Földünk klímája folyamatosan változik, köszönhetően az emberi tevékenység okozta üvegházhatásnak. Az átlagos középhőmérséklet globálisan növekszik, ami áradásokat, aszályokat, a talajvízszint emelkedését okozhatja olyan területeken is, ahol eddig ez nem volt jellemző. Az európai országokat a klímaváltozás nagyobb mértékben fogja érinteni, alapvetően két részre osztva a kontinenst: északon 2-4 Celsius-foknyi emelkedés várható, valamint enyhébb tél és több csapadék. Délen – ahogy hazánkban is – a negatív hatások kerülhetnek előtérbe: hőhullámok, aszályos időszakok, erdőtüzek, szélsőséges csapadékeloszlás, csökkenő termésstabilitás. Az észak-afrikai időjárási viszonyokra kell felkészülni a délebben fekvő országoknak.
Az éghajlati tényezőknek a mezőgazdaság a legkiszolgáltatottabb szektor. A csapadékmennyiség hektikus eloszlására, csökkenésére, a talajerózióra fel kell készülni és alkalmazkodni kell az agrárágazat szereplőinek. Nagyobb hangsúlyt fog kapni a jövőben a fajtaválasztás kérdése, előtérbe kerülhetnek a szárazságtűrő típusok. A mesterséges vízpótlás és öntözésfejlesztés elkerülhetetlen, de a víz befogadását képező közeget, a talajt kell megfelelő állapotban tartani, mert az aszályvédelem ott kezdődik. A gazdálkodóknak fel kell hagyni a klímakárt fokozó talajművelési szokásokkal – gondolok itt például a nyári szántásra, a vízvesztő, talajrontó tarlóművelésre, a talajfelszín lezárásának hiányára.
A jelenlegi Közös Agrárpolitika (KAP) kiírásaiban, programjaiban is számos olyan pont található, ami az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segíti elő. Ilyen például az agrár-környezetgazdálkodási célprogram kötelezettség vállalása: zöldtrágyanövények vetésforgóba illesztése, méhlegelő hagyása, talajvizsgálaton alapuló tápanyag gazdálkodási terv készítése stb. Az AKG-program újbóli kiírása a tervek között szerepel a jövő évben, még e ciklus költségeinek a terhére, ezáltal nem maradna ki egy év sem a kiegészítő támogatásból, ami nagy segítséget nyújthatna a termelőknek.
Az Agrárminisztérium több kedvező döntést is hozott éghajlat-politikai témában: a megemelt országos keretnek következtében ma már több mint négyezer gazdálkodó kapott támogatási okiratot, és gazdálkodhat fenntartható, környezettudatos módon az ökológiai célprogram keretein belül, többlettámogatást kapva és nagyobb hozzáadott értékű terméket előállítva. A biogazdálkodásban a hagyományos műtrágyák, vegy- és csávázószerek használata szigorúan tilos. A szaktárca döntései a közelmúltban az erdészeket is érintették: a klímaváltozás elleni küzdelem értelmében az erdőtelepítés támogatása is még kedvezőbb feltételek mellett valósulhat meg. A vízgazdálkodási pályázat a ciklus eleje óta nyitott a mezőgazdászok előtt: tározókat, öntözőrendszereket telepíthetnek 50-60%-os támogatási intenzitással, és a most létrejövő öntözésügyi ügynökség segítségével kevesebb jogi és engedélyeztetési akadályba ütközhetnek. Az átalány és beruházás jellegű pályázatoknál is értékelési szempont volt a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás: megújuló energia alkalmazása, hulladékmennyiség csökkentése, zöldhulladékot tároló komposztáló létrehozása vagy emisszióbarát munkagép vásárlása esetén többletpontot kaphattak a jelentkezők.
De mi lesz 2020 után? Az új KAP-jogszabály tervezetei még mindig tárgyalás alatt vannak, azt viszont már most kijelenthetjük, hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések sokkal nagyobb hangsúlyt fognak kapni a jövőben. Az Európai Bizottság javaslatai alapján a KAP-nak jóval nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, ezért a költségvetés egészét nézve várhatóan 40%-nyi rész fogja az e célok elérését szolgálni. Előreláthatólag a zöldítés és egyéb szigorított követelmények beleépülnek az alap jövedelemtámogatásba. Azok a gazdálkodók, akik a kötelező minimumon túl további követelményeknek tesznek eleget, kiegészítő támogatásban részesülhetnek. Kiemelkedő szerepet fog kapni a 2020 utáni ciklusban a precíziós gazdálkodás, mert a globális klímaváltozás kihívása robbanásszerű fejlődésre sarkallja a hazai gazdálkodókat is. Az Európai Unióban először hazánkban elfogadott Digitális Agrárstratégia a korszakváltást segíti elő: adatgyűjtés, nyílt információ-hozzáférés, technikai művelés robotizálása, agrármodernizáció elősegítése a helyi viszonyok figyelembe vételével. Magyarországon is súlyos probléma az agrárszektorban a generációváltás: a 35 év alattiak aránya 6,1%, az 50 év felettiek aránya több mint 50%. A helyzet megoldására egy teljesen új szakpolitikai program kerül kidolgozásra.
A jövő kihívásai tehát előttünk állnak, a folyamatosan növő népesség számára az élelmiszertermelés fenntartható kell, hogy maradjon, de ehhez elengedhetetlen a gazdák nyitottsága és összefogása.
Szigeti Tamás
