Vessünk véget a viszketésnek! Amikor a szúnyog lecsap és szájszervével átszúrja a bőrt, hogy vért szívjon, némi nyálat fecskendez be a nyíláson. A nyál véralvadásgátlót tartalmaz, ezáltal folyékonyan tartja a vért.
Valamint érzéstelenítő hatása is van, ez teszi lehetővé, hogy a szúnyog nyugodtan táplálkozzon és az áldozat csak akkor érezzen fájdalmat, amikor már jóllakottan távozott. De miért is érzünk viszketést és mit tehetünk ellene?
A szúnyognyál egyes fehérjéi allergének az emberi szervezet számára. Miután az immunrendszer azonosítja ezeket, megkezdődik a védekezés (pl.: hisztaminkiválasztás).
A viszketés a szervezet reakciója az idegen szúnyogfehérjékre, és míg egyesek enyhébben, mások igen érzékenyen (hatalmas duzzanatot létrehozva) reagálnak ezekre.
Az első és legfontosabb javaslat, hogy semmiképpen se vakarjuk meg a csípést, mert azzal fokozzuk a gyulladást, másodlagos fertőzést idézhetünk elő és lényegesen meghosszabbítjuk a szenvedésünket. Tanácsnak hasznos, de még napközben sem könnyű ezt megtenni, hát még éjszaka félálomban.
Ha tudjuk, próbáljuk meg kibírni vakargatás nélkül és kezeljük le mielőbb a csípés helyét. Következzenek a legjobban működő viszketéscsillapítók.
Ha otthon tartózkodunk, a legkézenfekvőbb megoldás nagyon meleg vizet tenni a csípésre, mert az rövidre zárja a viszketési reflexet. De azért csak óvatosan, nehogy megégessük magunkat.
Egy textilbe csomagolt jégkocka, tört jég csökkenti a gyulladást és elzsibbasztja a területet.
A háztartási ecet csökkenti az égő érzést és megelőzi a seb elfertőződését. Cseppentsen egy kevéske ecetet egy vattapamacsra és törölje át a bőrfelületet.
Egy csipet szódabikarbónát keverjünk el néhány csepp vízzel, a pasztát kenjük a csípésre, majd hagyjuk megszáradni, mielőtt leöblítenénk. Természetesen sok csípés esetén nagyobb adagot is kikeverhetünk, ha nagyon súlyos a helyzet, készítsünk egy kádfürdőt egy csésze szódabikarbónával.
A só remekül csillapítja a szúnyogcsípés fájdalmát. Egy csipetnyi sót keverjünk el kevés vízzel és vattapamaccsal vigyük fel a csípésre az oldatot. Még praktikusabb, ha beszerzünk egy sószappant. Évekig tud minket szolgálni, csak kicsit megnedvesítjük, és már használhatjuk is.
A levendula illóolaját kivételesen hígítatlanul is rátehetjük a bőrre, fertőtlenít, csillapítja a fájdalmat és a gyulladást. A többi illóolajat csak hígítva szabad használni, ezeket felkenés előtt keverjük el valamilyen kozmetikai olajjal.
A teafaolaj természetes antihisztaminként viselkedik, antibakteriális hatású és csökkenti a viszketést.
A bazsalikom megmorzsolt, bőrre dörzsölt nedve, teája és illóolaja enyhíti a csípés kellemetlenségeit.
A citromolaj fertőtlenít és csökkenti a viszketést.
Az eukaliptusz és a citromos eukaliptusz illóolaja nem csak a megelőzésben segít, mivel antiszeptikus hatásúak és enyhítik a rovarcsípés okozta fájdalmakat.
A borsmentaolaj hűsíti és nyugtatja a bőrt, csökkenti a gyulladást, és megelőzi a seb elfertőződését.
Az Aloe vera levélnedve csillapítja a bőr irritációját, mérsékli a duzzanatot és hűsíti a bőrt. Felvitelét igény szerint többször megismételhetjük.
Dörzsöljünk nyers fokhagymát a szúnyogcsípés helyére.
Készítsünk pépet útifűlevélből és fedjük be vele a sebet.
A zabpehelyből és vízből készített kásaszerűség enyhíti a duzzanatot és a viszketést. Ha túl nagy az érintett felület érdemes egy marék zabpehellyel egy langyos kádfürdőt készíteni és kb. 20 percig ázni benne.
A vöröshagyma antibakteriális hatású nedve csökkenti az irritációt és az elfertőződés lehetőségét.
A viszketés nem kellemes reakció, de még mindig a legkönnyebben megszüntethető következménye annak, ha túl közel kerültek hozzánk a szúnyogok.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
