2015-höz képest, amikor extrém szárazság sújtotta Malajziát az El Niño miatt, idén a malájok 18 százalékkal tudták növelni a pálmaolaj termelését. Az USDA várakozása szerint Malajzia a 2018/19-es gazdasági évben csaknem 21 millió tonna pálmaolajat állít elő. Ez 6 százalékkal több, mint az előző évben volt. A betakarított terület 5,3 millió hektár, ez 100 ezer hektáros bővülésnek felel meg. Indonéziában pedig, a világ első számú kibocsátójánál csaknem 45 millió tonna pálmaolajra van kilátás. Ez a két ország adja a világ pálmaolaj-termelésének 91 százalékát.

Eközben Európában a legfrissebb megújulóenergia-célok szerint a pálmaolaj-felhasználás mértékét 2023-ig a mostani szinten kell tartani, majd 2030-ig nullára kell csökkenteni. Ennek oka az olajpálma-ültetvényekkel járó esőerdő írtás. Az élelmiszer- és kozmetikai ipart azonban nehéz helyzetbe hozhatja, ha a fogyasztókat a pálmaolaj ellen hangolják a környezetvédők. Márpedig újra és újra felmerül, hogy a pálmaolajat tartalmazó termékeket a chipsadóhoz hasonlóan kellene pénzügyi eszközzel büntetni, vagy egy másik polcon elhelyezni a boltokban.

Világszinten 72 millió tonna pálmaolajat dolgoz fel az emberiség, és az előrejelzések szerint – ha minden a régi vágányon halad – 2050-re már 240 millió tonna pálmaolajra lesz szükség. Mivel az olajpálma tartalmazza a legtöbb és leggazdaságosabban kinyerhető növényi olajat az ismert olajnövények közül, ezért gyakorlatilag lehetetlen eltüntetni az életünkből. A termelését azonban lehet környezetvédelmi előírásokhoz kötni, ahogy azt a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) is teszi. Az ehhez csatlakozott termelők vállalták, hogy nem vágnak ki újabb őserdőket, biztosítják a vízkészletek védelmét és megakadályozzák a talajeróziót.  Ma az RSPO-minősítéssel rendelkező pálmaolaj a világtermelés ötödét adja.