Megjelenéseink

A közvetített szolgáltatás és az alvállalkozás fogalma, helyes elszámolása

2018. november 13., kedd

Törökné Rácz Erzsébet adószakértő kollégánk megjelent cikke az agroforum.hu-n

Az adózók jelentős része nem értelmezi helyesen, illetve rosszul alkalmazza a közvetített szolgáltatás és az alvállalkozó teljesítmény fogalmát. Mivel mindkettőhöz adó elszámolás is kapcsolódik, ezért fontos, hogy az adózó és a könyvelő is helyesen járjon el.

 

Nem minden közvetített szolgáltatás számít alvállalkozói teljesítménynek, de minden alvállalkozói teljesítmény közvetített szolgáltatás lehet, ha egyben a közvetített szolgáltatás megfelel az előírt követelményeknek is.

A következő feltételeknek kell együttesen teljesülniük, hogy a közvetített szolgáltatás esete fennálljon:

– a szolgáltatás változatlan formában kerül továbbértékesítésre,
– a megrendelővel kötött szerződésben a közvetítés/továbbértékesítési lehetősége megállapítható
– a továbbértékesítés számlájából a közvetítés ténye kiderül.

E fogalmak meghatározása sok könyveléssel foglalkozó szakember számára okoz fejfájást. Számos törvény vonatkozik rájuk, de mindegyik jogszabály némileg eltérő módon szabályozza azokat. Az egyes könyvelendő tételek helyes besorolása rendkívüli fontosságú a beszámoló összeállítása, a helyi iparűzési adó helyes megállapítása, és az áfa-rendszerbeli megítélés kapcsán is, csak hogy a legfontosabbakat említsük.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 1. pontja szerint közvetített szolgáltatásnak minősül „Közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak.”… „A gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.”

A közvetített szolgáltatás helyes elszámolásakor a szolgáltatás nyújtásáról szóló számlát a 27-esben (271) vesszük nyilvántartásba és értékesítéskor kerül továbbszámlázásra, és ekkor kerül be a költségek közé is (915 és 815). Természetesen az adózó felel a feltételek meglétéért, ezek szerződésben való szerepeltetéséért.

Az alvállalkozói teljesítmények fogalmát külön a számviteli törvény nem rögzíti, mégis fontos a helyes besorolása e törvény szerinti beszámoló összeállítása során. Meghatározását így más jogszabályok alapján kell meghatározni és eldönteni, hogy a számviteli törvény szerint hova sorolandó az értéke.

Ezek alapján most tehát a Polgári törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) szerinti alvállalkozói teljesítések fogalma kerül előtérbe. A Ptk. szerint a vállalkozó az őt terhelő kötelezettségek megfelelő teljesítése érdekében gyakran vesz igénybe közreműködőt, ami azt jelenti, hogy az alvállalkozóval végezteti el a munka valamely elemét. „A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére akkor jogosult, ha ezt a munka gazdaságos és szakszerű elvégzése indokolja.”

Az alvállalkozó által végzett munkát tehát a vállalkozó a saját teljesítményéhez veszi igénybe, amely beépül egy olyan komplexebb szolgáltatásba, amelyet a cég maga állít elő, annak részévé válik, azaz megváltoznak az alapvető tulajdonságai.

Az az összeg például, amelyet az építési vállalkozó az egyes részmunkálatok elvégzéséért más (al)vállalkozónak fizet ki – tegyük fel – villanyszerelésért, ebben az esetben a vállalkozó a megrendelő felé nem a villanyszerelési szolgáltatást közvetíti, hanem egy komplett kivitelezési szolgáltatást. Azaz beépül egy másik (fő)szolgáltatásba, és megváltoznak az alapvető jellemzői. Ez közvetített szolgáltatásként számolandó el.

 

Az alvállalkozói teljesítmények is megfelelhetnek tehát a közvetített szolgáltatás kritériumainak, de csak abban az esetben, ha minden feltétel adott, önmagában az alvállalkozás tényéből még nem következik, hogy az közvetített szolgáltatásként is kezelhető. Amennyiben a szerződés szerint a közvetített szolgáltatások között az alvállalkozói teljesítések nem vehetők figyelembe, úgy azok ellenértékét az igénybe vett szolgáltatások között kell szerepeltetni.

Az alvállalkozói jogviszonyt minden esetben a három érintett személy (megrendelő, vállalkozó, alvállalkozó) között létrejött két szerződés (megrendelő-vállalkozó és vállalkozó-alvállalkozó) tartalmi kapcsolódása hozza létre. Megfelelő szerződések nélkül a bizonyítás nehézkes, esetenként lehetetlen. Épp ezért célszerű már a megrendelő-vállalkozó közötti szerződésben hivatkozni az alvállalkozó igénybevételének lehetőségére, majd a vállalkozó-alvállalkozó közötti szerződésben visszautalni az előző szerződésre.

Összefoglalva elmondható tehát, ha az egyik szerződés vállalkozója nem azonos a másik szerződés megrendelőjével, alvállalkozói jogviszonyról nem beszélhetünk.

A közvetített szolgáltatások, igénybevett szolgáltatások és alvállalkozói teljesítmények szabályos kezelése azért is igen jelentős, mert az eddig említett két törvény mellett az elszámolások során befolyással bírnak bizonyos adónemek meghatározásakor. Egyik legfontosabb éppen az iparűzési adó alapjának meghatározása. Ha nem volt helyes a könyvviteli elszámoláskor egy alvállalkozói teljesítmény besorolása, akkor egy utólagos ellenőrzés során kiderülhet, hogy tévesen került megállapításra az iparűzési adó alapja és ekkor más összegű adót kellett volna az adózónál bevallani és befizetni.

Ezért fontosnak tartom azt, hogy a fentiekben részletezett közvetített szolgáltatási és alvállalkozói szerződések megkötésekor az adózó egyeztessen könyvelőjével, juttassa el neki a megkötött szerződéseket, ezek másolatait, mert csak ezek ismeretében történhet meg a helyes elszámolás.

Törökné Rácz Erzsébet 
adószakértő- agrárközösség Kft 

Megjelent: agroforum.hu