– Amikor négy-öt évvel ezelőtt szóba került a mai korszerű mezőgazdasági technológia, úgy gondoltuk, bennünket még biztosan nem fog érinteni, ez húsz-harminc-ötven év távlata. Eltelt néhány esztendő és azt láttuk, nem halaszthatóak tovább a fejlesztések – mondta Nagy Istvánagrárminiszter a szeptember 14-én, pénteken a meszesi Kék Duna Vendéglőben megrendezett Gazdanapon és Innovációs Bemutatón.

Hozzátette: gyökeresen változtatni kell a gondolatvilágunkon, a technológiai eszközeinken, mert azok a fordulatok, amelyek a természetben, az időjárásban, mezőgazdaságban bekövetkeztek, a globális piaci helyzettel együtt azt mutatják, nem lehet várni, muszáj cselekedni.

Tíz éven belül negyven százalékkal több fehérje, 2050-re hetven százalékkal több élelmiszer kell, úgy, hogy közben harminc százalékkal kevesebb termőföld és negyven százalékkal kevesebb ivóvíz áll majd rendelkezésre.
Ezekre a kérdésekre a választ, csupán az agrárium területéről származó ismeretekkel, mai tudásunkkal nem tudnánk megoldani

– hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca vezetője szerint csak úgy sikerülhet mindez, ha nyitottá válunk és készek vagyunk új ismereteket, technológiai eszközöket elfogadni.

A robotizáció, digitalizáció fontossága mellett kiemelte az integráció jelentőségét. Úgy fogalmazott, ez legalább annyira befolyásolja a hatékonyságot, mint a műszaki, technológiai eszközök, amelyeknél teljes generációváltás várható a következő esztendőkben. Az integráció fontos a versenyképesség javítása érdekében, azért, hogy ne sokan, kicsiként tárgyaljanak egy nagy, multinacionális vagy globális méretű vállalattal – figyelmeztetett.

Kiemelte a generációváltás fontosságát. Úgy vélekedett, ahhoz, hogy a mezőgazdasági pálya, ez az életmód vonzó legyen, arra van szükség, hogy az alapanyag termelés mellett a feldolgozóiparból és a kereskedelemből is származzon bevétele a gazdálkodóknak.

Nagy István kitért arra is, hogy ugyan 2010 óta példátlan, ötven százalékos növekedés következett be a mezőgazdasági teljesítmény kibocsátását tekintve, egy, a 2017-es év végén történt felmérés szerint a 27 uniós országhoz képest Magyarországon az egy hektáron előállított gazdasági teljesítmény mindössze 59 százalék volt a többiekhez képest, még a 2016-os rekord termések ellenére is.

Török Gyula, a rendezvényt szervező Agrárközösség ügyvezetője szerint a magyar földek nagyon jó adottságokkal rendelkeznek, a gazdák kiváló minőségű termékeket állítanak elő, ennek ellenére mégis az tapasztalható, hogy

FRANCIAORSZÁGHOZ, HOLLANDIÁHOZ VAGY NÉMETORSZÁGHOZ KÉPEST A GAZDÁLKODÓKNAK SOKKAL KEVESEBB SZABADIDEJÜK VAN, KEVESEBB PROFITOT TERMELNEK, MINT NYUGATI TÁRSAIK.

Ennek okaként főként a saját gazdaságot, földet, a rendelkezésre álló erőforrást illető információ, valamint a pontos tervezés és a szakképzett munkaerő hiányát nevezte meg. Mint mondta, a rendezvény célja az volt, hogy ezekre a problémákra megoldásokat ajánljanak, amelyek betartásával a gazdálkodók eredményesebbek lehetnek.

A találkozón a látogatók a precíziós mezőgazdaságot és az ágazat jövőjét jelentő, pontos adatok, információk gyűjtésére szolgáló eszközöket – monitoring és permetező drónokat – láthattak, traktor bemutatón, tesztvezetéseken, étel-ital kóstolón vehettek részt, felmerülő kérdéseikre pedig az agrárium közismert szakemberei válaszoltak.

A Gazdanapon többek között részt vett még Font Sándor Kalocsa Térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Gyuricza Csaba Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, a Simon Attila MKB Agrárpartner vezetője, valamint Mélykúti Tibor, a Tejtermék Tanács Elnöke.

A rendezvényt jótékonysági tombola zárta, amelynek bevételét a kalocsai Szent Kereszt Kórház részére ajánlották fel a szervezők.