Megjelenéseink

A teljesítési időpont helyes értelmezése és alkalmazása

2018. november 13., kedd

Törökné Rácz Erzsébet adószakértő kollégánk megjelent cikke az agroforum.hu-n

 

A teljesítési időpont ellenőrzése általában minden nagyobb összegű ügylet esetében megtörténik az adóellenőrzés során, így kiemelt figyelmet kell fordítani ennek meghatározására, ezért néhány esetet nézzünk meg tételesen is.

 

Főszabály

Az adófizetési kötelezettség főszabályként az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontban keletkezik. Teljesített gazdasági eseményről akkor beszélünk, mikor az ügylet megvalósul. Ekkor azt az időpontot tekintjük teljesítési időpontnak, amikor a teljesítésre kötelezett személy minőségben és mennyiségben egyaránt szerződés szerint teljesítette a kötelezettségét.

Normál termékértékesítés

Az Áfa tv. normál termékértékesítésként kezeli azt az ügyletet, amikor az eladó a birtokba vehető dolgot átengedi, és a vevőt ez által tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. A tulajdonosként való rendelkezés a termék birtokba adását jelenti, vagyis az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont a birtokba adáskor történik.

Részletfizetés esetében

Az Áfa tv. a termékértékesítések esetében külön kezeli a részletfizetéssel történő értékesítést. Ebben az esetben a megvalósulás, vagyis az adófizetési kötelezettség szintén a birtokba adáskor keletkezik, vagyis a számlát az előadó ekkor köteles kiállítani az ellenérték teljes összegéről, függetlenül attól, hogy az összeg több részletben, későbbi időpontokban fog kiegyenlítésre kerülni

Előlegfizetéskor

Abban az esetben, ha a vevő, vagy a szolgáltatás igénybe vevője a teljesítést megelőzően az ellenérték egy részét kifizeti, az áfa rendszerében előlegnek minősül. Az előleg fizetése az egyenes adózású ügyleteknél adózási időpontot eredményez,vagyis a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának az előlegként megkapott összegre tekintettel áfa-fizetési kötelezettsége keletkezik.

Ingatlanértékesítések esetében

Az ingatlan értékesítésének teljesítési napja az, mely naptól a vevő az ingatlan felett tulajdonosként rendelkezhet [Áfa tv. 9. §]. Ez lehet a tulajdonba adás napja, de lehet az azt megelőző birtokba adás napja is (értékesítés tulajdonjog átmeneti fenntartásával). A teljesítés napja előtt fizetett összeg mind előleg [Áfa tv. 59. §].

Nem számít ellenértéknek, így előlegnek sem az ügyvédi letét a letétbehelyezéskor, csak azon a napon, amikor az ügyvéd azt az eladónak kifizeti. Ha az adásvételi szerződés azt tartalmazza, hogy a birtokbaadás csak a teljes vételár kifizetése után történik meg, úgy az érékesítés napja ez a nap. Erre a napra kell kiállítani a számlát. Az eddigi időpontig megfizetett összegek előlegek lesznek. A számla tartalma attól függ, milyen ingatlan értékesítése történt, milyen az eladó és a vevő Áfa-beli jogállása.

Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonjogát a fizikai birtokba adás előtt átadják, úgy a vevő megszerzi az összes tulajdonosi jogosultságot, így az Áfa törvény szerint a teljesítés időpontja a tulajdonjog megszerzésének időpontja lesz és nem a birtokba adás.

Fordított adózású ügyletek

Amennyiben az ingatlan értékesítése, termék értékesítése, vagy a szolgáltatás fordított adózás alá esik, úgy a teljesítési időpont és a fizetendő adó megállapításának időpontja eltérhet egymástól. A teljesítés továbbra is az átadáskor, birtokba- vagy tulajdonba adáskor, vagyis megvalósuláskor következik be, a fizetendő adó megállapítására azonban az Áfa tv. speciális szabályokattartalmaz.

Fordított adózású ügyletek esetében a fizetendő adót
– az ügyletet tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy
– az ellenérték megtérítésekor, vagy
– a teljesítést követő hónap 15. napján
kell megállapítani. A három időpont közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghamarabb következik be.

Folyamatos teljesítésű időszakos számlázások esetei

2016-tól jelentősen változott az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja.

A jogszabály a következő módon fogalmazza meg a határozott időszaki elszámolással kapcsolatos szabályokat:

1) Fő szabály szerint a teljesítési időpont az elszámolt időszak utolsó napja.

2) Ha a számla kelte és a fizetési határidő megelőzi az elszámolt időszak utolsó napját,
úgy a teljesítési időpont a számla kelte.

3) Ha a fizetési határidő követi az elszámolt időszak utolsó napját, akkor a
teljesítési időpont a fizetési határidő.

4) Ha a fizetési határidő hosszabb, mint az elszámolt időszak utolsó napját követő 60. nap,
akkor a teljesítési időpont a 60. nap.

Érvénytelenítő számla teljesítési ideje

Ha bármilyen okból egy korábban tévesen kiállított számlát érvényteleníteni (stornózni) kell, akkor minden határidő marad a régi – tévesen kiállított – számlával azonosan, csak a kiállítás ideje lesz a mostani, javítási határidő. Az érvénytelenített számla sorszámát, az érvénytelenítés okát szükséges még kötelezően szerepeltetni az érvénytelenítő számlán.

A helyesen kiállított számlán a jó értékeket, tételeket kell szerepeltetni az eredeti teljesítési és fizetési határidő megjelölésével, a számla kiállítási dátuma pedig a javítás időpontjával lesz azonos. Amennyiben ez az érvénytelenítés a már beadott áfa-bevallásokat is érinti, akkor az érvénytelenítés dátuma lesz az új teljesítési idő az áfa tekintetében.

Törökné Rácz Erzsébet
adószakértő- Agrárközösség Kft. 

Megjelent: agroforum.hu