Két hetes késéssel kezdték el a tavaszi vetést a gazdák Tolnában. A talaj hőmérséklete most érte el a nyolc fokot, így kedden elkezdték a napraforgót vetni a vármegye több településén. Idén sokan óvatosak a kukorica vetésterületének növelésével, mert az elmúlt években ráfizetéses volt ez a növény a tavaszi aszály miatt.
Végre megkezdhették Tolna vármegyében is a vetést a gazdák – írja teol.hu, a legtöbben a napraforgóval indították a tavaszi munkát, de van, ahol már a kukoricából is vetettek. Jókor jött az elmúlt napokban esett csapadék, a talaj hőmérséklete is végre ideális. A kisebb területtel rendelkező gazdálkodók azonban még várnak a munkákkal. Fejtörést okoz most az is, hogy érdemes-e előszerződést kötni a leendő terményre.
Krieser János, a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, egyben a megyei gabonaválasztmány tagja is, elmondta, a héten megkezdik a napraforgó vetését. Új vetőgépet vásároltak, most üzemelik be.
A tavaszi vetésterületükön annyiban változtattak, hogy több napraforgót vetnek az idén, a kukorica kárára.
Ez azt jelenti, hogy eddig 360 hektáron neveltek kukoricát, idén 180 hektárra csökkentették. Az elmúlt két évben annyira aszályos volt az időjárás, hogy a kukoricán csak veszteségük volt.
A gazdák helyzetét nehezíti az is, hogy a legtöbb tárolóban még ott van a tavalyi kukorica is. Ennek oka, hogy szinte a felére esett vissza a felvásárlási ára, pár hónap leforgása alatt, így aki nem tudta eladni addig amíg az exportot engedélyezték, annak a nyakán maradt a termény, vagy a tonnánkénti 150 ezer forint helyett, most eladhatja 80 ezer forintért, mondta Krieser János.
A bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője, Papp Péter elmondta, kedden kezdték el a vetést napraforgóval, illetve silókukoricával. Ő úgy látja,
optimálisak a feltételek, hiszen a talaj hőmérséklete elérte a 7-8 fokot, és egyelőre a talaj nedvességtartalma is jó, sőt, e hét második felére újabb esőt ígérnek a meteorológusok.
Náluk nem szempont, hogy el tudják-e adni majd a kukoricát, mert állataik vannak és azoknak a takarmányozásához szükséges mennyiséget termelnek. Ugyanakkor a környékbeli gazdáktól hallják – a többségüknek bérmunkát is vállalnak – hogy nagy a gond az értékesítéssel, és emiatt bajban vannak a gazdák, hiszen a műtrágyára, növényvédő szerekre, kellene a pénz.
Dr. Gabi Géza szekszárdi növényvédelmi szakmérnök is úgy látja, legalább két hetes csúszásban van idén a tavaszi vetés. A határt járva még csak néhányan vetnek, sokan a vetés előkészítést végzik, pedig így április 10-e után már szinte a vége felé tart a tavaszi vetés.
Idén a tavalyinál jobb a helyzet, ami a csapadékot illeti. Idén januárban 80, tavaly 5, februárban 20, tavaly 10, márciusban pedig 30, tavaly 26 milliméternyi eső hullott. Viszont magasabbak voltak a téli hónapokban az átlaghőmérsékletek és sok volt az erős szél, ami a talaj párologtatását segítette elő. Mindent összevetve, még legalább 100 milliméternyi eső hiányzik a termőföldekből, tette hozzá a szakember.
Munkaszervezés kérdése, ki, mikor kezdi el a tavaszi vetést, mondta dr. Gabi Géza agrármérnök. A napraforgót szokták korábban vetni, majd a kukoricát. Nehéz előre megmondani, melyik időpont a legjobb.
Tény, a kukorica szereti a meleget, de az is dilemma, ha későn veti a gazda és nem jön rá eső, akkor rosszul döntött, ha viszont korán, és hideg a talaj, akkor is.
Vannak korai fajták, melyek kevesebb termést hoznak, noha alkalmazkodóbbak, és vannak októberre beérő kukoricafajták, melyek viszont nagy termést hozhatnak.
A március és április eleje évek óta rizikós a gazdálkodás szempontjából, így a betakarításnál derül ki, hogy jó döntést hozott-e a termelő vetés idején. A kajszibarackosokban már most látszik a kár, Nagydorog és Kisdorog térségében is kárszakértőt kértek a gazdák, hogy állapítsa meg a várható terméskiesést.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
