A román–magyar gazdasági együttműködésnek is köszönhetően adták át februárban Erdély legkorszerűbb szárnyasvágóhídját a Maros megyei Kerelőszentpálon. Az üzemet az Oprea Avicom Kft. hozta létre.
A vállalat az UBM-csoport partnere, amely jelentős magyarországi befektetéssel építette meg és működteti az új üzem szomszédságában lévő takarmánykeverőt, azonkívül a takarmányüzemet ellátó East Grean céggel is társult egy nagy kapacitású gabonaraktár üzemeltetésére.A szárnyasvágóhidat létrehozó vállalkozás a nulláról indult, és igazi erdélyi mezőgazdasági sikertörténetté vált.
Az Oprea Avicom Kft.-t közvetlenül az 1989-es rendszerváltást után alapította Oprea Emanuel jelenlegi vezérigazgató édesapja, egy üzlettársával közösen. A kerelőszentpáli téesz parlagon maradt csarnokát bérelték ki háziszárnyasok tartására, hogy piacon értékesítsék őket. Ebből sikerült annyit megtakarítaniuk 1994-re, hogy Kerelőszentpáltól nem messze megvásárolják egy másik egykori téesz eladhatóvá vált gazdaságát, ahol már négy egykori ólban tudtak szárnyasokat nevelni. Saját vágópontjukat 1998-ban hoztak létre, napi 500 szárnyas vágására elegendő kapacitással.
A gyártócsarnok két év alatt épült fel
Ahogy javult a cég termelékenysége, illetve az igény a termékeikre, további állattartó telepeket vásároltak, többek közt saját keltetőt és állományszaporítót alakítva ki, majd saját üzletláncot hoztak létre. Tehát sikerült zárt élelmiszerláncot kialakítaniuk, aminek a 2019-ben átadott takarmányüzem volt a záróeleme. Ezáltal a saját hálózatukon belül tudnak gondoskodni a szárnyasaiknak leginkább megfelelő tápszerről.A mintegy 16 millió eurós beruházás keretében létrehozott takarmányüzemet túlnyomórészt saját maguk finanszírozták.
Ezt követően döntött úgy az Oprea Avicom Kft., hogy a szentpáli ipari parkban, az önkormányzat által felajánlott területen építi meg szárnyasvágóhidját. Már 2018-ban, a takarmányüzemével párhuzamosan nekifogtak a szárnyasfeldolgozó építésének. Annak idején mintegy 8 millió euróra becsülték a beruházás költségét, de végül mintegy 11 millió euró lett. Ebből mintegy 2,5 millió euró támogatást az Európai Unió Vidékfejlesztési Alapjából nyertek el.
Oprea Emanuel: a kiszámíthatatlanság hátráltatja a gazdálkodást
Az építkezést gyakorlatilag 2 év alatt, 2020-ra befejezték, és a műszaki tartalom beszerelése után, idén februárban elindult a termelés. Fokozatosan érik el az üzem maximális kapacitását. A feldolgozó gépsort a világ egyik legismertebb holland szakértőjétől vásárolták, és annak a munkatársai is szerelték fel.Jelenleg 4 ezer szárnyast dolgoznak fel óránként, de 6 ezer/óráig lehet bővíteni a termelést.
Számítógép-vezérlésű automatizált gépsor dolgozik az üzemben, minimális emberi munkaerőigénnyel.
Az üzem földszintjén a feldolgozó- és a csomagolócsarnok található, az irodák pedig az emeleten. Az emeleti folyosó üvegablakain keresztül a feldolgozás teljes folyamata követhető, a szárnyasok tehergépkocsiból való kirakodásától a csomagolásig.
Egy biomassza-erőmű építésével tervezik máris továbbfejleszteni az üzemet, hogy a vágóhídi hulladék és más mezőgazdasági hulladék felhasználásával villamos energiát és hőenergiát állítsanak elő a vágóhídnak és a szomszédos üzemeknek.
