A gyümölcstermesztési ágazatban ritkán lehetünk tanúi olyan gyors fejlődésnek, mint ami az utolsó évtizedben a kis nyugat-balkáni országban, Koszovóban történt. A világ egyik legfiatalabb független állama a Koszovói Köztársaság, 2008-ban nyilatkoztatta ki különválását Szerbiától.Területe 10 887 négyzetkilométer, lakossága 1,8 millió fő. A főváros, és egyben az ország legnagyobb városa Pristina. 2010 után a vidéki gazdaság fejlesztésében, a lakosság jövedelemhez juttatásában egy bogyósgyümölcs-kultúra kezdett egyre nagyobb szerephez jutni, a málna. Az évtized elejétől rohamosan fejlesztették a termesztését. Melyek voltak az ugrásszerű fejlődés mozgatórugói? Mik a mai fejlemények, és hogy látják jövőbeni esélyeiket a koszovói termesztők?
Kis parcellákon, családok kertjeiben az 1970-es évek óta termesztenek málnát az országban. 2012 óta beszélhetünk igazából üzemi termesztésről, ahonnan a gyümölcs szinte kizárólag exportra, nagyrészt az Európai Unióba kerül; Németország a legfontosabb felvevőpiaca. A gyors növekedést több tényező segítette.A málnatermesztéshez kedvezőek az ország ökológiai feltételei; a világpiacon élénk a kereslet a málna iránt; biztonságos, szerződéseken alapuló értékesítést alakítottak ki; a befektetett tőke gyorsan megtérül; bővítették a hűtő- és fagyasztókapacitást.
Mindezek mellett döntő fontosságú volt az együttműködés, amit a nagyon fejlett málnatermesztéssel rendelkező Lengyelország szakembereivel, vállalkozásaival alakítottak ki a koszovói termelők. A termesztésben, szaktanácsadásban, nemesítésben és szaporítóanyag-termelésben működő lengyel vállalkozások koszovói tevékenysége magas színvonalú szakmai támasza a fejlődésnek. Az is kétségtelen, hogy a támogatási programok is sokat segítettek. Az Amerikai Egyesült Államok USAID NOA (New Opportunities for Agriculture) és AGRO (Agriculture Growth and Rural Opportunities) programjai hozzájárulnak az ország málnatermő területeinek gyors bővítéséhez.
2011-ben még csak 20 hektár volt a málnaültetvények területe az országban, 2021-ben pedig már 1400 hektárnál tartottak. Az átlagos ültetvényfelület 0,35 hektár. Már 17 nagy átvevő van az országban, bővül a hűtő- és fagyasztókapacitás. Gyakori, hogy családi művelésben gondozzák a parcellákat.A kisebb ültetvények részben családi munkaerővel megművelhetők és jó kiegészítő jövedelmet adnak.
Többen ezt a számunkra elaprózottnak tűnő ültetvényszerkezetet is fontos tényezőnek tartják a kiváló minőség elérésében. Lehet ebben igazság, hiszen egy ilyen kultúránál különösen sok múlik a „jó gazda gondosságán”. Nyilván csak akkor tud működni ez a struktúra, ha szervezett, biztonságos az értékesítés.
Sok az új belépő, a fiatal termesztő, akik nyitottak az innovációra, elfogadják, átveszik a modern termesztési módszereket.
A 2014–2021 közötti időszakban összesen 26 450 tonna málna termett Koszovóban. 2021 gyengébb év volt, a kedvezőtlen, szélsőséges időjárás miatt csak 2000 tonna volt a termés. Özönvízszerű esők és jégverés károsítottak sok ültetvényt, de voltak időszakok, amikor az extrém magas hőmérsékletek tették próbára a termelőket. Viszont ebben az évben ott is – hasonlóan más termesztő országokhoz – magas árakon értékesítettek: kilogrammonként 3,3 euró volt a termelői átvételi ár, az exportőrök pedig 4,9 eurót kaptak a gyümölcsért.A koszovói málnatermesztés 90%-ban a sarjon termő (primocane) fajtákon alapul, ellentétben a többi balkáni országgal, melyek termesztését a vesszőn termő (floricane) fajták határozzák meg.
Például a szomszédos Szerbiában, amely erős versenytárs, hiszen régóta a világelsők között van a málnatermesztésben, főleg az áttelelő vesszőkön termő Willamette fajtákat termesztik. Koszovóban a magasabban fekvő hegyvidéki területeken termesztenek vesszőn termőket (Willamette és Meeker). Ezeken kívül több más fajta is szerepel a vizsgálatokban, tesztelik, hogy alkalmasak-e az ottani ökológiai körülmények közötti termesztésre.
Kelet-Koszovóban található a málnaültetvények többsége. A legfontosabb körzet az északkeleten fekvő Podujeva város környéke, a termesztés 50%-a ott koncentrálódik.
