Egyre kevesebben vannak a magyar mezőgazdaságban, akik még nem hallottak a mind nagyobb teret nyerő precíziós gazdálkodásról. Ez a gazdálkodási forma megkívánja a különböző szakmák és területek szoros együttműködését, hogy valamilyen informatikai feltérképezés és tervezés alapján minél magasabb fokon ki tudjuk szolgálni a növények igényeit.

E munka szántóföldi részét pedig olyan eszközökkel célszerű végezni, amelyek rendelkeznek bizonyos, az igényeinknek megfelelő funkciókkal, lehetővé téve vagy segítve a minél pontosabb munkavégzést.

A növénytermesztés egyik kulcsművelete a betakarítás, így ezen a téren – nem meglepő módon – különösen nagy számú és különböző intelligens megoldás áll rendelkezésünkre. A következőkben több ilyen, betakarítás során rendelkezésünkre álló, a John Deere által kifejlesztett intelligens rendszert mutatunk be.

Beltartalommérés a silózón

Teljesítményfokozó megoldások

A gyárilag beszerelt automata kormányzás (AutoTrac) a legtöbb önjáró John Deere gépen elérhető, így a betakarítógépeken is használható. Kapás kultúrák betakarításakor a műholdak jele kevés lehet a sorok követéséhez, ha a vetés nem automata kormányzással történt. Automatikus sorkövetéssel (RowSense) a kombájn mindig követi a kultúránk sorait, amíg a sortapintók biztosítani tudják a jelet, és ha az megszűnik, a rendszer automatikusan visszaáll az elméleti nyomvonalra.

Beltartalommérés a telephelyen

A kombájn lehető legjobb kihasználásához nyújt segítséget az automata teljesítményszabályozó rendszer (HarvestSmart), amely a gép optimális terhelése érdekében képes a haladási sebességének megváltoztatására.

A motorterhelés mellett a cséplőrendszer (cséplődob vagy a rotor) terhelését, valamint a veszteségeket is figyelembe veszi rendszer.

Az interaktív kombájnbeállító rendszer (ICA) segít a felhasználó igényének megfelelően optimálisra kalibrálni a cséplőrendszert. Miután megadjuk a kívánt paramétereket (szemtisztaság, szemtörés, szemveszteség, szalmaminőség), azok prioritását és a betakarítási körülményeket, a kombájn beállítási javaslatot tesz ennek a minőségnek az eléréséhez.

A John Deere S szériás kombájnjainak integrált kombájnbeállító rendszere (ICA2) már képes automatikusan szabályozni a cséplőrendszer működését.

A magtartályba kerülő termény minőségét folyamatosan ellenőrzi a rendszer, és automatikusan, a szükségesnek megfelelően változtatja az üzemeltetési paramétereket. Az S kombájnsorozat sajátja továbbá az automatikus hozammérő-kalibráló rendszer (ActiveYield), ami kiváltja a manuális kalibrálást, a munka során automatikusan elvégzi, ami kevesebb állásidőt és nagyobb pontosságot eredményez.

A gépkihasználás szempontjából az előbbieken kívül fontos a magtartály gyors és zökkenőmentes ürítése. A leggyorsabb megoldás átrakókocsik alkalmazása, ame­lyekkel kivitelezhető a menet közbeni ürítés. Ilyen átrakásnál azonban a traktor sebességét és irányítását a kombájn mozgásához kell hangolni. Ezt a műveletet a Machine Sync alkalmazás igazán jól kontrollálhatóvá teszi. A táblán dolgozó átrakókocsik folyamatosan látják monitorjukon a kombájnokat és azok magtartályszintjét, így idejében elindulhatnak oda, ahol legközelebb szükség lesz rájuk. Egymás hatókörébe érve gombnyomásra szinkronba kerül a két gép mozgása, és az ürítési pont alatt a traktor egyszerűen irányíthatóvá válik akár kombájnos számára is.

Az önjáró szecskázók tornyának irányítása folyamatos figyelmet igényel a vezetőtől.

Ennek a szellemi kapacitásnak a felszabadításával több figyelem fordítható a betakarításra. A John Deere silózók kamerái képesek felismerni a szállítójármű rakterének kontúrvonalát, és egy algoritmus alapján automatikusan és egyenletesen tölteni azt (Active Fill Control).

A rendszer irányítja a betakarítógépet és a logisztikát is

Üzemeltetési és gépkihasználtsági információs rendszerek

A következő alkalmazásoknak ritkán van közvetlen hatása a területteljesítményre, azonban az általuk nyújtott lehetőségek hosszú távon gazdaságos üzemeltetéssel segítik a gazdákat, akár kombájnról, akár önjáró szecskázóról van szó.

A távoli kijelző-hozzáférés (RDA) lehetővé teszi, hogy a gépkezelőn kívül más is lássa a fedélzeti számítógép kijelzőjén megjelenő adatokat – persze csak akkor, ha a gépkezelő engedélyezi.

Az alkalmazás segítségével gyors és pontos beállítási tanácsok adhatók a kezelőnek akár az üzemeltetés, akár hibaelhárítás során.

A két felhasználó ugyanazt a képet látja, így például a szervizszerelő távolról is segíteni tud egy hiba elhárításában – azonban kettőjük közül csak a gépkezelő tudja módosítani a beállításokat.

Az üzemeltetési adatok gyűjtése, továbbítása és tárolása (JD Link) megalapozhatja a hosszabb távú tervezést és üzemszervezést. Számtalan adat elérhető ebből az adatbázisból, egyebek között üzemanyag-fogyasztási adatok, a különböző gépállapotok adatai (pl. aratott a gép, alapjáraton járt a motor, szállítójárműre vár stb.), üzemanyagszint, GPS-adatok.

HarvestLab szenzor a silózó kifúvótornyán

A termény minősé­géről és mennyiségéről információt szolgáltató rendszerek

Az évet a betakarított termény mennyiségi és minőségi jellemzői alapján értékelhetjük, pontos eredményre pedig pontos adatok birtokában juthatunk. A két fő tényező, amire támaszkodhatunk, a kombájnokban elhelyezett hozammérő által készített hozamtérkép, valamint a nedvességmérő által készített szemnedvességtérkép, amiket a HarvestDoc rendszerrel dokumentálhatunk.

A dokumentált adatok között az önjáró szecskázókra szerelhető HarvestLab 3000 mérőeszköz által rögzített beltartalmi értékek is szerepelhetnek. Ez az eszköz a kukorica és a fű értékeit méri, akár 40 kg/s tömegáram mellett. A mérés a fényvisszaverődés elve alapján történik az infravörös-közeli (NIR) tartományban.

A mérhető (térképezhető) adatok:

• nedvességtartalom,
• fehérje,
• keményítő,
• ADF és
• NDF.

Az ismertetett műszaki megoldások mind-mind hozzájárulhatnak egy gazdaság sikeréhez.

Azonban valódi eredményt akkor kaphatunk, ha rendszerben látjuk a mezőgazdaságot, és ebben a rendszerben a műszaki háttér csak egy eszköz – és nem a cél.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu