A „Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése” című pályázatot az EU és a magyar kormányzat azért indítja, hogy megakadályozza, hogy a kisebb mezőgazdasági termelők csak úgy léphessenek ki a kisgazdasági létből, hogy egy nagy cég bekebelezi őket. Épp ezért a forrásokat a technológia fejlesztésére használhatják fel, különösen a nagy élőmunka-igényű ágazatokban: az állattenyésztésben, a kertészetben és a feldolgozóiparban. A legjobb pályázatokban pedig, komplexen foglalkoznak a termelés, a feldolgozás és az értékesítés fejlesztésével.
– Az a gond, hogy a pályázatban vállalt és vágyott eredményeket, vagyis azt, hogy a gazdaság „szintet lépjen”, a nyertes pályázók egy része nem éri el.
Emiatt pedig sokszor a megkapott pénzt is részben vagy egészben vissza kellett fizetniük, hisz nem teljesítették azokat a kötelezettségeiket, amiket vállaltak. Pályázati tanácsadóként sokszor gondolom úgy, hogy a termelőt saját magától kell megvédeni, mert lelkesek a gazdák a pályázat megíratásánál, illetve amikor megkapják a támogatói okiratot, de nem fordítanak kellő időt, figyelmet a megvalósítás során a határidőkre, ügyintézésre. Pedig a projekt követésével foglalkozni kell, mert menet közben még lehet kompenzálni dolgokat, hogy ne vesszen el a támogatás, ha valamin módosítani kell. A mai gyorsan változó piaci környezetben szinte minden agrárpályázatnál a megvalósítás során apróbb-nagyobb beavatkozás szükséges – mondja Török Zoltán, az Agrárközösség pályázati szakértője.
A mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére kiírt pályázatok azért is voltak kedvezőek, mert a támogatói okirat kézhezvétele után, két héten belül a gazdálkodó megkapta a megítélt támogatás 75 százalékát,
ezt pedig sokan felelőtlenül utazásra vagy épp a gyereknek egy új pickupra költötték, nem törődve azzal, hogy később majd be kell számolni a gazdaság előrehaladásáról – mondja Török Zoltán.
A kis gazdaságoknak természetesen sokkal nehezebb a pályázatban vállaltak teljesítése, és itt elsősorban az úgynevezett fenntartási időszakkal lehetnek gondok. Beüt egy betegség, családi gondok adódnak így a napi feladatok mellett eszükbe sem jut, hogy mondjuk az állatállományt nem szabad felszámolni akkor, amikor még tart a fenntartási időszak. Vagy számos olyan eset is volt az Agrárközösség ügyfelei között, akik óvatlanul előre kifizettek egy-egy beruházást, a „vállalkozó” pedig eltűnt a pénzükkel. Mindezekre egyébként megoldás lehet egy külső, projektek megvalósításában jártas tanácsadó megbízása – ahogy ezt egyébként a nagy cégek is teszik.
– A 2023-ban kezdődő KAP-ciklus pályázataiban ezért is került be az elszámolható költségek körébe a projektmenedzsment szolgáltatás – mondja Török Zoltán.
Ennek két formája az eseti óradíjas konzultáció, vagy az úgynevezett külsős projektmenedzser, aki fix összegért tartja kezében a támogatás felhasználásával kapcsolatos ügyeket. Furcsa mód erre azért is szükség lehet, mert volt rá példa, hogy a sok munka mellett a gazda maga el is felejtette, hogy támogatást kapott, olyan időtávok szerepelnek a pályázatokban. A projektmenedzser ilyenkor figyelmeztet, hogy itt az ideje például összeszedni a dokumentumokat a fennmaradó támogatási összeg lehívásához és természetesen be is nyújtja a kifizetési kérelmet, hogy a gazdához megérkezzen a pénz.
Megjelenés: magyarmezogazdasag.hu