A lengyel Polka a vezető fajta, mellette most vezetik be a termesztésbe a szintén Lengyelországban (a Niwa vállalkozásnál) nemesített Delniwát, mindkét fajta sarjon termő. 2019 óta vannak termesztési tapasztalataik az új fajtáról: ezek nagyon kedvezőek, a Delniwa valószínűleg le fogja váltani a Polkát az új telepítésekben, 2022 tavaszára már jelentős területekre rendelték meg belőle a termesztők a szaporítóanyagot.Termőképessége magas, a gyümölcs jó szilárdságú, hosszan pulton tartható, jók a beltartalmi, egészségvédő értékei, Brix-foka.
Mind friss fogyasztásra, mind fagyasztásra kiváló. Az erőteljes, merev, felfelé álló hajtásrendszer és a koncentrált érés miatt alkalmas lehet gépi betakarításra is, erre vonatkozóan Lengyelországban állítottak be technológiai kísérleteket. Tavalyelőtt és tavaly már exportra is jutott az új fajtából: a vásárlók nagyon elégedettek voltak és jelezték igényüket a következő évekre.Érdekes körülmény, hogy az országban nem alakult ki málnából szaporítóanyag-termelés, a telepítésekhez kizárólag külföldi, olasz és lengyel ültetési anyagokat vásárolnak. A termelők jó minőségű, certifikált növényekhez jutnak. A Delniwa fajtát is termelő lengyel vállalkozás felismerte, hogy – főleg a sarjon termő málnafajták esetében – a hagyományos, szabadföldi nevelésű szaporítóanyagnál sokkal nagyobb növényegészségügyi biztonságot nyújt a korszerű szaporítási módszerek alkalmazása.Ezért évek óta mikroszaporítással, vírustesztelt anyanövényekből indulva, védett, vektormentes környezetben szaporítanak.
Ezeket a növényeket vásárolják meg a koszovói málnatermesztők is.
A málnatermesztők együttműködése jól szervezett, a Málnatermesztők Szövetsége (Mjedra e Kosovës = Koszovói Málna) kulcsszerepet játszik az ágazat szervezésében és fejlesztésében. Fontos feladata a gyümölcs népszerűsítése, a termelők szakmai képzése, a szaktanácsadás és a fajtainnováció segítése. Tagjai 2016 óta évente tartanak országos konferenciákat, melyeken összegzik az évjárat tapasztalatait, megtárgyalják a feladatokat, a fejlesztés irányait, meghallgatják hazai és külföldi szakértők előadásait. Munkájuk elismertségét jól mutatja például az is, hogy az utolsó, 2021. decemberi konferenciájukon az ország miniszterelnöke is részt vett, hangsúlyozva annak a fejlődésnek a fontosságát az ország gazdaságán belül, amit ennek a „pici gyümölcsnek” a termesztésében elértek az ágazatban dolgozók.A jövő kihívásaira a koszovói málnatermesztőknek is jó megoldásokat kell választani, az ezzel kapcsolatos feladatok hangsúlyt kaptak a 2021-es konferenciájukon is.
Ez az utolsó évjárat megmutatta, hogy milyen lényeges védeni az ültetvényeket a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási elemek hatásaitól. Ezenkívül már ők is megtapasztalták, hogy a felvásárlási árak éves ingadozása veszélyeztetheti a termesztés gazdaságosságát, a kultúra jövőjét. 2017-ben és 2018-ban világszerte alacsonyan voltak a málnaárak, ezt ők is megérezték. Ezért a termelői szervezet garantált minimumár bevezetését szeretné elérni.
A támogatási rendszer fejlesztése ott is napirenden lévő téma. Fontos, hogy szakmai feltételekhez kössék az igénybevételt (csepegtető öntözés és a szaporítóanyag minősége), a források elosztása miatt 0,5 hektárban maximált területnagysággal. Lényegesnek tartják a folyamatos, az év 12 hónapjára kiterjedő pályázati lehetőséget, valamint különleges intézkedésként az említett minimálár rögzítését is.A támogatásokkal kapcsolatban felmerült az a gondolat is, hogy nem a területnagysághoz, hanem a megtermelt gyümölcs mennyiségéhez kellene kötni azokat: e mögött nyilvánvalóan a termesztési színvonal még erősebb ösztönzésének a szándéka áll.
A célok eléréséhez vezető út számunkra is ismerős. A termelői szervezet szerint továbbra is fontos ütemesen folytatni a telepítéseket. Elengedhetetlen a termesztők szakmai képzése és az infrastruktúra további fejlesztése. A minőségbiztosítási sztenderdek bevezetésével, szigorú alkalmazásával és promóciós munkával is igyekeznek az országban termesztett málna helyzetét erősíteni a nemzetközi piacon, megkülönböztetni a gyümölcsöt a nemzetközi versenytársak termékétől.
Szeretnék további fejlesztésekkel fenntartani a lendületet és kihasználni a lehetőséget, amelyet manapság, különösen a koronavírus-járvány kezdete óta a szupergyümölcsként számon tartott bogyósok, köztük a málna iránti élénk világpiaci kereslet teremt.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
