztóknak.
3) A fenntartható termelési mód főleg a megújuló energiák (szél- napenergia, bioüzemanyagok, stb.) használatára épül, ami a mezőgazdasági termelés fokozódó energiaigényére való tekintettel nagymértékben javíthatja a termelés jövedelmezőségét.
A fákkal, erdővel való társítása a szántóföldi termesztésnek környezeti és termelési haszonnal is jár.
4) A mezőgazdaság modernizálására való fokozott törekvés sok helyütt háttérbe szorította a vetésforgók alkalmazását, pedig ezzel az ősi módszerrel jelentésen csökkenteni lehet a növényi kártevők és kórokozók kockázatát.
5) Legújabban pedig a kutatók azt fedezték fel, hogy a szántóföldi növények fákkal és bokrokkal való társítása, vagyis az erdőkben található természetes ökoszisztéma növeli az előbbiek terméseredményeit, ugyanis az erdő fái és az egynyári növények segítik egymás fejlődését.