A háromhavi csapadékösszeg az ország egész területén elmaradt az éghajlati átlagtól. A márciusi időjárás, országos léptékben, az aszály kialakulásának kedvezett, a talajok vízháztartási állapota tovább romlott. A feltöltődési folyamat megszakadt, tartalékok csak az alsó talajrétegekben állnak rendelkezésre, azonban ez a növények kezdeti fejlődési fázisában nem elérhető készlet. A meteorológiai előrejelzések szerint a kialakult állapot számottevően nem fog változni, átlagosan csapadékos időjárás esetén továbbra is mintegy egyhavi csapadékhiány valószínűsíthető. A csapadékhajlam növekedésével a kedvezőtlen helyzet számottevően javulhat. A vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással (öntözéssel) az aszály még elkerülhető.

Tehát, ha nincs lehetőség mesterséges vízpótlásra, akkor a visszafordíthatatlan aszály alakul ki. Ez esetben szenvedik el a termelők az aszálykárt – a hivatalos megfogalmazás szerint ez a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káreseményt jelent, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Aszálykár – és mezőgazdasági árvízkár – után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha az aszályhelyzetről – illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről – legkésőbb a tárgyév október 31-ig az agrárminiszter rendelkezik.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2019. március 12-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint áprilisban az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb, májusban az átlagosnál melegebb és szárazabb, júniusban az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb időjárás valószínűsíthető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.