Ma még az a napi rutin, hogy ha bármi probléma adódik az állatokkal, akkor antibiotikumot adnak nekik, de a kistermelőknek is számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb korlátozzák ezek használatát. Dr. Mézes Miklós akadémikust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárát, a Takarmánybiztonsági tanszékvezetőjét kérdeztük a Kistermelők Lapja áprilisi számában.
Bár a hozamfokozó szerek használatát már 2006-ban betiltották az Európai Unióban, gyógyszerként még lehet antibiotikumot alkalmazni. Ha ezeket is visszaszorítják, akkor a kistermelők nehéz helyzetbe kerülhetnek, mert egy nagyüzemben könnyebben lehet biztosítani a megfelelő higiéniás feltételeket, mint egy kisüzemben – ismertette a szakember.
E téma mellett számos informatív és érdekes cikket is olvashatnak a Kistermelők Lapjában. A többi között bemutatjuk a Szurdokpüspöki határában található Mátrai Bivalyrezervátumot, ahol szabadtartásban élnek a bivalyok. S hogy mi haszna az állománynak? A génmegőrzés és a bivalyhústermékek előállítása, amelynek módját a tulajdonos, gazdálkodó ismerteti, aki a szélsőségek tanyájának nevezi az állományának élőhelyét.
Bohókás juhok élnek mesés környezetben Pécsvárad határában a Kishosszúréti tanyán.
Az Alpok 2000-3000 méter magas hegységeinek legelőin otthonos wallisi feketeorrú, és az angliai csapadékos, hűvös klímához szokott, aprócska termetű, ám testes babydoll southdown juhok legelnek a Keleti-Mecsek lábánál fekvő Pécsvárad melletti Kishosszúréti Tanyánál. Itt él az a fiatal házaspár, aki úgy döntött, belevág e hazánkban korábban nem honos fajták tenyésztésébe.Juhtejet hasznosít és sajt műhelyt működtet Rácz Miklós Tamás sajtkészítő, aki Miskolctól 15 percnyi autózásra, Újcsanáloson él, és aki pár éve az öltönyt lecserélte gumicsizmára, ám ezt azóta sem bánta meg. Úgy véli, Magyarországon egyre többen készítenek tehén- és kecsketejből tejfölt, túrót, sajtokat, ám olyan szakember még mindig kevés van, aki a juhtejre alapozza vállalkozását.
Közvetlenül a termelőtől a fogyasztóig, a Miskolci Zöld Kosár Közösségben!
A pandémia kevés pozitív hozadékának egyike, hogy a rövid ellátású láncok szerepe felértékelődött. Bár ez többféle értékesítési csatornát takar, általános jellemzője, hogy néhány tíz kilométeres távolságban van egymástól a termelő és a fogyasztó, így kisebb a szállítás és raktározás miatt fellépő környezetterhelés. A főként környezetbarát módon termesztett élelmiszerek közvetlenül, kereskedő közbeiktatása nélkül jutnak el a vásárlókhoz, akik ezáltal közvetlen kapcsolatba kerülnek a termelőkkel, így erősödik a helyi identitás. Gazdasági előnye, hogy a pénz az adott régióban marad, a gazdálkodók pedig jelentősebb bevételre tehetnek szert.
Minderről a Kistermelők lapja áprilisi számában olvashatnak!
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
