Korábban a Boscoop állami vállalat kirendeltségvezetőjeként Kanadába is eljutottam, és ott azt tapasztaltam, hogy a kiskérődzők tartása milyen jövedelmező.
Jó barátom volt a mosonmagyaróvári egyetemről Gergátz Elemér professzor, aki már korábban elkezdett a lacune-el foglalkozni, rajta keresztül ismertem meg a fajtát. A kiskérődzők tartásával kapcsolatban az is sokat nyomott a latba, hogy a kárpótlásból megszerzett gyenge minőségű földeken nem érdemes gabonát termeszteni, ezért a juhászatot kezdtük fejleszteni. Amíg a bárány árából meg lehetett élni, addig merino-t tartottunk, de amikor már sem a bárány, sem a gyapjú nem tartotta el a juhászatot, a tejtermelés felé indultunk. Franciaországból vettünk fajtatiszta lacune kosokat.
A lacune francia tejelő fajta, a Francia-középhegység vidékén tenyésztik. A roquefort sajt elsősorban a lacaune juhok tejéből készül. Bár törzskönyvezése már a 19. század közepén megkezdődött, azonban jelentős fejlődést az elmúlt 50 év következetes szelekciója hozott. A 60-80 literes tejtermelésű fajtából 300-400 liter tejhozamú fajtát tenyésztettek ki.
– A teljes állományra kivetítve, állataink átlagosan 100-120 litert termelnek, a törzsállományé ennél 100 literrel több. Ezeket a laktációs időszakban havonta egyszer befejjük, és nézzük az egyedi tejtermelést. Naponta körülbelül 300 liter tejünk van. Az alpesikecske-állományunk teljesen fajtatiszta, a juhokból 300 fajtatiszta törzskönyvezett lacune, a többi magas génhányadú. Két zárt rendszerű fejőház egyikében a kecskéket, míg a másikban a juhokat fejjük. A tejet háromnaponta elviszik, addig öt fokon a tejhűtőben tartjuk.
Termelünk őszi árpát, amihez veszünk egy kevés kukoricát is, ebből lesz az abrakkiegészítés, amit a fejés alatt kapnak az állatok. Ehhez adunk még lucernaszénát is, amit mi magunk termelünk meg. A területeinken rét és kaszáló is van; a kaszálókon az első tavaszi füvet kaszáljuk, amelyből szénát készítünk, utána ezek is legelőként szolgálnak.
A tejre 2-3 vevő van, általában egy Győrhöz közeli feldolgozó vásárolja fel. Mint az ágazatban általában, a legszűkebb keresztmetszet itt is az ember. Nehéz megbízható, jó munkaerőt találni.
– A juhászat eltartja magát, talán még némi haszon is képződik. Bár szeretjük az állatot, de néha elgondolkodunk, érdemes-e ennyit dolgozni miattuk. Nem szeretnénk senkit lebeszélni az állattartásról, de idén például a tavaszi aszály miatt kevés lett a széna, emiatt az ára az egekbe szökött. Mi megtermeljük magunknak, amit megesznek az állatok, de biztos, hogy jobban járnánk, ha szénaként értékesítenénk, minthogy tejet termelünk belőle. Ráadásul állandó felújítási, beruházási feladataink vannak, a fejőgépeket állandóan szervizelni kell.
Természetesen igyekszünk mindent a lehető legjobban csinálni, és bízunk benne, hogy a juh- és kecsketej ára emelkedik a későbbiekben – zárja Nagy Sándor.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