Oprea Emanuel tudósítónknak elmondta, hogy a kapacitás kihasználása érdekében egyelőre máshonnan is felvásárolnak háziszárnyast, de hosszú távon valóban zárt élelmiszerláncot szeretnének működtetni, azaz kizárólag saját szárnyasok feldolgozását tervezik.A vállalat egyik következő beruházása ugyanis állattartó telepeik korszerűsítése és bővítése lesz.
Jelenleg évente 6 millió csirkét nevelnek fel a saját telepeiken, ami évi 10 ezer tonna szárnyashúst jelent. A vágóhíd mintegy 800 tonnát dolgoz fel havonta, aminek egyrészét 35 saját üzletükben értékesítik, azon felül a nagyobb áruházláncoknak szállítanak belőle – de kizárólag Erdély területén. A világjárvány miatt egyelőre visszafogták a terveiket, mert szándékukban áll ugyan exportálni, de koronajárvány miatt egyelőre jegelik a külföldi ügyfelekkel megkezdett tárgyalásokat.
Négyezer háziszárnyast dolgoznak fel óránként
Az utóbbi években „divatos” lett a biotermesztés, a biotermelés, de a vállalat a romániai törvénykezés miatt egyelőre nem szándékozik ilyen jellegű terméket piacra dobni. Nem zárkóznak el a lehetőség elől, csakhogy ehhez a ma ismertnél sokkal több szabadtéri szárnyaneveléssel foglalkozó gazdával kellene felvenniük a kapcsolatot.A biominősítés megszerzése egyelőre igen körülményes folyamat, ráadásul még nem tisztázott a biotermékek nyomon követhetősége.
A cég készen áll egy-egy biotermék széria feldolgozására, de ez egyelőre távlati terv.
Ami a romániai mezőgazdasági és élelmiszeripari feldolgozást illeti, a vezérigazgató a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot említette mint a legerősebb hátráltató tényezőt. Túl gyakran változnak a szabályok, a törvények, amellett instabil a gazdaság Európában, így Romániában is, ami elkedvetleníti a beruházókat.
A kamionról szalagra kerülnek a csirkék
A másik fékező erő a bürokrácia. Már 2016-ban elkészült a szárnyasfeldolgozó építési terve, de a különböző engedélyek beszerzése miatt csupán 2019-ben foghattak hozzá a munkálatokhoz – úgy, hogy a helyhatóságok mindenben maximálisan támogatták a beruházót. Tehát három év kellett az engedélyeztetéshez, utána pedig alig 1 év alatt megépült az üzem. Ez nem normális. Ezen változtatni kell, európai és belföldi szinten egyaránt.Szintén tervezik, hogy létrehozzák saját, zárt rucatenyésztő, -nevelő, -feldolgozó és -értékesítő üzletágukat.
A nevelőtelep már megvan hozzá, a feldolgozó szintén adott, és ez alapján úgy gondolják, 1–2 éven belül működhet a rendszer. Ezzel teljesen egyedülálló kacsahús-forgalmazóvá válhatnak Romániában.
Idén 0,5 millió eurót szánnak a rucatelep korszerűsítésére, de a teljes értéklánc kialakításához 6 millió euróval számolnak. Ezt annak megfelelően költik el, ahogy a világjárvány miatti helyzet enyhül, és ahogy a gazdasági feltételek kedvezőbbre fordulnak az ilyen nagy horderejű beruházások számára.
A legkorszerűbb holland technológiával dolgoznak
A vezérigazgató azt tartja sikerük titkának, hogy a kezdetektől fogva minden évben beruházásra fordították a nyereség jelentős részét, továbbá annak, hogy pályáztak, és hogy mindig partnereket kerestek, otthon és külföldön egyaránt.Az üzletben nem szabad, hogy helyet kapjon a politika.
A tavalyi év, mint mindenhol máshol, a vírusjárvány miatt gyengébb volt – de üzleti forgalmuk így is elérte a 12 millió eurót.
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
