Megjelenéseink

Az üzletek nem cégek, hanem emberek között születnek – I. Élelmiszergazdasági Üzleti Fórum

2020. március 9., hétfő
A Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége rendezvényeivel, klubjaival évek óta segíti a különböző méretű vállalkozások vezetőit abban, hogy növeljék minőségi kapcsolati tőkéjüket. Két partnerével, az Agrárközösséggel és a Magyar Mezőgazdaság Kiadóval új területre léptek: kizárólag az élelmiszergazdaság szereplőit hívták meg egy ismerkedő fórumra.

Részletes fotógaléria az eseményről ide vagy a képre kattintva

Horváth János, a MVÜK vezérigazgatója Fotó: Török Levente

„Célunk, hogy az egész értékláncot átfogó, komoly közösséget építsünk ki az ágazatban – hangsúlyozta köszöntőjében Horváth János a MVÜK vezérigazgatója. – A MVÜK 500 cég vállalatvezetőit tömöríti a nettó 100 millió forint éves árbevételt meghaladó cégek vezetőitől az évi nettó 5 milliárd forint árbevételt meghaladó cégek vezetőiig. Most azonban valami újat hozunk létre.”

Török Gyula, az Agrárközösség ügyvezetője Fotó: Török Levente

A termékpályát összefogó network innovációs ötlete az Agrárközösségtől származik, és Török Gyula ügyvezető azt tanácsolta minden résztvevőnek használják ki a lehetőséget: „Innen a résztvevők értéket tudnak hazavinni: ötleteket, megoldási javaslatokat, együttműködési lehetőségeket. Ezt pedig mindenki be tudja építeni a napi működésbe. Itt beszélgetünk aztán tovább haladunk és kisülhet belőle valami új, valami jó. Adjuk össze, amink van!”

Práger Ádám, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó üzletágvezetője Fotó: Török Levente

„Egy vállalat kommunikációjában számos eszköz megtalálható: az ismertető kiadványoktól a hírleveleken át a weboldalig számos offline és online megoldás, csakúgy, mint kiadónk portfóliójában – fűzte hozzá mindezekhez Práger Ádám, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó üzletágvezetője.

De a személyes kapcsolatok, a beszélgetés, a tájékozódás, a kommunikáció olyan formája, amelyről nem mondhat le egyetlen vezető sem,

így az élelmiszergazdaság területén tevékenykedő kiadóként mi is segíteni kívánjuk a közösség építését és ilyen rendhagyó módon is építeni a kommunikációnkat.”

Egy-egy asztalnál 6-8 ember beszélget Fotó: Török Levente

A köszöntők után a fórum a már bevált rend szerint folytatódott. Először a résztvevők egy gondolatébresztő előadást hallgattak meg, majd

asztaltársaikkal amolyan „rapid randi” módon ismerkedtek meg, vagyis mindenki három percet kapott a bemutatkozásra, ahol elmondhatta, miben vár esetleg segítséget, illetve miben tud ő maga segíteni a többieknek.

Miután az adott társaságban mindenki bemutatkozott, helycsere következett, ahol újabb embereket ismerhettek meg a résztvevők. Utána újabb előadás következett, majd újabb két bemutatkozó kör, s végül az ebéd alatt már a korábban megismerkedett cégvezetők egymás között tovább „szőtték a hálót”.

László Judit nemzetközi üzletfejlesztő Fotó: Török Levente

A felvezető előadást László Judit nemzetközi üzletfejlesztő tartotta Digitalizáció, munkaerő, változó fogyasztói szokások, az élelmiszergazdaságot meghatározó trendek 2020-ban és azon túl címmel. Előadásának mottóját Gerd Leonhard jövőkutatótól vette: „A világ többet változik a következő 20 évben, mint amennyit változott az elmúlt 300 évben”.

Az előadó felhívta a figyelmet azokra az úgynevezett megatrendekre, amelyek ugyan már régóta meglévő folyamatok, ám most lesznek igazán hatással az életünkre és a gazdaságra.

Ezek közül a következő 10 évet meghatározó trendek közül az Európai Unió a három legfontosabbnak a klímaváltozást, az urbanizációt és a demográfiai válságot emelte ki.

