Az új, 1977 óta érvényben lévő rendelkezéseket felváltó növény-egészségügyi szabályok bevezetésének átfogó célja az volt, hogy biztonságosabbá tegyék az áruforgalmat, csökkenjen a klímaváltozásnak a termesztett növények és erdészeti kultúrák egészségre gyakorolt negatív hatása, továbbá hogy a növény-egészségügyi felderítést hatékonyabbá tegye a károsítók bekerülésének és elterjedésének megakadályozásában.
Az új rendszer több rendeletből tevődik össze, amelyek jelentős része már megjelent és hazánkban is közvetlenül alkalmazandó.
Mások megalkotása vagy módosítása még hátravan. Ezek közé tartozik például az a rendelet, amely fölsorolja azokat a növényfajokat, amelyeknek a szaporítóanyagát is csak növényútlevéllel szabad értékesíteni végfelhasználóknak, vagy a paradicsom barna termésráncosodás vírusa terjedésének akadályozását szolgáló szükséghelyzeti határozat szigorítása. Az ideiglenes behozatali tilalom alá eső növények listáját tartalmazó rendelet módosítása szintén folyamatban van, ugyanis Szerbia a Malus-(alma)fajok, Izrael pedig az Albizia-(selyemakác-), Robinia- (akác-) és Ulmus- (szil)fajok kapcsán kérelmezte a szigorítások enyhítését.
MENNYIRE FELKÉSZÜLTEK A TERMESZTŐK?
Ez a hatósági címke igazolja, hogy a növények az EU összes növényegészségügyi követelményének megfelelnek. Az új rendeletek lehetővé teszik a formailag is egységes és átláthatóbb növényútlevél használatát, harmonizálják a nyomon követhetőség követelményeit és előírják a vállalkozók általános nyilvántartásba vételét. A 2019/2072/EU rendelet az eddigiekhez képest nagyon sok lágy és fás szárú dísznövényt, számos erdészeti faj csemetéjét, valamint zöldségpalántákat is növényútlevél-kötelessé tett, így lényegében minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény szállításához növényútlevél kiállítása szükséges. Többnyire csak azok a vetőmagok szerepelnek a növényútlevél-köteles áruk listáján, amelyekre minőségtanúsítási rendszert dolgoztak ki. Ennek következtében a vállalkozók széles köre új kihívásokkal néz szembe.
Az eddigi tapasztalatok alapján a termelők és a forgalmazók igyekeznek megfelelni az új jogszabályoknak. Az jelenti nekik a legnagyobb nehézséget, hogy nincs egy általánosan alkalmazható séma a növényútlevél-rendszerben, hiszen a kertészetek, a palántanevelők, a forgalmazók stb. más-más portfólióval, vevőkörrel és adottságokkal rendelkeznek, és emiatt többnyire egyedi megoldásra van szükségük.
A növényútlevél kiállítására továbbra is felhatalmazható a termelő és a forgalmazó is. A felhatalmazáshoz széles körű szakmai ismeretek szükségesek (2019/827/EU), így azt továbbra is csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.
BEJELENTÉS LEGALÁBB EGY NAPPAL KORÁBBAN
A határellenőrzés szinte zökkenőmentesen átállt az új rendszerre. Ezen a téren meg kell különböztetnünk a kereskedelmi áruforgalmat és a személyforgalmat érintő változásokat.
A szállítmányokért felelős vállalkozónak ugyanis a szállítmány várható érkezése előtt legalább egy munkanappal értesítenie kell a hatóságot a Bizottság által erre a célra létrehozott elektronikus rendszerben (TRACES NT), amelynek a használatához előzetes regisztrációra van szükség.
„Sok kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz, valamint a határállomásokon dolgozó kollégákhoz a rendszer alkalmazásáról, az adatok feltöltéséről, a regisztráció folyamatáról, valamint a vizsgálatköteles áruk köréről.
,A határállomáson a felügyelők dokumentum-, azonosság- és növény-egészségügyi ellenőrzést végeznek: vizsgálják a szállítmányt kísérő növény-egészségügyi bizonyítvány megfelelőségét, megbizonyosodnak arról, hogy az áru megegyezik-e a dokumentumokban felsoroltakkal, és ellenőrzik a károsítóktól való mentességet. Szükség esetén mintát küldenek laboratóriumi vizsgálatra” közölte lapunkkal a Nébih.
A SZEMÉLYES POGGYÁSZOKAT IS ELLENŐRZIK
Az EU szigorúbb szabályozása az utazóktól is felelős magatartást vár el, így az új előírások a növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célra való behozatalát is korlátozzák.
A személyforgalomban komoly szigorítást vezettek be: minden olyan termékhez növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges, ami a teherforgalomban vizsgálatköteles.
A legtöbb esetben almát, burgonyát, káposztafélét, gyökérzöldséget, héjas diót, babot, céklát vagy hagymafélét próbálnak behozni növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül a közúti határátkelőhelyeken.
A személygépkocsival vagy kisbusszal érkező utasok közül többen is éltek a visszafordulás lehetőségével.
Összességében elmondható, hogy a növény-egészségügyi szabályozás változása miatt nem módosult érdemben a várakozási idő sem az áru-, sem a teherforgalomban. A TRACES NT szakrendszer működésében sincsenek fennakadások.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu