Kapcsolt vállalkozások minősítése, bejelentése, feladataik

Az utóbbi időben egyre többször kerül szóba a kapcsolt vállalkozások minősítése, ezek bejelentése, működésükkel kapcsolatos egyedi árak, elszámolások vezetése és ezek kötelező nyilvántartása. Nagyon sok ügyvezető úgy gondolja, hogy ennek bejelentése és az ezzel kapcsolatos feladatok nem az Ő feladatai, hanem ezt  minden esetben a cég könyvelőjének kell megtennie. Ebben a szakmai cikkben szeretnék rávilágítani arra, hogy mi a feladata a kapcsolt vállalkozás esetében a cég ügyvezetőjének és mi a feladata a könyvelőnek.

Kapcsolt vállalkozás minősítése:

Nézzük meg először a kapcsolódó vállalkozások fogalmát,  kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak  a KKV törvény szerint:

•  egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
• egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
• egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
• egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
• kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással partneri kapcsolatban.

A kapcsolódó vállalkozás fogalma  nagyon hasonló (szinte egyező) a kapcsolt vállalkozások fogalmával, attól függetlenül,  hogy a kapcsolt vállalkozási viszonyt 2015.01.01-től már az ügyvezetés egyezősége is megalapozza.

Az új definíció hatályba lépése után másfél évvel továbbra is megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy mikor tekintendők kapcsoltnak a vállalkozások. Példákkal illusztráljuk, mi ad okot az eltérő értelmezésre, és nézzük meg  a NAV álláspontját is.

Az utóbbi években a hazai transzferár-szabályozás egyik legjelentősebb változása a 2015. január 1-jén hatályba lépett módosított kapcsolt vállalkozás definíció volt, melynek nyomán a társasági adóról szóló törvény (Tao tv.) 4. §-ának (23) bekezdése – és ezzel egyetemben az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 178. §-ának vonatkozó része) – egy új ponttal egészült ki. Ez a korábbiaktól eltérően már nem a tulajdonos, hanem a menedzsment által gyakorolt befolyáshoz (is) köti a jogviszony megítélését.

Az új definíció (Tao tv. 4. § (23) bekezdés f) pontja) a következőt mondja ki: „kapcsolt vállalkozás:… az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg”. Mint hazánkban szinte minden új jogszabály, úgy természetesen ennek kapcsán is felvetődtek értelmezési kérdések.

• Mit értünk ez esetben döntő befolyásgyakorlás alatt?
• Mit jelent az ügyvezetés egyezősége?

Az első kérdésre viszonylag egyértelmű a válasz: Ha például adott két, tulajdoni szempontból egymástól független gazdasági társaság és ugyanazon magánszemély mindkettejükben önálló képviseleti joggal rendelkezik, máris bekövetkezhet „az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás”. Hasonló helyzet alakulhat ki akkor is, ha a képviseletet egy csoport gyakorolja  – együttes aláírási joggal –  és ez a csoport ugyanazokból a személyekből áll mindkét cégnél.

A második kérdés (ügyvezetés egyezősége) ugyanakkor adott esetben komplexebb lehet és egy ezzel kapcsolatos – a továbbiakban részletezett – speciális körülmény megítélése még ma sem egységes a szakértők körében.

Ehhez a témához  több adózói kérdés is érkezett az elmúlt hónapokban, így az adóhatóság véleményét is figyelembe kell venni ebben az ügyben. A NAV Központi Irányításának Jogi és Koordinációs Főosztályától kapott állásfoglalás egyértelműen megerősítette, hogy ugyanazon magánszemély egyik cégnél betöltött vezető tisztségviselői, valamint másik társaságnál betöltött cégvezetői pozíciója nem eredményezi az ügyvezetés egyezését, így kapcsolt vállalkozási viszonyt sem teremthet, függetlenül a képviseleti jogosultság meglététől, illetve annak módjától.

Bár az állásfoglalás értelemszerűen nem bír kötőerővel, ugyanakkor mégis iránymutatást adhat az adózók számára a téma adóhatósági megközelítésével kapcsolatban, ami adott esetben fontos döntési szempont lehet a transzferárakkal kapcsolatos feladatok és kockázatok tervezése/mérlegelése során.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Kapcsolt vállalkozás esetei:

• Ha egy vállalkozásnak van egy 100%-os leányvállalata és annak is van egy 100%-os leányvállalata. Mindhárom cég egymás kapcsolt vállalkozása.
• Például, ha egy magánszemélynek két cégben többségi tulajdona (szavazati joga) van, akkor ez a két cég egymás kapcsolt vállalkozása.
• Kapcsolt vállalkozás egy magyar Kft. és annak szlovák telephelye.
• Kapcsolt vállalkozás egy osztrák cég és annak magyar fióktelepe.
• A saját tulajdonú cégemnek magánszemélyként tagi kölcsönt nyújtok  – ez is kapcsolt vállalkozás.
• Kapcsolt vállalkozás a férj cége és a feleség cége.
• Kapcsolt vállalkozás a férj és feleség közös cége és a fiuk cége.

Mikor kell a kapcsolt vállalkozást bejelenteni:

Csak akkor kell bejelenteni a kapcsolt vállalkozást a NAV felé, ha azzal valamilyen ügylet, tranzakció, szerződés valósult meg, az első ilyen eseménytől számított 15 napon belül.

Ha mindkét kapcsolt fél belföldi illetőségű és Tao alany vagy egyéni vállalkozás, akkor azt mindkét cégnek be kell jelenteni. A bejelentést magánszemélynek, őstermelőnek, adószámos magánszemélynek nem kell megtennie.

A kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését  is be kell jelenteni a megszűnést követő 15 napon belül.

Be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozás részére történt 1 millió Ft feletti készpénzszolgáltatást is, a készpénzszolgáltatást követő 15 napon belül. Ha ezt a bejelentést elmulasztjuk, akkor erre mulasztási bírság szabható ki, bejelentésenként 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható a mulasztás, a határidőn túli teljesítés.

A bejelentési kötelezettségeket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza:

Készpénzszolgáltatás bejelentése (Art. 17.§. 9. bek. a) pont)

A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

Kapcsolt vállalkozás bejelentése (Art. 23.§. 4. bek. b) pont)

Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz.. b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.

Transzferár alkalmazása és ennek nyilvántartása:

Ha egy társasági adóalany a kapcsolt vállalkozásával bonyolított ügyletekben a piacitól eltérő árat alkalmaz, akkor a különbözet összegével – az adóhatástól függően – növelnie kell, vagy csökkentheti társasági adóalapját.

A Tao törvény 18. § (5) bekezdése értelmében a kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság köteles a 22/2009. (X.16.) PM rendelet (2017-el bezárólag) vagy a 32/2017. (X.18.) NGM rendelet (2018-tól) előírásai alapján transzferár nyilvántartást készíteni a kapcsolt vállalkozással bonyolított gazdasági eseményeiről.

Összegzés:A fentiek egy rövid áttekintést jelentenek, de minden esetet egyedileg kell ezeket vizsgálat alá vonni. Legnagyobb felelőssége éppen az ügyvezetőnek van, hiszen csak Ő tudja, hogy kivel létesít üzleti kapcsolatot, és ennek ismeretében tudja a könyvelő felé jelezni a bejelentési kötelezettséget. Ha fel keltettem az érdeklődését, akkor keresse könyvelőjét és egyeztesse ezeket a kérdéseket.

Törökné Rácz Erzsébet 

Adószakértő