Elfogadhatatlan, hogy a brit kilépés által indokoltnál nagyobb összeget vonjanak el az agrártámogatásokra szánt összegből az Európai Unió következő hétéves, 2021–2027 közötti költségvetésében. Több tagállammal együtt hazánk is ezt az álláspontot képviseli Brüsszelben.
Az Európai Bizottság javaslata azonban ennél jóval nagyobb mértékben csökkentené a Közös Agrárpolitikára szánt forrásokat – és ez csak az egyik tényező, ami megnehezíti a tagállamok – köztük hazánk – új, a következő időszakra vonatkozó nemzeti agrártámogatási rendszerének megtervezését.
Az agrártámogatások eddigi rendszere érdemben hozzájárult a gazdaságok növekedéséhez, stabil, kiszámítható hátteret nyújtott a termelésnek. Az Európai Bizottság költségvetési javaslata viszont 20,7 százalékos csökkentést irányoz elő az agrárágazatban a 2014–20-as költségvetési ciklushoz képest, úgy, hogy a gazdákkal szemben támasztott, főként a termelés fenntarthatóságával kapcsolatos elvárások többletkötelezettségekkel járnának. Ha ez így marad, a magyar gazdák kevesebb támogatáshoz jutnak hozzá – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a egy háttérbeszélgetésen.
Az már biztos, hogy 2021 átmeneti időszak lesz az uniós agrártámogatásokban, és hogy további egy évig, az új Közös Agrárpolitika elkészültéig a jelenleg is érvényben lévő szabályozás marad hatályos.
Az uniós irányelvek és a 2021–2027-es költségvetés elfogadását ugyanis nagyban hátráltatja, hogy az új Európai Parlament és Európai Bizottság tavaly alakult meg – ráadásul az eredeti forgatókönyvhöz képest késéssel. Ugyancsak nem kedvez a költségvetés elfogadásának a brexit, márpedig amíg nincs költségvetés, addig új KAP sincs.
A legvalószínűbb jelenlegi forgatókönyv szerint idén sikerül megállapodnia a tagországoknak, a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a hétéves uniós költségvetésről. Ha ez a megállapodás megvan, még az idén megszülethet a KAP stratégiai terveire vonatkozó jogszabály is, ami alapján a tagországok benyújthatják a maguk stratégiai terveit – 2021-ben. Ha a terveket elfogadják, 2022-ben léphetnek életbe – és addigra az uniós szintű végrehajtási szabályozásnak is meg kell lennie.
Feldman Zsolt kiemelte, hogy a KAP következő költségvetési időszakában sok lényeges elem változik. Az új szabályozásban a hagyományos vidékfejlesztési program és több más elem mellett a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magába foglaló, úgynevezett stratégiai tervet kell megalkotnia a tagállamoknak, és elfogadtatniuk az EB-vel.
Nyárra elkészülhet a magyar stratégiai terv első változata, ami várhatóan 2022-től 2027-ig tartalmazza a KAP keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának rendszerét, irányait és jogcímeit.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a tervhez komoly előkészítő munkára van szükség. Ennek első szakasza a helyzet elemzése volt, ami a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a NAIK-AKI segítségével már megtörtént, és amelyek társadalmi vitája tavaly már lezajlott. A helyzetelemzést a NAIK-AKI szakemberei készítették, amit a kamara szervezésében 19 ágazati workshopon vitattak meg a termelők. Ezeken a megbeszéléseken bárki részt vehetett, és ezek alapján alakult ki a végső helyzetelemzés.
Az idei év feladata a terv további elemeinek elkészítése, amiket ismét társadalmi vitára bocsátanak.
A stratégiai tervek megalkotásának az a kilenc célkitűzés az alapja, amit az unió a jogszabályban elő fog írni. Ezek: a versenyképesség növelése; méltányos jövedelem biztosítása a mezőgazdálkodásból élők számára; élelmiszerbiztonság és egészségvédelem; a vidéken élők helyben tartása, a mezőgazdasági termelők generációs megújulása; az erőviszonyok kiegyenlítése az élelmiszerláncban; fellépés a klímaváltozás ellen; környezetvédelem; a tájkép és a biodiverzitás megőrzése. Mindemellett a mezőgazdaság modernizációja, a szaktanácsadás, az innováció és digitalizáció erősítése is a célok között szerepel.
Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a területi támogatások kifizetését környezeti követelmények teljesítéséhez kötik, ezen felüli korlátozások vállalása esetén pedig kompenzációhoz lehet jutni. A II. pillérben, vagyis a vidékfejlesztés esetében
nagy szerep jut a beruházások támogatásának, a gazdálkodók jövedelemstabilizációjának, a szakképzés, szaktanácsadás, innováció támogatásának, valamint a helyi közösségek, együttműködések fejlesztésének.
A stratégiai tervben a tagország által vállalt indikátorok, mutatószámok teljesítéséről évente be kell számolni a Bizottság felé, a vállalásoktól való elmaradás esetén pedig annak okáról be kell számolni, egyeztetni kell a szükséges módosításokat, illetve cselekvési tervet kell készíteni a támogatásvesztés elkerülése érdekében.
Feldman Zsolt kitért rá, hogy az európai zöld megállapodás szinte minden szakpolitikát érint, így a KAP-stratégiatervek kialakítását és elfogadását is, amelyeknek a rendeleteken kívül a kidolgozás alatt álló, a termőföldtől az asztalig stratégiának is meg kell felelnie. A Bizottságnak az az elvárása, hogy a tagállamok intézkedései az eddiginél jobban támaszkodjanak a fenntartható gyakorlatra és a precíziós mezőgazdaságra. Az államtitkár hozzátette továbbá, hogy az európai zöld megállapodás és a termőföldtől az asztalig stratégia elvárásai nem jelennek meg konkrét jogszabályokban, de „adaptálni kell őket a nemzeti stratégiákban”.
A tagállam által elkészített stratégiai terv a Bizottsággal folytatott tárgyalások során nyeri el végső formáját, ahol természetesen felszínre kerülhetnek értelmezési különbségek, pl. a jogszabályban nem rögzített feltételek esetében, de cél az, hogy végül a magyar gazdák, a vidéken élők és az EU intézményei is elégedetten álljanak fel az asztaltól.
Tegyük hozzá: a kettő nem zárja ki egymást, a KAP említett specifikus céljai között pedig mindkettőnek kiemelt helye van.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
