Mezőgazdasági hírek

Óriási változás jön Magyarországon 2023-tól: erre jobb, ha minden gazda felkészül

2022. szeptember 23., péntek

További, uniós szinten is kiemelkedő szakmai elemekkel bővültek az agrár-környezetvédelmet és biodiverzitást elősegítő, hazai agrártámogatások. 2023-tól Magyarországon, az ökológiai szempontból jelentős területek ugyanúgy részesülnek az alap jövedelemtámogatásban, mint a mezőgazdasági területek termelésre használt részei. Ez a döntés egy jelentős előrelépést eredményez az EU által elvárt zöld célok teljesítésében, ezáltal ugyanis elismerjük a nem termelő területek pozitív hozzájárulásait a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez és a termelés biztonságának megőrzéséhez.


Elfogadták a 2023-2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikát (KAP-ot). Az új jogszabályok egy olyan környezetbarátabb és teljesítményalapúbb KAP kialakítását szolgálják, amelynek célja, hogy fenntartható jövőt biztosítson az európai mezőgazdasági termelők számára, célzottabb támogatást nyújtson a kisebb gazdaságoknak, valamint nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a tagállamok számára, hogy az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz igazíthassák. Az Agrárminisztérium a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást.


A szaktárca szerint ez a változás százezer hektáron ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket. A fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés ösztönzése tehát már a támogatásra jogosult területek kijelölésénél megkezdődik annak érdekében, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás javítsa a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó ökoszisztémák állapotát – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.

Az Agrárminisztérium továbbá közölte, hogy a KAP stratégiai tervekről szóló uniós rendelete alapján – szakítva a több évtizedes tiltással – lehetővé vált, hogy a „támogatásra jogosult hektár” fogalmába ezen túl beleértsük azokat a művelés alatt nem álló területeket, illetve tájképi elemeket, amelyeket:

  • helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) vagy az agrár-ökológiai program (AÖP) keretben kell fenntartani,
  • más kötelezettségek miatt korábban (pl. Natura 2000 előírások, erdősítés stb.) nem feleltek meg a támogatható hektár fogalmának,
  • korábban szántóként vagy gyepként hasznosítottak, de a jövőben átalakítják fás sávvá, vizes élőhellyé vagy a fent felsorolt területtípusok bármelyikévé.

A 2022. december 31-ig tartó időszakban az uniós szabályok alapján, a területalapú támogatás csak a mezőgazdaságilag művelt területeken vehető igénybe, ahol a minimumkövetelményeket be kell tartani. Az új intézkedéssel az Agrárminisztérium mintegy százezer hektárral növelné a támogatható területeket. Ezzel biztosítható, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás ne késztesse a termelőket a termőterületek ésszerűtlen növelésére a nem termelő területek terhére, sőt ösztönözné a termelés megváltozott klimatikus viszonyokhoz való adaptációját.

Az új uniós rendeletről megkérdezte az Agrárszektor Hoyk Editet, egyetemi docenst és szakembert. Lapunknkak elmondta, jelenleg az uniós rendelkezésekben nagy hangsúlyt kap a klímavédelem. Kiemelte, fontos, hogy a rendelkezésekkel összekapcsolják a támogatásokat és a mezőgazdasági tevékenységeket, a termelést pedig minél jobban elvigyék az ökológiai fenntarthatóság irányába. Ennek a része ez rendelet is, hiszen ahogy látjuk, az új döntésekkel próbálják csökkenteni a mezőgazdasági területek kemikáliákkal való szennyezettségét, vissza akarják fogni a műtrágyafelhasználást, emellett legalább 25%-kal akarják növelni az ökológiai gazdálkodást folytató területek arányát – hangsúlyozta a szakember. A közvetlen területalapú támogatásra jogosult területek körének bővítése hatékonyan járul hozzá a mezőgazdasági területek talajállapotának, mikroklímájának, vízháztartásának javításához, illetve a kapcsolódó élőhelyek sokszínűségének növeléséhez.

Ösztönözni próbálják a gazdálkodókat, hogy ne minden területet vessenek be, ne legyen gyep vagy kertészeti kultúra, szántóföld stb., hanem igenis hagyjanak meg olyan területeket, amik biodiverzitási célokat szolgálnak. Az, hogy a nem művelési célú területekre is kaphatnak támogatást, egy komoly előrelépés a fenntarthatóság irányába. Ha diverzebb lenne a gazdálkodás, akkor most a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlat irányába tudnánk mozdulni. Sokkal inkább a kisparcellás gazdálkodás az, ami a faji sokszínűségnek kedvez, nem pedig a monokultúra.

Szükségünk van mezővédő erdősávokra, a mezsgyékre, a vizenyős, szikes területek védelmére a biodiverzitás fenntartása miatt. A mezővédő erdősávoknak nagyon lényeges szerepe van a talajerózió és a szélerózió elleni védelemben is. Az erdősávok hiányának még városon belül is érzékelhető hatás van, hiszen amiatt, hogy az elmúlt időszakban ezek a részek szinte teljesen eltűntek, a rengeteg por (kifejezetten az Alföldön) bejutott a városba, emiatt jelentősen romlott a levegő minősége.

Miben lehetne még változtatni környezetvédelmi és biodiverzitás szempontjából?

Minden gazdálkodónak további megoldásokon kell gondolkodnia: a vízvisszatartással, a vízmegtartással és a talajnedvesség megőrzésével, a talaj termőképességének megtartásával kapcsolatos eljárásokat kell előnyben részesíteni.

Az új KAP továbbá majdnem 270 milliárd eurót fog szétosztani több mint 6 millió gazdálkodó között a 2023 és 2027 közötti időszakban. Ennek a pénznek a kiosztása képes lenne az élelmiszerellátási láncok újbóli kiegyensúlyozására és egy tisztességesebb mezőgazdasági szektor kialakítására a kisbirtokos termelők, a vidékfejlesztés és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok támogatásával. A fenntartható mezőgazdaság népszerűsítése, a mérgező növényvédő szerek visszaszorítása, a biológiai sokféleség és természetes élőhelyek helyreállításának támogatásával biztosabb jövőképet állít elénk a KAP.

Forrás: agrarszektor.hu