A múlt héten még csak óvatosan mertem fogalmazni – egyfajta óhajtásként –, hogy reméljük, azidőjárás-előrejelzés megvalósul, csökken a meleg, és az eső elveri az út porát. Hát elverte, sőt még azon is túltett. A hét eleje még forró napokkal indult, de egyre inkább lehetett érezni, hogy emelkedik a relatív páratartalom, ami magával hozza a zivatarok esélyét. Csütörtök délután-este aztán megjelentek az első zivatarok, majd pénteken a meleg mellett ismét gyülekeztek a felhők.

Az igazi lehűlést és a tartósabb esőket a hétvége 2 napja hozta meg. Szinte az ország teljes területén esett valamikor a hét második felében, s átlagosan 10 mm-t meghaladó, helyenként 40 mm csapadék hullott. Ezzel együtt jelentősen csökkent a hőség, vasárnap már picit fázni is lehetett. Jót tett ez nekünk, a hőségtől szenvedőknek, kimosta a pollent a levegőből, így az allergiások is szabadabban lélegezhetnek. Jót tett a talajnak, indulhat a repce vetése.Idekívánkozik, hogy jót tett a növényeknek. Nos, e megállapítást nem lehet teljes meggyőződéssel és lelkesedéssel mondani, hisz úgy általában valóban jót tett, de a felsült, beérett kukoricának és napraforgónak már nem segített, a szőlőben erősödik a szürkepenész – szóval vannak kontraállítások is.

Most egy kicsit nyugalmasabb, fokozatosan melegedő időszak emlékeztet még a nyárra, de az előrejelzés szerint ez nem tart sokáig, a hét vége felé ismét változékonyabb, csapadékosabb időszak jön, s ez a változékonyság a következő hét elején is kitart.

A megmunkált tarlók az eső hatására ismét kizöldülnek, s ez nemcsak a gyomok kelését jelenti, hanem a kalászosok is csírázásnak indulnak vagy éppen repcekelést is megfigyelhetünk. Az elmunkált repcetarlókon megerősödött a repceárvakelés, 2-4–(6) leveles állapotú. A kártevők, kórokozók jól megélnek rajta, s majd innen fertőzik meg az új vetéseket. Éppen ez figyelmeztet arra, hogy ezek ismételt elmunkálása sürgető feladat.

repce

Árvakelésű repce és földibolha-kártétel – A szerző felvétele

Megkezdődött az őszi káposztarepce vetése. Néhány termelő megpróbálta még az esők előtt talajba tenni a magot, de igen kétséges a siker. A legtöbben kivártak az esőkig, s most kezdik a vetést. Kedvező körülmények között gyors csírázás lesz a reakció, s a növények még nem késnek fejlődésükben.

kukorica a viaszérés vége, teljes érés állapotában van, vagyis kezdődhet a betakarítása. A homokos, sülevényes talajokon már megkezdték a szedését. E területeken sajnos csak szerény termés várható. A Dunántúlon és az északi területeken lehet kevés zöld levelet látni, de ott is halad a lombozat felszáradása.

Még mindig jelen van a táblákon a kukoricamoly. Rajzása ugyan csak észlelési szintű a fénycsapdákban és a táplálékattraktáns csapdákban (1-3 db imágó/csapda/nap/fénycsapda), ennek ellenére a lárvák kártétele még mindig tart. Kisebb tömegben károsítanak a gyapottok-bagolylepkelárvái, de a kettő együtt jelentős kárt okoz.

Ráadásul a rágott felületeken megtelepszik a fuzáriumos csőpenész A Dunántúlon még csak most kezd terjedni a betegség, ezzel szemben a keleti országrészen a csövek 15-20%-a fertőzött. Szerencsére a fertőzöttség egyelőre csak a csővégeken található, tehát az érett, kifejlett szemeket kevésbé érinti. A most érkezett és a még várható esők rontanak ezen az állapoton, a csövek nagyobb felületén terjedhet a betegség.

kukorica

A rágások nyomán megtelepszik a fuzáriumos csőpenész – A szerző felvétele

kukoricabogár imágórajzása csökkent az előző héthez viszonyítva, az egyedszám 15-25 db imágó/csapda/3 nap. E kártevő már kevés hatással van a csövek egészségi állapotára.

napraforgó is beérett, a betakarítása folyamatos, kb. a 20%-nál tart. Már csak a nyugati határszélen (csapadékosabb időjárás) és az északi tájakon (kicsit hidegebb klíma) található valamennyire zöld állomány, de ezek is beérnek 1-2 hét múlva. A szár- és levélbetegségek már nem játszanak szerepet a növény állapotában, a tányérbetegségek fertőzése pedig leállt a száraz, forró levegőben. Egy esetlegesen bekövetkező csapadékos ciklus változtathat e kedvező állapoton, de a betakarítás gyors üteme kevés esélyt ad erre.

burgonya betakarítása folyamatos. A kisüzemek, házi kertek már a végéhez közelítenek, a nagyüzemi táblák adnak hosszabb távra feladatot. A termésátlag egyelőre jónak mutatkozik, s a nyár eleji csapadékos időjárás ellenére a gumók egészségesek. Már csak a rágcsálók, a Dunántúl dél-nyugati részén a csigák károsítják a gumókat. Ellenük ebben a szakaszban már nem tudunk védekezni, a betakarítás ad megoldást.

