Mezőgazdasági őstermelő  egyes adózási kérdései és a kapott támogatások elszámolása ( a teljesség igénye nélkül)

Őstermelői tevékenységből származó bevétel:

2020-ig az SZJ tv. 6. sz melléklete tartalmazta tételes felsorolásban az őstermelői tevékenységeket. 2021. óta  a 2020. évi CXXIII. tv-ben (Családi gazdaságokról szóló  törvény)  leírtak szerint kell meghatározni az őstermelői tevékenységet. Mit mond erről a Csg. törvény: az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység.  Mire került át itt a hangsúly: a nyilvántartásba felvett tevékenységek.

Érdemes ezt minél előbb ellenőrizni, hiszen nem egy olyan őstermelővel, őstermelő családi gazdaság tagjával találkozunk, akinek a falugazdásznál (NÉBIH nyilvántartás) nincs felvéve őstermelői tevékenysége  – most 2022. végén illetve 2023-ban??? Ha a falugazdásznál nincs felvéve őstermelői tevékenység és így természetesen  a NAV felé sincs bejelentett őstermelői tevékenység, akkor ez az őstermelő nem létezik, és így nm is számolhat el őstermelőként, vagy ŐCSG tagként. Ez fontos adózási kérdés, amit azonnal tisztázni kell.

Mező-, erdőgazdasági tevékenységnek számít (nem kiegészítő tevékenységnek, hanem őstermelői tevékenységnek számít)  a saját gazdaságban megtermelt és előállított alapanyag felhasználásával előállított, feldolgozott termék értékestéséből származó árbevétel, ha az alábbi kritériumoknak megfelel:

• a feldolgozott és így értékesített termék mennyisége nem haladja meg a Kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és –értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. FVM rendelet    1.sz. mellékletében szereplő mennyiségi értékhatárokat.      
• az így előállított és feldolgozott terméket  a kistermelő őstermelő az előző rendeltben meghatározottak szerint értékesíti, ami azt jelenti, hogy közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságon + Budapesten  belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el,
• Kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelő a levágást közvetlenül megelőzően születésétől vagy kikelésétől kezdve, vagy baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartam alatt a gazdaságában nevelt;

A feltételek felsorolása nem teljes körű, de az alapvetőekre kitér.

Hová tartozik az az értékesítési árbevétel, ami nem a saját gazdaságban előállított alapanyagokból készül, hanem „hozott anyagból, vagy vásárolt anyagból” kerül előállításra. Ez is élelmiszer-feldolgozás, ami kiegészítő tevékenységként végezhető és elszámoláskor az ebből származó árbevételnél kell nézni a 25%-os részarányt.

Támogatások elszámolása az őstermelőnél:

Minden őstermelőre vonatkozik, hogy az őstermelő által, a tevékenységéhez kapott támogatás összege nem minősül bevételnek. Ez a szabály minden támogatásra igaz, tehát a költségek fedezetére és a fejlesztési célra adott támogatások (gépvásárlás támogatás, gyógyszervásárlási támogatása, biztosítási díj támogatása), és minden egyéb támogatás (földalapú támogatás, zöldítés, pénzügyi fegyelem stb) is ide tartozik. Felmerülhet a kérdés úgy is, hogy ha őstermelőként nem, de más önálló tevékenység jogcímen a támogatás után mégiscsak adózni kell. A válasz az, hogy nem, az őstermelői tevékenységhez kapott támogatás más jogcímen sem bevétel, azaz adóalapot nem képez.

Nagyon fontos azt tisztázni, hogy a kapott támogatás nem számít bevételnek, de fontos arra is figyelni, hogy akkor a támogatáshoz társult költség sem számolható el a kiadások között.

Itt egy érdekes esetet szeretnék felvázolni, ami a kapott gázolaj jövedéki adó támogatás elszámolását érinti. Szinte minden őstermelő használ tevékenységéhez kapcsolódóan különböző mezőgazdasági gépeket, melyek üzemanyaggal működnek. A felhasznált gázolaj beszerzéséről szóló számlák a költségek között elszámolásra kerülnek, sőt ha valaki áfa-alany, akkor a beszerzésre jutó áfa levonásba is kerül.  Az érvényes földhasználatra jutóan pedig a gázolaj jövedéki adó jogszabályban meghatározott hányadát támogatásként vissza lehet igényelni. Akkor ebben az esetben hogy néz ki a támogatás és a kapcsolódó kiadás elszámolása?

• Az áfa levonhatósága nem kérdés, mert adóköteles tevékenységhez kerül felhasználásra;
• A jövedéki adó visszaigénylése mindig a tárgyévet követően számolható el és pénzügyileg is ekkor kerül teljesítésre;
• Amikor a jövedéki adó visszaigénylését megkapja támogatásként  az őstermelő, akkor az abban az évben kötelezően őstermelői bevételként elszámolandó  támogatás lesz, mivel vele szemben költséget számolt el az őstermelő a megelőző évben vagy években;
• Miért a kifizetés évében lesz bevételként elszámolandó a kapott támogatás? Azért mert pénzügyileg ekkor kerül teljesítésre.

Érdemes a fentiek tükrében áttekinteni  a 2021-es SZJA bevallásokat illetve a 2022. évi bevallást már ennek megfelelően beadni.

Átalányadózási értékhatárok 2023-ban:

Átalányadózás esetén a bevételi értékhatár tagonként 2023. évben az éves minimálbér 10-szerese. A 232 000Ft-os havi minimálbér alapján (12 *232 000 * 10) 27 840 000Ft/év egy tagra eső maximális bevételi értékhatár. 4 főre számítva a bevételi értékhatár 111 360 000Ft/év, és ez a bevételi értékhatár irányadó 5 vagy több tag esetén is. Az átalányadózókra vonatkozó adómentes értékhatár egy tagra számítottan 13 920 000Ft/év  illetve 1 392 000 Ft/hó.  Egy hat főt számláló családi gazdaság esetén az adómentes bevételi értékhatár 83 520 000Ft/év, az átalányadózás felső bevételi határa pedig 111 360 000Ft/év.

Törökné Rácz Erzsébet

Agrárközösség Kft.- Adószakértő