Az OECD és a FAO szerint az élelmezés és a mezőgazdaság előtt álló kihívások pedig a Föld népességének növekedése (2050-re 9,7 milliárd fő), az urbanizáció (a népesség 75%-a, 7,2 milliárd ember él majd városokban) és a klímaváltozás, amely felemészti a növény és állattenyésztést, a halállományt és a halászatot. Erre számíthatunk tehát 30 év múlva. A most azonnali megoldásokat követelő gondok pedig a következők:

  • 700 millióan élnek vidéken, extrém szegénységben;
  • 800 millióan éheznek, 2 milliárd ember nem jut megfelelő mikrotápanyagokhoz, míg az elhízás világszinten nő;
  • a globálisan a megtermelt élelmiszerek 1/3-a kidobásra kerül;
  • migráció: a népesség növekedése, globalizációs egyenlőtlenségek, klímaváltozás.

A résztvevők

Mindezen gondok kezelése, megoldása az élelmiszergazdaság értékláncán belüli összefogással lehetséges – hangsúlyozta az előadó. A szereplők pedig: az inputanyag-gyártók, a mezőgazdasági termelők, a kereskedők, feldolgozók, az élelmiszeripari cégek, a kiskereskedők és a fogyasztók.

S hogy mire kell fókuszálni? A digitalizáció kapcsán, hogy a csökkenő munkaerőt robotokkal kell egyre több helyen kiváltani.

Becslések szerint a következő 10 évben kilencszázezer munkavállalót kell átképezni a mesterséges intelligencia használatával összefüggésben.

Aztán kihívást jelentenek a változó fogyasztói igények. A termékfejlesztés során például a jövőbeli fogyasztó igényeit kell figyelembe venni. És hogy ez mit jelenthet példázza az is, hogy a ma vegetáriánus életmódot folytatók jelentős hányada húsevő volt, aki úgy döntött, hogy elhagyja a hús fogyasztását.

Mindezeken túl az e-commerce megoldások fognak jelentősen teret nyerni, rövidülni fog az értéklánc és a gyártók sokszor közvetlenül a fogyasztónak értékesítenek és ezzel egy időben az egyre tudatosabb fogyasztókat ki kell szolgálni információval, akár úgy is, hogy egy QR-kódot beolvasva egy előre csomagolt szendvics minden összetevőjéről megtudhassa, pontosan honnan származik, ki és miből készítette stb.

Kalocsai Kinga, az MVÜK üzletágvezetője beszélget Bobrovniczki Róberttel, a HUN HÚS Kft. tulajdonos ügyvezetőjével Fotó: Török Levente

A fórum második előadása voltaképpen egy kérdezz-felelek volt, ahol Kalocsai Kinga, az MVÜK üzletágvezetője beszélgetett Bobrovniczki Róberttel, a HUN HÚS Kft. tulajdonos ügyvezetőjével, aki belülről ismeri a vállalatvezetők hálózatát, s most az „élelmiszerláncos” hálózatba is bekapcsolódott. A megatrendek közül elsőként a népességrobbanást emelték ki, amire ugye a tömegtermék a válasz, amely ugyan olcsó, de nem egészséges. A digitalizációval kapcsolatosan Bobrovniczki Róbert kiemelte, hogy egy kis húsüzem legfőbb jellemzői a rugalmasság, a modern gépészeti megoldások alkalmazása az azonos és jó minőségű élelmiszerek előállítása érdekében, de azért a terméket mégis hentesek készítik.

Viszont egy ilyen üzemben HACCP-rendszert üzemeltetnek, egy-egy Nébih-ellenőrzés során mindent be kell tudniuk mutatni, tehát igazán csak egy döntés és egy program kérdése, hogy ezeket az információkat egy QR-kód segítségével a fogyasztóval is megismertessék. Az igazi nagyüzemi húsfeldolgozás teljesen más, ahogy Bobrovniczki Róbert elmondta, mindent robotok végeznek, és az állat minden porcikáját élelmiszeripari termékké dolgozzák fel. Bár azt is hozzátette, hogy amerre a világ halad, lassan meg kell tanulniuk műhúsból kolbászt csinálni – egy ilyen projekthez pedig jól jönnek a kapcsolatok, azok megismerése, akiktől tanulhatnak, ehhez pedig a most alakuló network sok segítséget adhat.

Az I. Élelmiszergazdasági Üzleti Fórum szervezőgárdája Fotó: Török Levente

A rendezvényt a résztvevők egyértelműen hasznosnak találták és sokan már ott jelezték a rendezőknek, hogy a következő alkalommal, 2020. április 29-én is ott lesznek Kecskeméten, ahol remélik, hogy az újabb ágazatbéli vezetőkkel ismerkednek meg.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Share