A paprika, paradicsom már megérett, a betakarítása folyamatosan halad. A paradicsomban a fitoftóra, a paprikában a baktériumos bogyórothadás a fő gond, azonban a szedés miatt már kezelni nem szabad. A terjedés lassítását a fertőzött bogyók megsemmisítésével tudjuk elérni. A zöld vándorpoloska nagy gondot okoz, mind lárva-, mind imágóalakban. A szívogatott termés felszínén foltosság mutatkozik, ami a héj megvastagodásával jár, s a bogyó elveszíti lédússágát, ízét is.

kép

A zöld vándorpoloska kárképe és a “tettesek” – A szerző felvétele

kép

A gyapottok-bagolylepke kártétele után jön a rothadás – A szerző felvétele

Szedik az uborkát is. A homokon a napégés okozta a legnagyobb gondot, a szabadföldi uborkák gyorsan felsültek. Kötöttebb talajokon a peronoszpóra roncsolja a leveleket. Itt is a mihamarabbi szedés lehet a segítségünkre.

Fejesednek a káposzták. A bagolylepkék mellett a káposztalepke tojásai is fellelhetőek, és a káposztamoly harmadik nemzedéke is rajzik. Mindenképpen indokolt a védekezés. Az elmúlt napok időjárása pedig a levéltetvek és a peronoszpóra megjelenésének kedvez. Az állományok vizsgálata szükséges, hogy a károsítók körét feltérképezzük és a helyzethez igazodó növényvédelmi kezelést állítsuk össze.

Egyre több helyen éri el az alma a betakarításra érett állapotát. A korai fajták szedését több körzetben megkezdték. A gyümölcsvarasodás mértéke nőtt az érzékeny fajtákon (almán, körtén is). A lisztharmat csak a hajtásvégeken figyelhető meg, de csak csekély mértékben (1-2%-os hajtásvégi fertőzés tapasztalható az üzemi táblákban). Csökkent a vértetűfertőzés.

Az almamoly rajzása folyamatos, de mostanra már csak észlelési szintű 2-3 db hím/csapda/3 nap értékkel. Az almalevél-aknázómoly rajzása szintén észlelési szintű. A friss aknák megjelenése szintén minimális, a levelek legfeljebb 0,5-1%-án látható. A korai almafajtákon (Gála) fokozódott a darazsak kártétele, ugyanitt Drosophila suzukii-t is csapdáztunk. Elsődleges kártételt eddig nem tapasztaltunk.

Lassan befejeződik a csonthéjasok kései fajtáinak szedése is. A tenyészidőszak időjárása miatt minden növény 2(-3) héttel előrébb tart, így a szeptemberi érésű szilva- és őszibarackfajták is napokon belül beérnek. A keleti gyümölcsmoly rajzása fokozatosan csökkenő, mostanra észlelési szintű, 10-15 db hím/csapda/3 nap. A szilvamoly rajzása is hasonló, 5-10 db hím/csapda/3 nap.

A lombhullás tovább fokozódott. Ennek oka a sztigminás levéllyukacsosodás és a blumeriellás levélfoltosság. A fák igénylik az őszi lombfertőtlenítést.

Szedik a szőlőt, tart a szüret. A lisztharmat fertőzése lombon tovább növekedett, elsősorban a kevésbé intenzív növényvédelmű ültetvényekben. Itt (gyenge-) közepes fertőzés jellemző. A kazmotéciumok képződése folyamatos, tömeges, és az előzetes vizsgálatok alapján nagy részük jelenleg még éretlen (citromsárga).

peronoszpóra fejlődése ugyan a lehűléssel kicsit lelassult, de a hajtásvégeken újra látni friss sporuláló tüneteket. A betegség az idei évben egyes tájegységekben a szőlőültetvények nagy vámszedője volt. A kevésbé jól védett állományokban nem ritka a 80-100%-os fürtkár, jelentős a terméskiesés (pl. Bak, Mura térsége). Ugyanitt a szőlő lombhullása a betegségből kifolyólag 70-80%-os jelenleg. Más térségekben csak későn jelent meg a betegség, s ott csak a lombon okozott tüneteket.

szürkerothadás mértéke az érésben lévő fajtákon, valamint a korábban jégvert állományokban nőtt, a fürtfelület-fertőzés ilyen területeken 5-10%-os. Az elmúlt napok esői – a hosszú száraz időszak után hirtelen lezúduló bőséges eső – a zsendülő, érő bogyók kirepedését okozták, ami a betegség terjedését segíti. A nedvesség és a magas relatív páratartalom szintén a kórokozónak kedvez. Már csak a késői érésű fajtákban tudunk a betegség ellen védekezni, máshol a gyors szüret segít.

Összefoglalva egy mondatban: a szürkepenész okozza jelenleg a legnagyobb gondot a fürtökön, a leveleken a peronoszpóra, a fás részeken a lisztharmat van jelen általában.

szőlő

Darázs a bogyóban – nem jót jelent – A szerző felvétele

Az amerikai szőlőkabóca rajzása még tart, de csökkenő mértékű, 5-16 db db imágó/csapda/10 nap.

Bogyósgyümölcsű kultúrákban (szeder, málna) feljövőben van a Drosophila suzukii, jelenleg 15-30 db imágó/csapda/10 nap mennyiségben fogják az almaecetes csapdák. A nőstény-hím arány ~60:40 arányú.

Dióban a Rhagoletis completa rajzása is csökkenő, de még tart, 25-70 db imágó/csapda/10 nap. A dió lombhullása a Dunántúlon intenzív, sok helyen ~60-90%-os, míg a keleti országrészen még csak most kezdődik.

Forrás: agroinform.hu